A járványügyi intézkedések, a rossz hírek, környezetünk reakciói és úgy általában a bizonytalanság ijesztő hatással lehetnek ránk, a koronavírus okozta helyzet alsó hangon kimozdít valamennyiünket a komfortzónánkból. A pánik vagy a depresszió azonban rossz döntésekre sarkallhat bennünket, nagy károkat okozhat elsősorban bennünk. Összeállításunk arról, milyen praktikus megoldásokat javasolnak a külföldi intézmények, szaklapok mentális egészségünk megőrzésére.
A biztonság, a kiszámíthatóság elvesztése trauma. A bizonytalanság-érzés, az aggodalmaskodás legyőzésének egyik legfontosabb módja, hogy minél pontosabban megértsük a jelen helyzetet. Ehhez pedig a valóság minél közelibb megismerésére, vagyis tényszerű információkra van szükség.
Az első lépés tehát, hogy
(A járványról leginkább orvosi portálokról, nemzetközi szakosított szervezetek honlapjairól.)
A fő elv ellenpólusa is fontos: kerüljük az olyan hírek fogyasztását, amelyek láthatóan sokkolóak, hatásvadászok, a hírértékük kevés, ugyanakkor félelmet keltenek.
Másodsorban:
Érdemes naponta többször, meghatározott időben, korlátozott ideig, de alaposan utánanézni a fejleményeknek, mintsem egész nap, folyamatosan híreket olvasni, órákra fölöslegesen beleragadni a hírfolyamokba.
Válság idején még jobban felértékelődik a tudatos hírfogyasztás gyakorlata.
Harmadrészt:
Érdemes a megszokottnál kevesebb időt tölteni a közösségi média felületein, és azt az időt is tudatosabb használatra (főleg kapcsolattartásra) fordítani, nem céltalan böngészésre. A Facebookon, a Twitteren rengeteg megalapozatlan hír, hamis információ kering, gyakran jó szándékú ismerőseink megosztásában is.
A hírzaj a zavart erősíti – az ismeretlen helyzetben mindenki járványügyi szakértővé válik, ismerőseink sokasága keveredik vitákba a kommentkavalkádban, posztol összeesküvés-elméleteket; a sok ötletelés, okoskodás néhány óra netezés után csak a zűrzavart erősíti a fejekben.
Üres asztalok egy vendéglő teraszán hétfőn a budapesti Deák Ferenc utcában
A védekezés első számú módja, az otthon tartózkodás, az önkéntes izoláció sokak számára bezártságérzést jelent. De ennek nem feltétlenül kell így lennie. Mentálhigiénés szaklapok a következőket tanácsolják:
Szeretteinkkel, barátainkkal akár napi kapcsolatban maradhatunk, telefonon, mail-ben, chat-funkciókban, hogy új érzelmi ingerek érjenek bennünket, megmaradjon a kapcsolattartás jó érzése.
Fontos a kreativitás, hogy a négy fal ne börtönt jelentsen, hanem különböző hasznos és szórakoztató elfoglaltságok (olvasás, tévézés, videójátékok, társasjátékok...stb.) színterét.
Egy hosszú izolációs időszakban kivédhetetlen a rutin, az ismétlődések kialakulása, ezért fontos, hogy egyes napokon valamilyen ötlettel újítsunk, és vigyünk valamilyen színt a napi tevékenységünkbe.
a hétköznapi örömök (és sajnos a bajok) valóságosabb átélése lehetséges, ha minden nap legalább egy kis időre kizárjuk a digitális valóságot az életünkből.
Fontos kiengedni a gőzt, erre pedig jó lehetőség valamilyen sport űzése – lehetőleg a szabadon, napsütésben, ideális esetben a természetben.
Pszichológusok nem győzik eléggé felhívni a figyelmet arra, hogy az ember elméjében megjelenő gondolatok nem tények. Válság idején a negatív események várása ugyan reális, de a negatív gondolatok között sok a valóságtól elrugaszkodott, a félelem generálta benyomás – ezek tudatos kiszűrése fegyelmezettséget követel, de
A jövőképről pedig: a járvány – és a vele járó veszélyhelyzet, annak minden kellemetlenségével együtt – minden valószínűség szerint hónapokig fog tartani, és utána is súlyos következményekkel (gazdasági, foglalkoztatási problémákkal) kell együtt élnünk.
Mégis: egy átmeneti időszak után az élet újra vissza fog térni a normális kerékvágásába, és ezt nem szabad elfelejtenünk.
fotó: MTI
Sajnálattal tapasztalják, hogy a kiélezett választási kampány keretében rendkívül eldurvult a közbeszéd, sokszor alaptalan hangulatkeltés és rágalmazás is megjelenik.
Egy új definíció szerint tízből heten bőven túlsúlyosak.
„Magyarország az Európai Unió élére került!” – szögezte le a hír kapcsán Kovács András, a Mandiner újságírója.
Ma megjelent lapszámunkban exkluzív interjút olvashatnak az elismert intézményvezetővel!
Szeretném felajánlani, hogy közönség előtt, akár élőben, az Ingában vitassuk meg a téma azon részeit, amelyekben nem értünk egyet.
Kincses Gyulától Túri Péteren keresztül Kulja Andrásig ér a sor.
Később a győzelemnek is örülhetett.
Nem dőlt a kardjába.
