400 éve született Zrínyi Miklós.
Megkoszorúzták Zrínyi Miklós szobrát a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kertjében
A Honvédelmi Minisztérium által közzétett képen Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kovács Vilmos, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka megkoszorúzza a 400 évvel ezelőtt született Zrínyi Miklós költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa szobrát a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kertjében 2020. május 3-án. Mögöttük balról Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé nyilvánította.
„Nem voltak szívbajosak a szovjet uraságok: úton útfélen emelt ocsmány szobrokon, emlékműveken keresztül adták tudtunkra, hogy ők az urak e hazában” – idézte fel Kőrösi Koppány.
„Sokan, akik eddig kívülállónak érezték magukat ebben a városban, végre otthon is érezhetik magukat benne” – írta Gulyás Gergely Kristóf.
A hegyvidéki szobor körüli bonyodalmak akkor kezdtek el sokasodni, mikor a kutyapárti polgármester hivatalba lépett.
Egyfelől tisztázni kell, hogy a szerzői jogokkal kapcsolatos örökösödés vajon érinti-e az alkotó ma élő leszármazottait.
Az Utazó Ember című szériában ezúttal a magyar főváros kapott egy kis reklámot. Nem is rosszat.
Mint írják, Edvard Benes „társfelelőse annak, hogy az állam által szervezett terror következtében Csehszlovákia lakosainak tízezrei veszítették el életüket, további tízezreket pedig elhurcoltak a Szovjetunióba. Több milliónyi személy elveszítette lakhelyét és vagyonát.”
„A féligazság meg végső soron a háborúskodás melegágya” – fogalmazott a rendező.
Ezt nehéz lesz megszokni.
