Számíthatnak-e Brüsszelre az őshonos kisebbségek?

2020. február 6.

dr. Tárnok Balázs
Szerdán mutatták be a Minority SafePack Initiative szervezői jogszabályjavaslataikat az Európai Bizottságnak, miután a támogató aláírásokat már januárban sikerült regisztrálni. Az uniós testületnek fél éven belül ismertetnie kell következtetéseit, de kérdéses, hogy mennyiben fogadja el a szervezők által előterjesztett javaslatokat.

2018 áprilisában történelmi sikert ért el a Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért (Minority SafePack Initiative, vagy ahogy Magyarországon sokan ismerik: Nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés), ugyanis több mint 1,3 millió támogató nyilatkozat gyűlt össze az elképzelés mellett. Magyarország vezető szerepet vállalt az aláírások összegyűjtésében, 650 ezren támogatták az ügyet. Bár az aláírások tagállami hitelesítése 2018 júliusában véget ért, a javaslatot a bizottsághoz csupán másfél év múlva, 2020. január 10-én nyújtották be.

A Minority SafePacket életre hívó Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) küldöttgyűlése ugyanis az aláírásgyűjtés után úgy döntött, hogy a kezdeményezés benyújtásával megvárja a legmegfelelőbb pillanatot. 2018 őszén a szervezők találkozót kértek az Európai Bizottságtól az ügy megvitatása céljából, azonban Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke ezt elutasította. Ekkor határoztak arról a szervezők, hogy a benyújtással megvárják a 2019. évi európai parlamenti választás után felálló új bizottságot.

MI KÖVETKEZIK MOST?

A Minority SafePack sikerre vitelével kapcsolatos munka második szakasza az uniós intézmények előtt zajlik. A kezdeményezés benyújtását követő egy hónapon belül (várhatóan február elején) a bizottság személyes találkozón fogadja a szervezőket. Ekkor mutatják be a FUEN szakértői által kidolgozott szövegszerű jogszabályjavaslatokat is. A bizottságnak fél éven belül ismertetnie kell a mentőcsomaggal kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit, és bár nem köteles jogalkotási javaslatot benyújtani, nyilatkoznia kell arról is, hogy ezt a jövőben meg kívánja-e tenni. A kezdeményezést – a benyújtását követő három hónapon belül – nyilvános meghallgatáson az Európai Parlament is tárgyalja, majd plenáris vitát tart, és állásfoglalást fogadhat el a róla. Az EP a bizottságnak a kezdeményezéssel kapcsolatban tervezett lépéseit is értékeli, és ha az az EB nem terjeszt elő megfelelő javaslatot, a parlament tagjainak többségével maga is felkérheti a jogalkotási javaslat előterjesztésére.

A Minority SafePack nem csupán az uniós kisebbségvédelemben, de az európai polgári kezdeményezések vonatkozásában 
is fordulópontot jelenthet
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés