A Budapest nevű geometriai csodáról

II. évfolyam 16. szám | Meta - Budapesti történetek
2020. április 16.
A geometria múlt és jelen, hiszen minden építészet, ami a barlanglakók után következett, szükségképp ezen alapul. Budapest térképe és városképe tele van a geometria csodálatos mintázataival.

Nizalowski Attila írása a Mandiner hetilapban.

1982-ben jelent meg Beke László műtörténész és Megyik János képzőművész beszélgetése a legendás Mozgó Világban. Kamaszként semmit se értettem belőle, kivéve hogy Megyiket megakasztotta egy geometriai kérdés, és aztán két évig nem dolgozott. Ez ámulatba ejtett. Kőbányán ugyanis úgy hívták az ilyet, hogy kmk-s és református, azaz közveszélyes munkakerülő és rendőrségi felügyelet alatt álló. Nem sokra rá besoroztak, majd kiderült, hogy igazából leszerelni nehéz. Elhagyva az Ezredes utcai laktanyát, újra magányos individuummá kellett válnom. Ahogy Hamvas Béla írja az éden elhagyásáról, az életbe való kilépésről és Zarathustráról: „Az ember a talajt annyira elveszti maga alól, hogy azt hiszi, nem is a földön, hanem idegen csillagzaton jár.”

A nehézségen a számítógép segített át, és a divatos z →  z² + c képlet. Futtattam a programocskákat, lestem a sorban kigyúló ibolyakék pixeleket, s vártam hónapról hónapra a Scientific Americant a fraktálokról szóló Számítógépes észjáték rovattal. A képletet Mandelbrot lengyel származású meteorológushoz kötik, aki pontosabb időjárás-előrejelzéseket akart készíteni, de a század legnagyobb felfedezését tette, mert sokan Isten létezésének, játékos kedvének bizonyítékát látták benne. Én pedig így értettem meg, hogy rendezett káoszról szólva Megyik miről beszélt.

Mi, magyarok geometriával fertőzötten születünk. Tamkó Sirató Károly dimenzionista manifesztumát Duchamp és Kandinszkij is aláírta. Honfitársunk Rubik Ernő, s negyedikek vagyunk a matematikai diákolimpiák rangsorában. Mandelbrot egyik mestere Neumann János volt, a másik, Wacław Sierpiński pedig olyan tisztelettel volt irántunk, hogy a Varsói Magyar Intézetet ő nyitotta meg Klebelsberg Kunóval. Budapest geometriai csoda. Talán az egyetlen nagyváros a világon, melynek fontos pontjait spirál fűzi egybe – lásd a Margit híd, a Nagykörút, a Gellért-hegy, a Belváros és a Duna íveit. A spirál nem csak vonal vagy tökélyével elbűvölő aranyosság. A fraktálok lényegét is őrzi, a nagyíthatóságot, melynek során mintázata nem változik. A természet legkülönfélébb dimenzióiban is ugyanezt látjuk a piciny kagylók, a ciklonok vagy a milliárdnyi csillagot cibáló galaxisok alakjában. A spirál nem véletlenül lett a rokokó meghatározó díszítőeleme. Az újkor hajnalán fedezte fel a geometria, s ekkor zajlottak a nagy felfedezések, ami a teret tágította, s kerültek elő távoli helyeken a kagylós ősleletek, ami pedig az időt. Pesten legszebb emléke a pálosok könyvtárának faberendezése, melyet 1771-ben Rucsman Antal rendtag készített.

Talán az egyetlen nagyváros a világon, melynek fontos pontjait spirál fűzi egybe
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés