Hogyan őrizzük meg józanságunkat a járvány idején?

A biztonság, a kiszámíthatóság elvesztése trauma. A bizonytalanság-érzés, az aggodalmaskodás legyőzésének egyik legfontosabb módja, hogy minél pontosabban megértsük a jelen helyzetet. Ehhez pedig a valóság minél közelibb megismerésére, vagyis tényszerű információkra van szükség.

Az első lépés tehát, hogy

(A járványról leginkább orvosi portálokról, nemzetközi szakosított szervezetek honlapjairól.)

A fő elv ellenpólusa is fontos: kerüljük az olyan hírek fogyasztását, amelyek láthatóan sokkolóak, hatásvadászok, a hírértékük kevés, ugyanakkor félelmet keltenek.

Másodsorban:

Érdemes naponta többször, meghatározott időben, korlátozott ideig, de alaposan utánanézni a fejleményeknek, mintsem egész nap, folyamatosan híreket olvasni, órákra fölöslegesen beleragadni a hírfolyamokba.

Válság idején még jobban felértékelődik a tudatos hírfogyasztás gyakorlata.

Harmadrészt:

Érdemes a megszokottnál kevesebb időt tölteni a közösségi média felületein, és azt az időt is tudatosabb használatra (főleg kapcsolattartásra) fordítani, nem céltalan böngészésre. A Facebookon, a Twitteren rengeteg megalapozatlan hír, hamis információ kering, gyakran jó szándékú ismerőseink megosztásában is.

A hírzaj a zavart erősíti – az ismeretlen helyzetben mindenki járványügyi szakértővé válik, ismerőseink sokasága keveredik vitákba a kommentkavalkádban, posztol összeesküvés-elméleteket; a sok ötletelés, okoskodás néhány óra netezés után csak a zűrzavart erősíti a fejekben.

Üres asztalok egy vendéglő teraszán hétfőn a budapesti Deák Ferenc utcában

A védekezés első számú módja, az otthon tartózkodás, az önkéntes izoláció sokak számára bezártságérzést jelent. De ennek nem feltétlenül kell így lennie. Mentálhigiénés szaklapok a következőket tanácsolják:

Szeretteinkkel, barátainkkal akár napi kapcsolatban maradhatunk, telefonon, mail-ben, chat-funkciókban, hogy új érzelmi ingerek érjenek bennünket, megmaradjon a kapcsolattartás jó érzése.

Fontos a kreativitás, hogy a négy fal ne börtönt jelentsen, hanem különböző hasznos és szórakoztató elfoglaltságok (olvasás, tévézés, videójátékok, társasjátékok...stb.) színterét.

Egy hosszú izolációs időszakban kivédhetetlen a rutin, az ismétlődések kialakulása, ezért fontos, hogy egyes napokon valamilyen ötlettel újítsunk, és vigyünk valamilyen színt a napi tevékenységünkbe.

a hétköznapi örömök (és sajnos a bajok) valóságosabb átélése lehetséges, ha minden nap legalább egy kis időre kizárjuk a digitális valóságot az életünkből.

Fontos kiengedni a gőzt, erre pedig jó lehetőség valamilyen sport űzése – lehetőleg a szabadon, napsütésben, ideális esetben a természetben.

Pszichológusok nem győzik eléggé felhívni a figyelmet arra, hogy az ember elméjében megjelenő gondolatok nem tények. Válság idején a negatív események várása ugyan reális, de a negatív gondolatok között sok a valóságtól elrugaszkodott, a félelem generálta benyomás – ezek tudatos kiszűrése fegyelmezettséget követel, de

A jövőképről pedig: a járvány – és a vele járó veszélyhelyzet, annak minden kellemetlenségével együtt – minden valószínűség szerint hónapokig fog tartani, és utána is súlyos következményekkel (gazdasági, foglalkoztatási problémákkal) kell együtt élnünk.

Mégis: egy átmeneti időszak után az élet újra vissza fog térni a normális kerékvágásába, és ezt nem szabad elfelejtenünk.

fotó: MTI