Sajtóhírek szerint vélhetően Magyarországot és Olaszországot kérik fel a horvát légtér védelmére.
Horvátország 2023-tól a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, s ezt a feladatot valószínűleg Magyarország és Olaszország látja majd el – írta a Jutarnij List. A lap arra alapozta állítását, hogy Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter nemrég kijelentette: nem lát esélyt arra, hogy a kormány még idén szerződést írjon alá új harci repülőgépek beszerzéséről. Zágráb egy hónapja írt ki új pályázatot többcélú harci repülőgépek vásárlására, miután tavaly januárban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet. Horvátország az elmúlt 13 év alatt nagyon sok pénzt költött el tanulmányokra, elemzésekre és nagyjavításokra – közölte a lap, majd hozzátette: új gépek vásárlása azonban a jövő évi költségvetésben sincs előirányozva.
Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc javított MiG-21bisz típusú harci repülőgépből és négy MiG-21UM típusú gyakorló gépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászgépeket adott el Horvátországnak, hanem több más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A repülőgépek sorozatszámait Ukrajnában átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben.
Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki élettartamuk lejár. A lap szerint Horvátországnak már nincs ideje arra, hogy új harci gépeket szerezzen be, mert azok leszállítása 3-4 évig is eltarthat. Mindazonáltal úgy vélték: kérdés, hogy addig minőségi használt harci repülőgépeket vásároljon-e Zágráb, mert azokat is modernizálni kell, be kell tanítani a pilótákat és a műszaki, illetve kiszolgáló személyzetet, valamint új infrastruktúrát kell kialakítani számukra.
Arról, hogy Horvátország a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, Robert Hranj altábornagy beszélt nemrég. Mint mondta, Horvátországnak mint NATO-tagállamnak több lehetőség áll rendelkezésére arra, hogy a többi szövetséges államtól közös megállapodás révén segítséget kérjen. Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy ez nem lesz hosszú távú megoldás.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
Az európai politikusoknak is odapirított az orosz elnök.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
A miniszterelnök kimondta: az uniós tagállamok magáncégeinek nagyobb vagyona van Oroszországban, mint amekkora az Európában befagyasztott pénzösszeg.
