A legfelsőbb vezető szerint a külföldi hírforrások a koronavírus-járványt használták fel céljaik elérésére.
Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető vasárnap azzal vádolta meg a külföldi médiát, hogy el akarta tántorítani a szavazókat a február 21-i parlamenti választáson való részvételtől a koronavírus-veszély eltúlzásával. „A propaganda néhány hónnappal korábban kezdődött, és a voksolás közeledtével – különösen az utolsó két napban – fokozódott” – írta hivatalos honlapján Hamenei. A legfelsőbb vezető rámutatott, hogy a külföldi hírforrások a koronavírus-járványt használták fel céljaik elérésére. Hamenei egyúttal megköszönte, hogy mindezek ellenére az irániak nagy számban vettek részt a választáson.
Iránban két nappal a választás előtt jelentették az első koronavírusos megbetegedést. Azóta hatan vesztették életüket a fertőzésben, a legtöbben a vírus gócpontjának számító Kínán kívül. Az iszlám köztársaság hivatalos adatai szerint 28-an fertőződtek meg a Covid-19-cel legalább négy városban, köztük a fővárosban, Teheránban. Itt több gyógyszertár kifogyott a maszkokból és a kézfertőtlenítőkből. Számos iskola bezárt a vírus terjedését megakadályozandó. A hatóságok focimeccseket töröltek és a mozik is felfüggesztették a vetítést. A teheráni metrót fertőtlenítették.
A pénteki parlamenti választás végleges eredménye egyelőre várat magára, és a részvételi arányt sem közölték a hatóságok. Egy belügyminisztériumi vezető szerint a hadsereg elitegységével, a Forradalmi Gárdával kapcsolatos listák vezettek a fővárosban. Szakértők szerint az alacsony részvételi arány a politikai rendszerrel való elégedetlenség jeleként értelmezhető. Irán számos válsággal küzdött az elmúlt években. Novemberben országszerte kormányellenes tüntetésekre került sor, és az amerikai szankciók nehéz helyzetbe hozták az iráni gazdaságot.
A mintegy 58 millió választónak korlátozott lehetőségei voltak, miután több mint hétezer – többségében mérsékelt – jelöltet kizártak. Köztük volt az iráni parlament 90 képviselője, akik újraválasztásukért indultak volna. A jelöltek listáját, miként a parlament által hozott törvényeket is, az Őrök Tanácsának kell jóváhagynia. A testület még soha nem törölt ennyi politikust a jelöltlistáról. A közel-keleti országban a törvényhozó hatalmat az egykamarás, 290 tagú Medzslisz-e Sura-e Iszlami (Iszlám Tanácskozó Gyűlés) gyakorolja, amelynek 285 tagját közvetlenül, négy évre választják, a maradék öt képviselői helyet a kisebbségeknek tartják fenn.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A politikai elemző a Kobak Klub rendezvényén arról is beszélt, hogy elmúlt „az újdonság varázsa, Magyar Péternek újítania kell”.
Lendvai az új próféta „legnagyobb erősségét” abban látja, hogy „képes uralni a politikai napirendet, és »hitből« politizál egy kifáradt, túlosztogatott országban”. Jelentsen ez bármit is. Ungváry Zsolt írása.
A Moldova keleti peremén több mint harminc éve létező orosz szeparatista területen ma is érvényes a mondás: vagy megszoksz, vagy megszöksz. Boris Kálnoky írása.
November óta udvarol a párbeszédes a tiszásnak. Csak egy kávét akar...
Miközben a kormányoldalt oligarcházza, milliárdos bevételeket elkönyvelő mecénások sorát tudhatja maga mögött a Magyar Péter vezette párt.
Vízágyúkat is bevetettek az egyenruhások.
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
