Nem voltak hősök – ha voltak, nem a mi hőseink voltak

2020. február 11. 14:18

Máthé Áron
Mandiner
Budapest ostroma során az egyik barbár küzdött a másikkal, a saját nagyhatalmi mérkőzésükben.

1945. február 13-án Budapesten lassan elhallgattak a fegyverek. Két idegen, megszálló nagyhatalom, két közös gyökerű totális diktatúra rendezte egymás között a számlát, az európai civilizáció rovására. Igen, ugyanis Budapest az európai civilizáció egyik fellegvára volt, a Duna Királynője. Mi magyarok pedig a náci és a kommunista rezsimekkel szemben álló polgári szigetnek számítottunk 1944. március 19-ig, még a jogfosztó törvények és egyes barbár cselekedetek ellenére is. A hazánkat megszálló német csapatok nem barátként jöttek, és egyáltalán nem tekintettek ránk barátokként. Untermenschek voltunk a számukra, idegesítő és zavaró tényezők. Fura, hogy mondjuk a román Antonescu-rendszert sokkal jobban kedvelték, mint a „zsidókkal mételyezett”, liberálisnak tekintett Horthy-establishmentet. És 1944. március 19-én megcsináltak nekünk egy rendszerváltást, 1944. október 15-én meg még egyet.

Egyik alkalommal sem az európai civilizáció védelmében, hanem a nyers germán hatalmi érdekek szerint.

Budapest ostroma során az egyik barbár küzdött a másikkal, a saját nagyhatalmi mérkőzésükben. Miközben a város ostroma folyt, a nácik mögött létesült nyilas uralom bemutatta valódi arcát: a szocializmus útonálló természetét, a géppisztolyra alapozott antiszemitizmussal fűszerezve. Mindeközben a német városparancsnokság a magyar katonákat simán feláldozta, ha kellett. A kitörésről például egészen az utolsó pillanatig elfelejtettek szólni a tehetetlen díszletként viselkedő Hindy Ivánnak, a magyar parancsnoknak.

Ekkor már mind a két oldalon álltak magyar katonák. A németek oldalán egy részük hősiesen harcolt, más részük pedig muszájból, legnagyobb részük pedig egyáltalán nem harcolt. Akik harcoltak, azokat a kilátástalan helyzetért, a szovjetekkel szemben érzett jogos ellenérzéseikért ne ítéljük el. A szovjetek oldalára állt magyar honvédek pedig nem voltak „árulók”, hanem felismerték, hogy minél előbb véget ér ez a borzalmas, pokoli cirkusz, annál jobb a magyar embereknek. Ez vezette a nyilas pártszolgálatosokkal szembeszálló ellenállócsoportok-, a KISKA-Nemzetőr alakulatok tagjait is.

A kitörés maga semmiféle hősiességről nem szól.

Nem valami fennkölt gondolatok vezették a kitörőket, hanem az, hogy elfogyott a lőszer és az élelem.

A kitörést végrehajtó német csapatok nyomorult, rettegő, leharcolt alakulatok voltak, akiknek parancsnokai a csatornában mászva próbálták elkerülni a fogságot. Nem hősiesen tódultak a szovjetek géppuska és aknatűzébe a Széll Kálmán téren és nem idealizmusból próbáltak a budai hegyeken átvergődni, hanem azért, mert az életüket akarták menteni. Eldobálták fegyvereiket, miközben a szovjetek valóban vadállati kegyetlenséggel vadásztak rájuk. Hol van ebben a hősiesség?

Én nem vitatom el, hogy az 700 ember, aki a kitörő kb. 20 ezer főből eljutott a német frontvonalig, emberfeletti teljesítményt nyújtott. Voltak közöttük magyarok is. De a német védősereg tagjai nem voltak az „európai civilizáció” hősei, és különösen nem a mi hőseink. Ez német-náci (rém)mese volt, nem pedig a mi magyar történetünk. Ahogyan számunkra a szovjetek sem hősök, és nem felszabadítók.

Budapest ostromának hősei maguk a budapesti polgárok voltak. Kibírták, túlélték, elviselték az iszonyatos sorscsapásokat, a nyilasok razziáit, a szovjetek zabrálásait, a megerőszakolásokat. Az ostrom után a budapestiek előjöttek, és újjáépítették a várost.

Összesen 191 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Megmondom neked, te nagytudású, hogy ki a hős ebben a történetben:
az a kiskatona, aki parancsra nekifut a golyózápornak. És tudod ezek
közül különösen melyikek? Mindegyik, kivétel nélkül.

Tudod egy csomó ember az életét áldozta Magyarország védelmében. Igen, a szovjet hadsereg ellen védték Magyarországot a magyar katonák. Ugyanúgy az Ojtozi szorosban, Tordán, ahogy Budapesten.
A Máthé Áron meg rémisztő ostobaságokat ír a Mandinerre, nehogy megszólják a pógári lapot a horthyfasisztázó volt ÁVO-sok, meg a horthyfasisztázó oláhok.
Menj a fenébe, Máthé Áron!
Mi a francnak megy bele ilyen ostobaságokba a Mandi?

Választani kellett a harc folytatása és a megadás között. Van, amikor az 'én sem leszek rosszabb nálad, berohanok a halálba' érzés győz. De talán az az elszántság maradt meg '56-ra, és nem árt, ha nem is fegyverrel a kézben, de most is ezt tanúsítjuk.

A morál akkor is morál. Az ember kezdi érteni, mi a baj a vallásotokkal...

A szovjet kommunisták halálteljesítménye a következő korszakok végére, göngyölve:

A polgárháború idején 1922 végére: 3,284,000
A NEP korszak 1928 végére: 5,484,000
A kolhozosítás, éhhalál 1935 végére: 16,924,000
A Nagy Terrorral 1938 végére: 21,269,000
A sztálini foglalással 1941 közepéig: 26,373,000
A világháborúval, 1945 közepéig: 39,426,000
A háború után 1953 végéig: 55,039,000
A poszt-sztálinista kor 1987 végéig: 61,911,000

Forrás: R. J. Rummel: Soviet Genocide and Mass Murder since 1917 (Szovjet népirtás és tömeggyilkosság 1917 óta), Transaction Publisher, 1990.

Innen látszik, hogy például Hitler hatalomra jutásakor a szovjet halálteljesítmény körülbelül 12,000,000 erőszakosan, idő előtt elpusztított embernél tartott, míg hadba lépésünkkor már 26,373,000-nél.
Hol tartott a német gyilkolás hadba lépésünkkor?

A zsidók létszámának növekedése a történelmi Magyarországon:
1720-ban 12,000
1785-ben 75,000
1805-ben 130,000
1835-ben 165,776
A hivatalos számlálás bevezetésekor:
1869-ben 553,641
1880-ban 638,314
1890-ben 730,342
1900-ban 846,254
1910-ben 938,458
Forrás: Zsidó Lexikon, Budapest, 1929, reprint 1987, 553.old.
Ezzel szemben a zsidókat ezerharminc helyről utasították ki az ismert történelem során.
COMPLETE LIST OF JEWISH EXPULSIONS (1,030)
Posted on May 2, 2018, September 15, 2018 by lordmolyneaux

Csak az a fránya bolsevizmus ne lett volna!

Ahogyan Hitler megmentette a Szövetségeseket
https://www.unz.com/runz/ameri..
Lám-lám.

Vagy:
https://www.unz.com/runz/ameri..
Amikor Sztálin majdnem elfoglalta Európát.
Természetesen a kommunista emberirtás számára.

Te, Shlomó nagy tréfamester, úgy olvasd.

Shlomónak igaza van. Én is kiszabott nagy bűntudatot érzek, folyamatosan. "Egy magyar, ha kap egy pofont, tudja, hogy miért kapta, nem kérdezi meg."
Szégyellem azt is, hogy a bőgatyámat ugyan beadtam a zaciba és az érte kapott pénzt letettem az emlékműnél (megnéztem, már nincs ott), de a kurva pálinkát csak megittam. Pedig azt is oda kellett volna önteni.
Pálinkaívás óta egyfolytában zokogok és tépem a szakállamat a bűntudat miatt. Végett.
A magyaroknak kollektív öngyilkosnak kéne lenniük. Akkor sincs megbocsájtás, de legalább nincs magyar sem.

végre valaki rájött, hogy Shlomó iróniával provokál.

Alexander N. Yakovlev, A Century of Violence in Soviet Russia (Az erőszak évszázada Szovjet-Oroszországban), Yale University Press, 2002 című könyve 234 - 35. oldaláról:

Mit adott a bolsevizmus a világnak, a népeinek és az egyénnek?

A világnak: lázadásokat, rombolást, erőszakos forradalmakat, polgárháborúkat és erőszaktevést az egyéneken.
A népeinek: szegénységet, inséget, törvénytelenséget, anyagi és szellemi rabszolgaságot.
Az emberiségnek: végtelen szenvedést.
Az egyénnek: a bolsevik állam megvonta az egyéntől a szabadságot, a becsületet, az erkölcsöt, a gazdagodást és még az Istenben való hitet is.
A bolsevizmus nem más, mint sokarcú ördögi tobzódás, egy militáns embertelen bohózat.

Melyik GPS koordinátáknál nem szabad ez ellen küzdeni?

A páncélos fegyvernem a szárazföldi hadműveletek legtámadóbb fegyverneme. (Mint a légierőnél a deszant ejtőernyős alakulatok.)
Nézzük a páncélos erőket 1941 nyarán a Barbarossa hadművelet, a német támadás idején:
Szovjetunió: Németország:
T-26 A-C-ből: kb. 12,000 Pz.Kw.II-ből: 746
BT 2. 5. 7.-ből: kb. 5,000 TNHP 38-ból: 812
T-34 A. B.-ből: kb. 1,200 Pz.Kw.III-ból: 1,065
KV-1. 2.-ből: kb. 582 Pz.Kw.IV-ből: 479
Összesen: kb. 18,782 Összesen: 3,102

Forrás: R.H.S. Stolfi: Hitler’s Panzers East (Hitler páncélosai keleten), University of Oklahoma Press, 1992, 159.old.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés