Megjegyezte: a 2010 előtti időszak ugyanakkor mindennek tökéletes ellenpéldája volt. Akkor az államnak úgy sem volt elég bevétele, hogy Gyurcsányék folyamatosan emelték az adókat, eladtak szinte minden értékes állami vagyont és két kézzel kapkodtak a kölcsönök után. A feketézés hatalmas méreteket öltött, kormányzásuk végén az államcsőd is reális veszély volt.
Tállai András felidézte, hogy rögtön a kormányváltás után, 2010-ben 29 pontos intézkedéscsomagot hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök olyan elemekkel, mint a családbarát egykulcsos személyi jövedelemadózás, az adómentes pálinkafőzés vagy a bankadó. Nem sokkal később következett a munkahelyvédelmi akció, amely a munkaerőpiacon kedvezőtlen helyzetben lévő társadalmi rétegek álláshoz jutását igyekezett segíteni járulékkedvezményekkel.
Ez a program vezette be 2013-ban a kisebb vállalkozások ma is élő kedvező adószabályait. 2016-ban írta alá a kormány a munka világának szereplőivel az adó- és bérmegállapodást, amelynek nyomán a szociális hozzájárulási adó mértéke 2016 és 2019 között harmadával, 27 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Ez összességében 2600 milliárd forintot hagyott a hazai cégeknél. Közben célzott áfacsökkentés-sorozat indult, négy év alatt kétszeresére emelkedett a kétgyermekes szülők adókedvezménye, és megkezdték azt a programot, amelynek nyomán eltörlik az adók harmadát, vagyis megszüntetnek nagyjából húszféle közterhet – részletezte.