A perui nagykövet esete és a szolgálatok felelőssége

„Először az Index.hu-n, Dezső András neve alatt jelent meg a hír, miszerint a Peruba akkreditált korábbi magyar nagykövet nyomozás alatt áll egy nemzetközi gyermekpornográfügy gyanúsítottjaként. A konkrét eset – mint bűncselekmény – részleteinek ismertetése nélkül is nagyon sok és komoly tanulsággal szolgálhat. Mindenekelőtt jól példázza, hogyan lehet visszaélni alapinformációkkal, és lehet teljes káoszt és zűrzavart elérni az olvasók fejében, ha éppen célzatosan próbálja valaki manipulálni a nagyérdeműt.

Maga az alapcikk és jó néhány orgánum írásai – jól érzékelhető módon – előre megkoreografált össztüzet zúdítottak olvasóikra, egyértelműen célozva arra, hogy a magyar kormány apparátusa – legyen az a külügyminisztérium, a rendőrség vagy a titkos­szolgálatok – messze alulmúlják a kompetenciájukat, és ebből következően, nyíltan ki nem mondva, éppen itt lenne az ideje egy kormányváltásnak. Nehezen értelmezhető másként az az erőltetett összevisszaság és szakmai elnagyoltság, amely visszaköszön a leírtakból. Ahhoz, hogy ebben valamiféle rendet vágjunk, szükséges tisztázni az alapfogalmakat és az érvényben lévő hatásköröket a különböző, például a rendőrség és a titkosszolgálatok feladatköreinek témájában. 

A hírszerzések és elhárítások (gyűjtőnéven a titkosszolgálatok) felderítenek olyan témákat és potenciális eseményeket, amelyek kialakulására van esély, de még nem történtek meg. Tanulmányozzák, hogy ha bekövetkeznének, akkor annak milyen hatása lenne a magyar biztonsági helyzetre. Ezzel szemben a rendőrség nyomoz, de csak akkor kezd dolgozni, ha már konkrét bűncselekmény történt, illetve erős a gyanú, hogy megtörténhetett.

Nem felderít, hanem rekonstruál, azaz nyomoz. Mindebből nyilvánvalóan következik, hogy a jelzett – perui nagyköveti – ügyben bűncselekményre utaló információk miatt nem a titkosszolgálatok bármelyike – Információs Hivatal, azaz hírszerzés; Alkotmányvédelmi Hivatal, azaz elhárítás, TEK, azaz Terrorelhárítási Központ – lett volna az illetékes, hanem a rendőrség egységei jártak el megfelelő protokoll szerint. Mindenféle más megközelítés és vélemény csak arra alkalmas, hogy indulatokat gerjesszen – ahogy az meg is történt jó néhány felületen és írásban – a szolgálatok iránt, és lejárassák azokat a közvélemény előtt.

Egy ilyen spekuláció nem lehet öncélú, hisz aki erre adja a fejét és újságírói becsületét, pontosan tudja, hogy az elferdített igazságaival gyengíti a szolgálatok presztízsét, veszélyeztetve az ország nemzetbiztonsági védelmét.”