Ilyen még nem volt: a magyar–amerikai kapcsolatok aranykorukba léptek

Orbán Viktor és Donald Trump év­tizedes kapcsolata a szövetségből barátsággá válás folyamataként írható le a legjobban. A magyar miniszterelnök az európai vezetők közül elsőként, sőt egyetlenként állt ki a 2016-os kampányban Trump mellett, majd támogatta elnökségét, mellette maradt a veresége után és az őt érő támadások ellenére, s hitt a visszatérésében. Ennek következménye az amerikai hozzáállás 2025-ben bekövetkező változása.

A magyar kormány egyik fontos célja volt meggyőzni az amerikai elnököt arról, hogy hazánk kapjon mentességet az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók alól, hiszen ellenkező esetben hatalmas károk érnék az ország gazdaságát:

A másik fontos feladat, hogy a kormány gazdasági, pénzügyi és nemzetközi hatalmi szempontokat is figyelembe véve biztosítani tudja a tartós ellenállás feltételeit a folyamatosan támadó és a pénzügyi zsarolástól sem tartózkodó Európai Bizottsággal szemben.

A washingtoni tárgyalások teátrális hangsúlyain csak a politikai és gazdasági eredményessége mutat túl, hiszen – a fanyalgások, kétkedések és félremagyarázások ellenére – mindent elért a magyar kormányfő, amit akart. Magyarország az oroszországi olaj- és gázimportra kivetett szankciók alól határozatlan időre mentességet kapott. Az Egyesült Államok nem tekinti a szankciós politikája megsértésének, ha a Mol befolyást szerez a Balkán több jelentős kőolaj-finomítójában. Azaz a kormány nemcsak a hazai energiaellátás biztosítása, hanem az ország közép-európai stratégiai érdekeinek kiterjesztése terén is meghatározó lépéseket tett. Az atomenergetika területén szintén születtek megállapodások, amelyek segítik Magyarország diverzifikációját a nukleáris fűtőanyagok beszerzésében. Az építés alatt álló Paks II. is mentességet kapott az amerikai szankciók alól. A nukleáris energia egyéb területein megvalósítandó együttműködésről, azaz kis moduláris reaktorok (SMR) és a kiégett fűtőelemek tárolásának fejlesztéséről a két ország szándéknyilatkozatot írt alá. Ennek köszönhetően a következő évtizedben Magyarország az SMR-technológia európai piacvezetőjévé válhat.

A leginkább figyelemre méltó dolog pedig az volt, hogy az Egyesült Államok kimondta: pénzügyi védőhálót nyújt Magyarországnak. Az amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy ha hazánk pénzügyi nehézségekkel vagy a növekedését gátló akadályokkal szembesülne, az USA készen áll a segítségnyújtásra. Ez kellő flexibilitású pénzügyi mankót jelent, amely eredményesen semlegesítheti a magyar kormányfő európai uniós – politikai, világnézeti és gazdasági – ellenfeleinek álszent és valótlan magyarázatokkal indokolt támadásait.

A magyar–amerikai kapcsolatok tehát aranykorukba léptek. Orbán Viktort és Donald Trumpot összekötik a közös értékek, vagyis a migrációellenesség, a nemzeti szuverenitás középpontba helyezése, a progresszív-liberális ideológiával és vadhajtásaival szembeni fellépés, valamint a háborúellenes, békepárti gondolatok. A konzervatív ideológiai szövetségen túl a kölcsönös politikai tisztelet és a szoros személyes viszony határozza meg a kapcsolatukat. 

A szerző politikai tanácsadó

Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos