A kormányzat cselekvőképessége tompíthatja a járvány negatív hatásait

2020. április 7. 20:00

Szánthó Miklós
PestiSrácok.hu
Magyarország esetében bértámogatásról és nem „bérpótlásról” van szó. Interjú.

„Mit gondol, a járvány és a veszélyhelyzet lecsengése után mennyi idő kell, hogy az élet minden területen vissza tudjon térni a »normális« kerékvágásba, amennyiben ez egyáltalán lehetséges? Hogyan fog kinézni a járvány utáni Magyarország, és Európa?

Jelen helyzetben lehetetlen megmondani, meddig fog tartani maga a járvány, azt meg pláne, hogy az általa kiváltott egyéb kríziseknek milyen időhorizontú lesz a lefolyása. Azt sem lehet most még tudni, hogy egy tetőzés után »végleg« beesik-e a fertőzési görbe, vagy »farkasfogszerűen«, ciklikusan vissza-vissza tér-e majd. Így minden állam, minden politikai döntéshozó és persze minden társadalom kettős problémával néz szembe. Nagyon leegyszerűsítve: egyrészt le akarja lassítani a vírus terjedését és megállítani a járványt, másrészt tompítani, vagy már most elébe menni a várható gazdasági hatásoknak. A két cél ugyanakkor ütközik is, hiszen minél erőteljesebb a szükséges egészségügyi védekezés, annál nagyobb eséllyel nyúlik el a gazdasági pangás. Ezért kell olyan megoldásokat keresni, és jól láthatóan a magyar kormány is ezen dolgozik, amelyek a polgárok számára segítenek »áthidalni« ezt az időszakot mindkét cél elérésében, ráadásul úgy, hogyha majd végleg elül a válság, annak minél kevesebb »nyoma« maradjon a hétköznapi és a gazdasági életben. Azt is nehéz látni, hogy milyen (geo)politikai kép bontakozik majd ki, ha »felszáll a füst«, de pár tanulság talán már előrevetíthető. Az egyik ilyen, hogy kiderül, az eddigi »globális problémákra csak globális válaszok adhatók« paradigmája helyett, újra előtérbe kerül a lokális önvédelem, azaz az állami szuverenitás. Másrészt a járvány miatt jóformán minden országban bevezetett korlátozó intézkedéseket, különleges jogrendeket nem hiába emlegetjük a »liberálisok rémálmaként«. A liberális demokrácia szerint ugyanis, az egyéni jogok mindennél előrébb valóak, azok lényegében korlátozhatatlanok. Ezzel szemben a mostani helyzetben ezen individuális megközelítést felülírja a társadalmi érdek, a köz(egészségügyi) érdek szolgálata, a gyors és hatékony állami cselekvés szükségszerűsége, ami lényegében az emberi jogi fundamentalista blabla antitézise. 

Orbán Viktor bejelentette, hogy készen áll a kormány arra, hogy átvállalja a bérek egy részét. Hogy látja, milyen hasonló intézkedéseket hoztak eddig más országok, és mennyiben más a magyarországi példa?

Számos uniós országban hoztak ehhez hasonló intézkedéseket, azonban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország esetében bértámogatásról és nem »bérpótlásról« van szó. Ez következik a »segély helyett munkát« elvből is: az állam tehát megosztva a terheket a piaccal, a munkáltatókkal azt célozza, hogy a munkahelyek – akár a munkaidő módosításával – megmaradjanak, és nem azt, hogy »bátran« bocsássanak el munkavállalókat a cégek, az állam »állja majd a cehhet« segélyek formájában. A szintén bejelentett munkahely-teremtési program pedig arra irányulhat, hogy beruházási ösztönzők és a válság által kiemelten érintett szektorok »újraindításának« támogatásával, vállalati hitelfinanszírozással a megszűnő állások »helyébe« újak lépjenek és így a piac képes legyen felszívni az elbocsájtások miatt képződő munkaerő-többletet. ”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés