A washingtoni tárgyalások teátrális hangsúlyain csak a politikai és gazdasági eredményessége mutat túl, hiszen – a fanyalgások, kétkedések és félremagyarázások ellenére – mindent elért a magyar kormányfő, amit akart. Magyarország az oroszországi olaj- és gázimportra kivetett szankciók alól határozatlan időre mentességet kapott. Az Egyesült Államok nem tekinti a szankciós politikája megsértésének, ha a Mol befolyást szerez a Balkán több jelentős kőolaj-finomítójában. Azaz a kormány nemcsak a hazai energiaellátás biztosítása, hanem az ország közép-európai stratégiai érdekeinek kiterjesztése terén is meghatározó lépéseket tett. Az atomenergetika területén szintén születtek megállapodások, amelyek segítik Magyarország diverzifikációját a nukleáris fűtőanyagok beszerzésében. Az építés alatt álló Paks II. is mentességet kapott az amerikai szankciók alól. A nukleáris energia egyéb területein megvalósítandó együttműködésről, azaz kis moduláris reaktorok (SMR) és a kiégett fűtőelemek tárolásának fejlesztéséről a két ország szándéknyilatkozatot írt alá. Ennek köszönhetően a következő évtizedben Magyarország az SMR-technológia európai piacvezetőjévé válhat.
Megállapodtak amerikai védelmi eszközök beszerzéséről, űrkutatási együttműködésről, oktatási partnerségről és újbóli vízummentességről is.
A leginkább figyelemre méltó dolog pedig az volt, hogy az Egyesült Államok kimondta: pénzügyi védőhálót nyújt Magyarországnak. Az amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy ha hazánk pénzügyi nehézségekkel vagy a növekedését gátló akadályokkal szembesülne, az USA készen áll a segítségnyújtásra. Ez kellő flexibilitású pénzügyi mankót jelent, amely eredményesen semlegesítheti a magyar kormányfő európai uniós – politikai, világnézeti és gazdasági – ellenfeleinek álszent és valótlan magyarázatokkal indokolt támadásait.
Az elnök a washingtoni találkozón utalt rá, februárban pedig külügyminisztere Budapesten egyértelműsítette: a pénzügyi védőpajzs, hasonlóan az energetikai szankciók alóli mentességhez, kizárólag az Orbán Viktor által vezetett magyar kormánynak szól, csak a két vezető közötti jó viszonynak köszönhető, s addig van érvényben, amíg a magyar miniszterelnök pozíciójában marad.
A magyar–amerikai kapcsolatok tehát aranykorukba léptek. Orbán Viktort és Donald Trumpot összekötik a közös értékek, vagyis a migrációellenesség, a nemzeti szuverenitás középpontba helyezése, a progresszív-liberális ideológiával és vadhajtásaival szembeni fellépés, valamint a háborúellenes, békepárti gondolatok. A konzervatív ideológiai szövetségen túl a kölcsönös politikai tisztelet és a szoros személyes viszony határozza meg a kapcsolatukat.