A válságot az IMF is benézte

2020. január 30.
Oláh Dániel
Nem ok nélkül tartanak országok a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) – véli a szervezet magyar igazgatóhelyettese. Benk Szilárd szerint jól tette Magyarország, hogy az IMF javaslatai helyett a saját útját követve a növekedést akarta beindítani 2010 után.

Benk Szilárd azt mondja, Magyarországon a felzárkózás leginkább az utóbbi években gyorsult fel, és úgy néz ki, hogy sikerül tartania a kormányzatnak a 2 százalékpontos növekedési többletet az Európai Unió átlagához képest. 2019-ben „a beruházási ráta közelített a 30 százalékhoz, ami az egyik legmagasabb az unióban, úgyhogy tényleg zajlik a beruházási robbanás”. Az EU-s források és a kormányzati ösztönzés is hozzájárul, hogy az IMF igazgatóhelyettese szerint hazánk „egyelőre jól ellenáll a nemzetközi lassulásnak”. Úgy látja, a legalacsonyabb uniós társasági nyereségadó is jót tett, „emellett fontos a politikai stabilitás is”, márpedig a vállalatvezetők régiónkban Magyarországot tekintik messze a legstabilabb országnak, ami fontosabb, mint a kormányok színezete. „Romániában csaknem félévente cserélődtek a kormányok az utóbbi időben” – hoz ellenpéldát.

JOBB POZÍCIÓK AZ ÉRTÉKLÁNCOKBAN

„A bérek évek óta dübörögnek Magyarországon, és kérdés, hogy ez miként hat a beruházásokra – folytatja Benk Szilárd. – A pesszimistább, klasszikusabb szcenárió, hogy mivel a munkaerő kihasználtsága közelít a korlátaihoz, a beruházások is lassulnak majd, mert nincs elég munkaerő.” A valószínűbb kifutás szerint a dráguló munkaerő miatt a cégek a munkát tőkével, magasabb technológiával helyettesítik majd, ami húzza a beruházásokat és a technológiai váltásokat. Felvetjük, hogy amikor 2016-ban a kormányzat részéről Rogán Antal, majd a Századvég vezető közgazdásza, György László is arról beszélt, hogy öt éven belül 30-40 százalékkal növekedhetnek a reálbérek, sokan megmosolyogták. A Nemzetközi Valutaalap igazgatóhelyettese azt mondja, ez négy éve volt, és a 30-40 százalékos növekedés jelentős része már megvalósult, így „semmi akadálya, hogy összejöjjön öt év alatt”. Hozzáteszi, hogy régiószerte erős a béremelkedés, ezért „ez nem egy olyan fenntarthatatlan folyamat, amely miatt Magyarország elvesztené a versenyképességét. Az egész régió zárkózik fel egyszerre, miközben hazánk meg tudja tartani a relatív versenyképességi pozícióit, sőt javíthatja is.”

Nem ok nélkül tartanak a Nemzetközi Valutaalaptól

A szakember szerint Magyarország nem bérben akar versenyezni, az nem lenne szerencsés, mert az inkább az alacsonyabb fejlettségű országok sajátossága, amelyen nekünk túl kell lépnünk, kiszabadulva a közepes jövedelmi szint csapdájából. A járandó út a gazdasági, technológiai és bérfelzárkózásé, hogy Magyarország előrelépjen a termelési hozzáadott értékben, és jobb pozíciókat szerezzen a nemzetközi értékláncokban. Ez zajlik most, hiszen „erős a gazdasági növekedésünk, növekszünk hozzáadott értékben, és ez csapódik le a bérekben”. Ha nem lenne termelékenységi és hatékonysági növekedés, akkor nem emelkedhetnének így a bérek sem több éven át.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés