Milyen lesz a világ a vírus után?

2020. április 6. 6:53
Oszovits Ádám
Index
Amikor Olaszország a hivatalos uniós koordinációs csatornán keresztül segítséget kért, senki sem reagált.

„Már egy hónapja nyakunkon a koronavírus itt Magyarországon is, de egyelőre csak a kérdések szaporodnak. Válaszaink alig vannak – még a járvány égető dilemmáira sem, hát még arra, hogy mi lesz azután, hogy enyhül a ránk nehezedő nyomás. Abban mindenki egyetért, hogy a kijárási korlátozások részleges, vagy teljes feloldásával a járvány hatásai nem múlnak el. Születnek elemzések arról, hogy mi lesz a gazdasággal, vagy az egyeságazatokkal. És olvashatunk nagyívű gondolatkísérleteket is arról – Harari most van igazán elemében - hogy milyen lesz, vagy milyennek kellene majd lennie az új világnak a pandémia után.

Írásom célkitűzései ennél szerényebbek. Nem tudom megmondani, milyen lesz a világ, de megpróbálom felvázolni azt a nyolc dilemmát, amire biztosan válaszolni kell majd, ha egyszer legyőztük a COVID-19-et.

Első a profit, vagy első az ember

Amikor a válság beütött, a kormányok és vállalatok először az emberekre és csak másodsorban a pénzre összpontosítottak. A korábbi recesszióktól eltérően hirtelen világossá vált, hogy most a legnagyobb baj a munkaerő elvesztése lenne. Van ebben önérdek is: a fejlett világban évek óta zajlik a »talent war«, azaz a harc a jól képzett munkaerőért – amiből hiány van épp úgy Németországban, mint Magyarországon. Ha elbocsátják a szoftverfejlesztőt, a robotokat kezelő autógyári munkást, a pincért vagy a kőművest,egyáltalán nem biztos, hogy oda jön vissza, ahonnan elküldték.Az Uber, a Lyft vagy a Netpincér azonnali pénzügyi segítséget is nyújtottak az otthonmaradottaknak, a Starbucks, továbbra is »katasztrófa-fizetést« kínál az érintett baristáknak, a Libri tulajdonosa saját pénzéből fizeti alkalmazottait. Beszálltak a kormányok is, számos európai országban a munkájukat ellátni nem tudó alkalmazottak után állami támogatást,fizetések részbeni átvállalását nyújtják az érintett vállalatoknak.Mindannyian tudjuk, hogy sok vállalkozás számára elkerülhetetlenek lesznek a leépítések,amennyiben a korlátozások és recesszió túl hosszúra nyúlnak. A kérdés az, hogy ez az emberközpontú szemlélet megmarad-e a cégekben.

Globális vagy lokális

A vírus ismét rávilágított a globális együttműködés problémáira. Mi lehet az igazi szerepe és haszna a WHO-nak, az ENSZ-nek? Vállalati szinten vajon mennyire hatékonyak a globális ellátási láncok? Szűkebb közösségünkben, az Európai Unióban a »négy szabadságjog« közül kettőt már korlátoztak a pandémia miatt: az emberek és az áruk szabad mozgását. Az előbbi érthető, de az utóbbi zavaró: számos EU-tag, köztük Németország, Franciaország, Lengyelország korlátozta vagy megtiltotta egyes orvosi és védőeszközök kivitelét, még az EU-n belül is. Amikor Olaszország a hivatalos uniós koordinációs csatornán keresztül segítséget kért, senki sem reagált.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mit is akart mondani ezzel a szerző? Még több Európát???

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés