Már megint Gyöngyöspara: helyszíni riport a szegregációs vitáról

2020. január 18. 8:44
Megmértük Gyöngyöspata mikrotársadalmának lázát a feszültségek újbóli felerősödésekor. Az oktatási szegregáció áldozataiként jogerősen beállított hatvankét roma nagyon várja a kártérítési milliókat, sokan mások igazságtalanságot kiáltanak, a városvezető a működés megbénulásától tart. Helyszíni riportunk a Mandiner hetilapból!

Írta: Joó István; fotók: Földházi Árpád

 

A kívül-belül gyönyörű, uniós pénzből frissen felújított gyöngyöspatai általános iskola folyosóján kizárólag roma gyerekek zsizsegnek. Néhány vidám, túlmozgásos nagyobb srác kéri a fotóst, készítsen róluk képeket. Rögtön olyan pózokba vágják magukat, mintha rapper sztárok volnának. Jön az igazgató, feladataira hivatkozva elutasítja az interjúkérést. Rövid fényképezés után újra kint találjuk magunkat.

Egy kismama babakocsival megáll egy pillanatra a kedvemért, és elmondja, a másik gyermeke ősszel megy majd iskolába, de semmiképp nem ide íratják be. „Lélekromboló az a beszéd, ami az ablakokon meg az udvarról kihallatszik.” Tehát ő is azon magyar szülők számát fogja szaporítani, akik Gyöngyösre vagy a szomszédos Szűcsibe hordják át csemetéjüket tanítási napokon. Gyöngyöspatán már csak a tanköteles korosztály szűkebbik fele járja az általános iskolát, ők 70-90 százalékban a cigányság soraiból valók. Így teljesedik ki az a szegregáció, amellyel a balliberális sajtó és civilek egy köre után a bíróság megbélyegezte az iskolát, főleg azokra az évekre visszamenően, amikor még mintegy 160-170 gyerek járt ide.

A lakosságon belüli arányok: Gyöngyöspatán ma 2500 ember él, közülük legfeljebb 400 roma. Kicsit korai volna feladni a „szűkebb pátriát” Csonka-Magyarország közepén, gondolom. Miközben persze

mindkét etnikai elem számít, hát még az egymás mellett élésük minősége.

LOPÁSOK, LINCSELÉSEK

Az eddigi mélypont 2011 volt. Az innen jól szemügyre vehető Kecskekő nevű heggyel kapcsolatban azt olvastam akkori tudósításokban, hogy egyes cigánysori lakosok onnan hordtak el háztartozékokat, vágtak ki köldökmagasságban gyümölcsfákat, véget vetve a magyarok régi, idillikus zártkerti világának… A hegybíró házánál értékeiket őrizni próbáló magyarok kerültek életveszélybe 20-30 lincselő roma miatt. Akkoriban több ilyen csoportos támadás is félelmet, elkeseredést okozott szerte a kisvárosban. Egy tanárnőt ütlegelt, fojtogatott a napköziben egy cigány nagymama.

Az ilyen esetekből fakadó általános elkeseredésre telepedett rá 2011 tavaszán a Vona Gábor vezette Jobbik, a betiltott Magyar Gárda utódja, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, no meg a Véderő félkatonai szervezet, viszontfélelmet keltve a cigányságban. Méghozzá karöltve olyan szélsőséges jogvédőkkel, akik egy csillebérci hétvégére szóló „látványevakuálást” is szerveztek kétszázhetven roma asszony és gyerek számára, hogy megmutassák a nagyvilágnak, Magyarországon fenyegető, elnyomó rasszizmus van.

Fotó: Földházi Árpád

Most, 2020 elején köd- és füstfüggönyön át mutatkozik a Kecskekő, a gyöngyöspatai cigánysor ékes háttere. Néhány roma család udvarában égetnek. Alig várom, hogy találjak valakit, aki legalább szegről-végről érintett a szegregációs perek ügyében; a 2014–2015-ös per ítélete megállapította a múltbeli oktatási szegregációt a dél-hevesi városkában. Ráadásul az ezután indult pernek ősszel olyan ítélete emelkedett jogerőre,

amely összesen mintegy százmillió forintot juttat kártérítésként

a 2004 és 2012 között diszkrimináció feltételezésével súlyosbított, de 2012 és 2017 között is szegregációsnak mondott általános iskolai oktatás úgymond elszenvedőinek. A Kúria a minap elutasította a helyi önkormányzat kérését az ítélet végrehajtásának felfüggesztésére.

„MÁR KEZDTÜNK ELLENNI EGYMÁSSAL”

A polgármesterrel még az utazást megelőzően beszéltem telefonon, hogy a januári hideg ellenére minél többet terepen lehessek. De azért fülemben csengenek a szavai itt, a mélyszegénység völgyében is. Ezt mondta Hevér Lászlóné, aki a Fidesz színeiben októberben 77,6 százalékos szavazataránnyal nyert egy független jelölttel szemben, és immár második ciklusra szerezte meg a pataiak bizalmát: „2011 traumája óta most tudtam volna azt mondani, elvagyunk egymással… A sebek lassan, de gyógyulásnak indultak mind a többség, mind a kisebbség részéről. Már ha az akkor még csak folyamatban lévő szegregációs perek és egyes pesti civilek, jogászok köztük végzett agitációs munkájának hatásait nem tekintjük, a vádaskodások a lakosság körében alábbhagyni látszottak. A várost elhagyók száma megcsappant, sőt vissza is tértek máshova költözött egykori lakók, illetve letelepültek itt máshonnan érkező többségiek, vagyis a hírünk kezdett ismét javulni. Az évtized közepétől tapasztalható gazdasági fellendülés és nagy munkaerőigény a cigányság soraiban is munkára serkentett sokakat, akik addig nem tudtak vagy nem akartak dolgozni. Közülük jó néhányan elhelyezkedtek Gyöngyös újonnan nyílt vagy bővült üzemeiben, Gyöngyöshalász gumigyárában, Jászberényben, Jászárokszálláson vagy éppen Budapesten. Az utóbbi időben nem voltak olyan csoportos támadások, mint amilyenek 2011 előtt zajlottak, a közbiztonság összességében is javult.”

Fotók: Földházi Árpád

Valahogy én is teljes biztonságban érzem magam, ahogy ődöngök a cigánysoron, melynek neve: Hegyalja utca. A látvány nem túl vidám, az utca semmiben sem hasonlít az elegáns és forgalmas budai Hegyalja úthoz. A sártól feketéllő patai utca egyenetlenségeit jégszilánkos tócsák fedik csak el. Az itt nem ritka palóc kőoszloptornácos házacskák még romjaikban is elárulják, hogy ez a völgyi utcácska a falu egyik legrégibb településrésze.

Behorpadt, vedlő háztetők, a falakon is a pusztulás alakzatai.

A telkeket egykor elválasztó, drótháló nélkül dülöngélő betonoszlopok a nyolcvanas évekből maradtak itt, amikorra az itt élő idős palócok elfogytak, utódaik elköltöztek az új honfoglalók elől. Kert sehol, tagolatlan fű vagy sár a helyükön, gyümölcsfák helyett rozsdás fémlomok. Hétköznap délután egy órakor nemcsak iskolából hazatérő gyerekek, hanem fiatal férfiak is vannak itt sokan, tehát a teljes foglalkoztatástól itt még messze vagyunk…

Legalább öt olyan 18 évet nemsokára betöltő vagy már betöltött romával sikerül szóba elegyedni, aki a – képviseletükben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) által indított – szegregációs perek nyertesének számít. Mind azt ismételgetik: „Szegregáltak, külön ültettek minket!” 

MEGKAPJUK-E A LÓVÉT?

Egy rácsos kapu mögött három testvér közül kettő érintett, ők megkérdezik tőlem: „Mi a véleménye az ügyről?” Kezdem kifejteni a valóságot a maga bonyolultságában, de leállítanak, mert csak azt akarják tudni, kézhez kapják-e azokat a milliókat vagy százezreket a fizetési határidőként megszabott január 17-én az önkormányzattól. A határidő a lapunk megjelenését követő nap, tehát biztosat nem mondhatok nekik. Inkább visszakérdezek: mire költenék a pénzt?

„Helyrejönnénk belőle!” – mondják a fiúk öntudattal.

Hátramutatnak, a nyomorúságos lakhely felé, és házfelújításról, fürdőszoba-építésről és hasonlókról beszélnek. Kora délután van, talán még véget sem ért Pesten Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója, amelyen a miniszterelnök igazságtalannak nevezte a nem munkával szerzett nagy összegeket Gyöngyöspatán, és kétségbe vonta a szegregációt, amely inkább felzárkóztatás lehetett. Tehát a hír ismerete nélkül sem hiszik el a cigányok teljesen, hogy a pénzeső tényleg föléjük ér, holott a jogerős ítélet már szeptemberben kész volt, januárban csak annyi történt, hogy a Kúria elutasította Gyöngyöspata ama kérését, függesszék fel a jogerős ítélet végrehajtását.

Egy harminc év körüli férfi mellénk szegődik, azon búsong, hogy ő nem esik bele a szegregációs időszakba. Viszont karácsonyig dolgozott egy pesti építőipari vállalkozásnál, és nemsokára újrakezdődik a munka. Csak órabéres naponkénti melóról van szó, kijárt nyolc általános nélkül nem veszik fel segédmunkási állásba. A lábát engedi csak lefotózni, de utána kér tőlünk egy-egy ezrest. Már visszafelé haladunk a cigánysoron, amikor egy idősebb asszony odarikkant egy vakolatlan falú ház előteréből: „A Népszavátúl vannak?” Mondom helyesbítőleg a lapom nevét, mire ő: „Tehát jobbikosok!”

Fotók: Földházi Árpád

Vajon egyszerű tudatlanság, vagy az erre sűrűn járó jogvédők, civilek táplálják a legszegényebb patai cigányokban, hogy ma is van itt Vona Gábor- és Jobbik-veszély? Mentegetőzésemtől megenyhülve nagy nyomorról és éhezésről számol be az asszony. Egyedül nevel két unokát – később elejti, már húszévesek, és fémmel kereskednek –, akikről az egyik lánya lemondott. A vele egy házban élő másik lányának a 17 éves gyermeke a fiúkhoz hasonlóan a pernyertesekhez tartozik. Nagyon számítanak a pénzre, abból települnének ki Kanadába. „Vannak kint rokonok, akkor mentek ki, mikor a gárda bejött, ők munkát is szereznének, de a repülőjegy nem ingyen van, és addig is élni kell valamiből.” Ő is pénzt szeretne, de mi már kifogytunk belőle a cigánysoron.

Fölfelé, a falu jelenlegi központja felé Csemer Gézához térek be, aki ősztől a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke. Azt mondja, én vagyok az első a sajtóból, aki keresi az új feszültséggel kapcsolatban. Elharapott mondataiból leszűröm, egyetért az ítélettel mind a szegregáció megállapítása, mind a kártérítés tekintetében, és azzal is, hogy a pénzt ezek az egykori iskolások, illetve családjuk kapja. Szerinte most már mindenkinek előre kell tekinteni,

cigányok és magyarok érdeke egy: közösen helyreállítani a finom ború, szép templomú Gyöngyöspata jó hírét.

Feleségével együtt üzeni, hozzák vissza a magyar szülők ebbe az iskolába a gyereküket, „mert a patai iskola nem csak a romáké”.

TANODA NEM, CSAK ISKOLA SZEGREGÁL

Kilenc éve, azaz a hírhedett 2011-es esztendő óta a szülői munkaközösség elnöke – a nem cigány – Mészáros Tamás a helyi Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Az szmk-elnök rasszizmussal aligha vádolható: két gyermeke itt végzett, és harmadik gyermekét is a Nekcseibe járatja, ő most hetedikes. A kislány jól érzi magát a fele részben roma osztályában. Apja nem fontolgatja az iskolaváltást.

Mészáros Tamás bő egy évtizedes öngerjesztő folyamatnak látja a magyar gyermekek kivételét a patai suliból. Ez szerinte azért is sajnálatos, mert az általános iskolai korosztályokban még ma is magasabb arányt képviselnek a magyarok, mégis egyre inkább nélkülük zajlik a helyi közoktatás. A mind gyakoribb elvitelek miatt

annyira megváltoznak az etnikai arányok, hogy már azok a magyarok is elviszik gyerekeiket, akik eddig még ingadoztak.

„Ezek a szülők féltik a gyermekeiket, attól tartanak, hogy a halmozottan hátrányos tanulótársak szóhasználata, kulturális szintje az övéket is lerontja – magyarázza higgadt szavakkal az szmk elnöke. – És sajnos a tettlegességre vagy a tanszerek, tízóraik eltűnésére sem úgy hivatkoznak az aggódó szülők, mint ami még sohasem történt meg itt…”

Fotó: Földházi Árpád

Akkor most rossz iskola a Nekcsei? Mészáros Tamás nagyobb gyermekei anélkül álltak helyt később a gimnáziumban, hogy bármilyen tárgyból korrepetálni kellett volna őket. „Tehát a bajok ellenére nem igaz, hogy a patai iskola szakmailag bármivel is rosszabb volna, mint a többi” – veti fel. Kissé kajánul megkérdezem, nem azért van-e jó szakmai véleménnyel a helyi iskoláról, mert nem a „szegregáltakhoz” tartoznak a gyermekek.

E ponton derül ki, Mészáros Tamás – mint olyan szülő, aki tanúja volt az elmúlt két évtized oktatásának –

elutasítja a szegregációt tényként állító bírósági ítéletet.

 „Sosem voltak elzárva, kirekesztve a cigány tanulók a gyöngyöspatai iskolában! Nem etnikai alapon volt haladó és felzárkóztató osztály: tudás és felkészültség alapján állították össze a már akkor is vegyes összetételű csoportokat. Voltak kisebb számban magyarok a felzárkóztató osztályokban és romák a haladókban.” Közbevetem, úgy tudni a sajtóból, még az uszodát sem használhatták a cigányok gyermekei, mire azt feleli: „Annyi igaz csak ebből, hogy aki nem vitt úszófelszerelést, törülközőt, papucsot, az nem úszhatott. Mégsem úszhat egy gyerek alsógatyában!”

Mindezért a szülői munkaközösség elnöke úgy értékeli, nem jogos az ítéletben követelt kártérítés. Ha viszont már megsemmisíthetetlen az ítélet, akkor egyetért Gyöngyöspata önkormányzatának kérelmével, miszerint ne a gyerekeknek adják az irdatlan pénzt: „Pártolom a pótlólagos oktatás ötletét, mellyel behozhatnák a hátrányukat ezek a fiatalok, azzal a megszorítással, hogy kössék teljesítményelváráshoz.” A per kimenetelébe Mészáros Tamás szerint belejátszott, hogy sikerült az érintett, legtöbb esetben kétségtelenül szegény roma családokban

felkelteni azt a reménységet, hogy nyertes per esetén nagy pénz állhat a házhoz,

ezzel magukhoz édesgették őket az idegen civilek. Közben évek óta próbálkoztak némelyek a régi, a kétezres évek közepétől ott működő iskolaigazgató „levadászásával”. Ismert, hogy éppen az őszi önkormányzati választás előtt két héttel sikerült, amikor egy, az iskolában nem ritka feszült pillanatban az igazgató erősebben megszorított – az Abcúg és az Index szerint „falhoz vágott” – egy fegyelmezetlenkedő roma gyereket. Az szmk-elnök szerint kétes, mi történt valójában.

Más, nevük elhallgatását kérő szülőkhöz és tanárokhoz hasonlóan ő is állítja, némely cigány gyerekek sorozatosan provokálták a tanárokat az utóbbi években, minősíthetetlen szavakkal szidalmazva őket az engedetlenségen túl. Mészáros Tamás azzal búcsúzik, különösnek tartja, hogy a szülői munkaközösség elnökeként sem a szegregációs perben nem kérték fel tanúnak, sem az iskolaigazgató eltávolítása előtt nem kérték ki a véleményét.

Az igazgatóval szemben tanúskodó felnőtt egyébként a gyerek édesanyja volt, aki konyhásként dolgozik az iskolában. Az igazgató leváltására petíció született, melynek nyomán az állami fenntartót képviselő Hatvani Tankerületi Központ egy iskolai bántalmazásos vizsgálat nyomán elengedte a másfél évtizede ott dolgozó intézményvezető kezét.

A petícióhoz csatolt két-háromszáz szülői aláírás döntő többsége romáktól származik,

összegyűjtésükben oroszlánrésze volt Léderer Tamásnak, aki nem helyi pedagógusként, hanem a budapesti Foncsorozó Egyesület kötelékében 2015-ben magántanodát nyitott roma gyerekeknek (lásd: szegregáció?), és rendszeresen kijár hozzájuk. A magyar lakosok körében Nagy Laura, egy pedagógus végzettségű, gyesen lévő hölgy segített az aláírások beszerzésében.

Egy HVG-s videófelvételen közösen szerepelnek, Léderer ott ezt nyilatkozta: „Aznap a NapSukár tanodában nem tudtunk tanítani, a gyerekek annyira szét voltak esve, arról kellett beszéljünk, mi hogy volt, mindenki leírta az érzéseit, majd megkérdeztük, ha egyvalamit kívánhatna, hogy megoldódjon a helyzet, mi lenne az. Harmincöt gyerekből harmincöt azt írta, hogy menjen el az igazgató és a helyettese.” Kívánságuk teljesült, az iskolában nyomban új igazgatót neveztek ki. Ennél is különlegesebb, hogy Nagy Laura óraadó pedagógus lett, Léderer Tamás – aki a Soros György alapítványai által támogatott Migration Aid szervezet egyik fő aktivistája is – pedig tanácsadói szerepkörbe került az állami iskolában.

JÓLELKŰ PESTI CIVILEK

Okkal merül fel a kérdés, hogy volt-e szerepe Léderer Tamásnak a szegregációs perek roma tanúinak, illetve felpereseinek a toborzásában. Ő ezt némely városbelinek tagadta. Mi viszont úgy értesültünk helyiektől, hogy Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója után eligazítást tartott az érintett cigányoknak, hogy ne vegyék biztosra a kártérítést, amíg nem kapják meg. Vannak olyan híresztelések, hogy némelyek már uzsorahitelt vettek fel a nekik jogerősen megítélt kártérítési pénzre.

Végül visszaadom a szót Hevér Lászlóné polgármesternek: „A miniszterelnök véleményével egyezően az általam irányított településen azt tapasztalom, hogy a szegregációs per következményei sértik a lakosság nagy többségének igazságérzetét. A ránk kirótt kártérítési összeg – nyolcvanmillió forint – kifizetése megbénítaná városunkat. Annál is inkább, mert ez az éves adóbevételünk kétszeresét kitevő összeg nem áll egy az egyben a rendelkezésünkre. Az inkasszós végrehajtás érvényesítésével fontos folyamatban lévő pályázati és saját fejlesztéseket kellene befagyasztanunk, például a művelődési ház felújítását, és előállhatna olyan helyzet is, hogy nem tudjuk idejében kifizetni a béreket hivatali és intézményi dolgozóknak.” 

 

Összesen 269 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kóté Lili for major!

Miközben a cigány polgárjogi aktivisták a szegregáció legsúlyosabb csapásaként a reménytelenné vált továbbtanulást húzzák alá, jó ha tudjuk az érintett cigány tanulók a Lauderben tanulva sem lennének jobb helyzetben. A probléma forrása az, hogy az edukációs előmenetel legdöntőbb faktora a szülőktől örökölt képességek (~60%), így az csak egy egaliter balliberális dogma, hogy bárkiből lehet akárki. Mindig találni azért kivételt, amit a lebegők aztán mint általánost mutatnak be, de jó ha tudjuk a cigány tanulók döntő többsége a szüleihez hasonló eredménnyel végzi az iskolát. Az egy másik kérdés, hogy egy bukdácsoló cigánygyerekből is lehet normakövető, hasznos tagja a társadalomnak, ha legalább valami szakmája lesz. Ebbe kell pénzt ölni ( hahó lebegők- a Fidesz szakiskolája pont erre van kitalálva!) nem a diplomaszerzés hiú ábrándjába, amire a cigányság max 2%-a képes kognitív képességeit tekintve.

Dodó baszod a példádnál maradva nem levágták a faszukat- mikropöccsel jöttek az iskolába. A vibrátor is túlzás szerintem...

Megy a zúzás fiúk látom...

Pár napja még te sem láttad a nagyapjait, anyját és gyerekkorában az öccsét, meg magát Orbánt sem cigánynak. Igaz azzal érveltél a fajtajegyek később bomlanak ki. Amiből nekem az esik le, te nem vagy jó genetikából...

Dodó baszod ne legyél már telhetetlen, ezzel a bizonyítvánnyal egy gyöngyöspatai cigánygyerek is elégedett lenne:
"2018 során 62%-kal kevesebb kiemelten kezelt bűncselekmény történt hazánkban, mint 2010-ben. Nyolc év alatt országos szinten évi 242 ezerről 93 ezerre esett vissza az ilyen típusú bűnesetek száma a vizsgált adatok alapján. A Lechner Tudásközpont által, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával fejlesztett és üzemeltetett Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) részletes adatait elemezve többek között megállapítható, hogy a járások zömében a lopás bűncselekménye a leggyakoribb.
A megyék közül a nyolcéves vizsgálati időszakban Fejér és Komárom-Esztergom megyékben, illetve a Közép-magyarországi régióban jelentős mértékben javultak az értékek, viszont az észak-magyarországi megyékben, valamint Csongrád megye kivételével a teljes Dél-alföldi régióban csak enyhén csökkent a regisztrált kiemelten kezelt bűncselekmények előfordulása."
http://lechnerkozpont.hu/cikk/..

Imádom ha tényanyag van a beírásodban a verbális faszverés helyett. Ilyenkor orrba lehet azért baszni: a régi családi képek fekete fehérek, a vörös-szín tehát nem játszik. A családi fotókon látható trabant sem az a kimondott cigány jármű, meg az az apádtól származó infó sem, amiben Orbán apja üzemmérnöki állást kap a 70-es évek elején. Az ugye diplomát jelent, mint ahogy Viktornál is valószínűsíthető a 120 IQ feletti érték az iskolai eredményei alapján (a politikai alapján inkább a 140-es sáv lakója lehet). A déli határ menti cigányokat Rushton prof mérte fel intellektuális képességeiket tekintve jó tíz éve, kapva egy kijózanító 70-es átlag IQ-t. Amiből ha Dodóval összedugjátok a buksitokat, és egy normál-eloszlás kalkulátorral megnézitek, ebből a közegből hányan érik el a 120 IQ szintet, akkor láthatjátok ez bizony tízezerből négy darab.
Akkor vagy a cigányság Mount Everest-je az Orbán család, vagy Ochami Vilmost kérdezzétek mi lehet még a magyarázat...

Mekkora romológus vagy! Mesélj még...

Négy megjegyzés.

Az egyik, Orbán Viktor súlyos hibát követett el akkor, amikor nem nevezte ki Forgács Istvánt cigányügyi miniszterré, igen, miniszterré, s nem államtitkárrá, nem kormánymegbízottá, mivel a cigánykérdés ma a legégetőbb társadalompolitikai probléma.

A másik. Vajon Orbán, más kormánytagok, fideszes vezető politikusok , szakértők, felmérték már azt, hogy a 22-ig hátralévő időben az ellenzék, a külső és belső ellenség milyen politikai taposóaknákat lesz képes felrobbantani?

A harmadik. Aljasság a balliberális, ellenzéki zsidó értelmiség részéről ehhez a politikai fegyverhez nyúlni. A fagyi vissza fog nyalni.

A negyedik. A hozzászólások tükrözik az adott hozzászóló intelligenciáját, beszédkultúráját, műveltségét, képzettségét, az ország iránti elkötelezettségét, emberi jegyeit.

És akkor azt se zárjuk ki, hogy átlagos magyar család- aminek a valószínűsége nem egy a tízezerhez hanem egy a tízhez. Azt még bölcsész fejjel is felfogod, hogy itt ezerszeres a valószínűségben a különbség.
Nyilván ezek után is teli szájjal ordítod, hogy Orbán cigány, csak a kommentársak már úgy tekintenek rád, mint a falu nyálcsorgató hüjéjére, aminek még ezt is szabad...

Nem értelek. Te ugye Orbán elől Ausztriáig szaladtál ott várva míg megint kisüt a nap. De ha a zsarnokodat törpésíted, egy ostoba cigánynak festve azt, akkor saját magadat sem helyezed túl magas polcra. Nem tudom átmegy-e a mondandóm...

Próbáld megkeresni a két eset közötti különbséget. Nem nehéz, viszonylag alacsony IQ-val is megy.

Zorbán miatt van az is.

Tud, mert téged meg négyszer nemlájkolt.

Az informátor riportjában szivarozó, Gellérhegyen villában élő alak, a kamu-alapítvány igazgatója házába kellene meköltöztetni a jobb sorsra érdemes, pénzzel megvásárolt cigánygyerekeket.

"Lehet hogy a Böszme szűntette meg a kisegítő iskolákat, de Orbán 10 alatt miért nem állíttotta vissza?"

Csúsztatsz.
A Gyöngyöspatai történet 2004-2010 időszakában történt, nem 2010 után. Ezért is az Orbán kormány a felelős? Mindenért az Orbán kormány a felelős, ami 2010 előtt történt?

A zsigeri gyűlöletet látom rajtad, még azt is belőném hogy neked az SZDSZ-ről sem a tankönyvekből van ismereted. Napok óta házalsz azzal, hogy Orbán Viktor cigány- egy olyan képpel, amin egy pipázó fiatal látszik, szerinted cigány rasszjegyekkel. Amivel csak az a baj, hogy ilyen képet a gimis osztálytársaim feléről lehetett volna csinálni- vagy hogy jobban értsd: ha 90 táján leveszed a szadeszes fiúkról a szemüveget, simán mehetett volna a te határozód szerint cigánynak TGM, Kiss János, borostásan Pető Iván, Rajk László…

És akkor, hogy ne kelljen másoknak visszapörgetni itt az épületes beszélgetésünk:

@bispora
Dodó úr jön: hány cigányt lát a képen?
https://ocdn.eu/pulscms-transf..

@Tеhеtеtlеn Dodó
17 perc a fotólátási szintidőd. Kemény. :D

Ahogy pedig már többen észrevételezték, az a nagypapa spec tényleg nem cigány, gyenge próbálkozás.

@bispora
Akkor szépen sorjában- egyik nagypapa nem cigány- bingó!
Másik nagypapa és tesó? Jól nézze meg Dodó úr!
https://ocdn.eu/pulscms-transf..

@Tеhеtеtlеn Dodó
Ugye te is érzed, hogy ez kínos? :)
A rasszjegyek az ivarérés előtt és a klimax után a legkevésbé artikuláltak. Ezért nézegetünk olyan képeket róla, ahol ereje teljében van.
És ott megáll a blöfftudományod neked is, jól láthatóan. :)

@bispora
Aztán Dodó baszod elkövetted azt a hibát, hogy hoztál egy a 70-es évek eleji utalást arról, hogy Orbán apja üzemmérnöki állást kapott tán Székesfehérváron. Mikor kérdeztem szerinted 1970 ben hány cigány üzemmérnök volt, akkor azzal jöttél, hogy de az üzemmérnökök besúgók voltak. Aztán az a feledhetetlen poszt arról, hogy Viktorék fürdőszoba nélküli kétszobás vályogházban laktak a hatvanas évek végén. Belpesten lehet ez már a cigányság vitathatatlan jele, de jeleztem, akkoriban falun ez teljesen általános volt- nálunk is 68-ban lett először fürdőszoba- elsőként az utcában és a falunkban nemigen élt cigány család…
És az ultimate érv: a romnet egyik cikkében a cigányok Orbánt maguk közé valónak érzik (!!! romnet!!!).

Ej Dodó, el kellene ezt engedni...

Tehetetlen? Módszeresen verik szét a lipsi trollok a komentfalakat. A 888-on is így kezdődött: nicklopások, upvót meg kommentbot, aztán én akkor hagytam abba, mikor válaszaimat a vitákban spamnak tudták valahogy nyilvánítani és azok nem jelentek meg.
Hehehe, mondaná Banendiwheel lipsi...

A cigányoknak nem kell a tanfolyam, képzés, hogy elérjék álmaikat- el se hiszem!

444: Nem kérnek a Fidesz ajánlatából a gyöngyöspatai romák
"Nekem nem kell természet, nekem pénz kell” – kiáltotta például egy nagyhangú férfi a gyűlésen, ahol végül mindenkinek két dologról kellett döntenie. Az egy-másfél órás gyűlés végéremindenki arra jutott, hogy csakis pénzt fogadna el,mondta Farkas Lilla a CFCF munkatársa, igaz, egyelőre nem mindenki tett hivatalos nyilatkozatot.

„Mit tanuljanak már ennyi idősen? Ezek már huszonéves meg idősebb emberek, a pénzből legalább fel tudják újítani a fürdőszobát” – hallottuk két kamasz fiútól, akik a perben ugyan nem érintettek, de a kapuban ők is arra vigyáztak, nehogy bemenjünk az udvarra.

„Adunk még egy hetet nekik, hátha fejreállnak” – mondta a gyűlés után Berki Iván, akinek 21 éves lánya érintett a perben. „Utána megindítjuk a végrehajtást” – fogadkozott"
https://444.hu/2020/01/18/nem-..

Akkor már nem bipsi spóra vagyok?

Csak ha indokolatlanul használják- nálad kábé mindig, ezt el kell ismernem...

Talán nem világos, nem a technikai oldala érdekel. Morálisan nem volt értékelhető ez a húzás. Azért nagy vaszisztdasz lehetett, mert egy másik reggelt nickkel szépen be tudtam írni a blokkolt válaszokat. Azt meg valahogyan nem tudták letiltani...
Technikailag talán nem voltam up to date, de tökéletesen működött a dolog. Aztán beláttam, hogy ha hagyják, egy idő után át tudjátok venni a tematizálást bármilyen kommentfolyamban, gyakorlatilag parazita blogként használva a 888-at. Egy ideig reméltem, hogy GFG-ék átveszik a 444 protokollt, de valószínűleg a kattintásszám felülírta a józan észt.

10/10! vagy hogy szokták a kommentfaltúró lipsik

János bá bizonyosan érti a problémát?
"Akinek nincs meg a nyolc osztálya ,milyen szakmát tud elsajátítani?
Nekik nem volt lehetőségük elvégezni, mert nem kaptak felzárkóztató oktatást."

A nyóc osztály jó jegyekkel megvót majd mindegyiknek. A pénzt azért kapják mert olyan gyenge képességűek és agresszívek voltak, hogy külön osztályban domesztikálták őket.
Azt szerintem a legvéresebb szájú jogvédő sem hiszi, hogy a Radnótiban tanulva már egyetemen lennének.

Csak szólok, keress rá a Gandhi gimnázium érettségi eredményeire. Dobni fogsz egy hátast: matek, fizika 2,1 átlag, kémia biosz 2,5.... lovári jeles, állampolgári ismeretek jeles. Egy a cigányság krémjét tanító suliban...
Nem tudom eleget mondani: az iskolához kognitív képességek kellenek. Ez a cigányságnál a vékonyság- 80-as átlag IQ, ami azt jelenti alig 1% rendelkezik egyetemhez illő gógyival...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés