A közvélekedés és a büntetések

2020. január 16.

Sándor Lénárd
A büntetések megítélése terén az európai jogi gondolkodás előszeretettel zárkózik elméleti elefántcsonttornyába, nem úgy az angolszász jogi kultúra, ahol a közvélekedés jóval nagyobb szerephez jut. A társadalom biztonságának garantálása közös ügy, ezért a büntetőpolitika alakítása nem szigetelhető el a polgárok véleményétől.

Létezik egy rendkívül érdekes, mondhatni meglepő lista a világon, amely Észak-Koreával, Jemennel és Iránnal kezdődik, s az Amerikai Egyesült Államokkal ér véget. Ezeket a társadalmi, gazdasági és politikai felfogásukban egymástól igen távol álló országokat egyetlen közös tulajdonság köti össze: mindegyikük ismeri, illetve viszonylag széles körben alkalmazza is a halálbüntetést. Jelentős különbség persze, hogy az afrikai, a közel- és távol-keleti országok inkább egy elnyomó politikai rendszer fenntartása érdekében élnek ezzel az eszközzel, az Egyesült Államok viszont a jogállami büntetőjog szerves részeként ismeri el. Ezzel az álláspontjával az USA mára egyedül maradt a nyugati típusú jogállamok körében. A halálbüntetés megítélésének példája jól illusztrálja a büntetésekkel kapcsolatos mély felfogásbeli különbséget az európai világ és az Egyesült Államok között.
A jogászok azért nevezik a büntetőjogot a jogrend szankciós zárókövének, mert ez jelenti a társadalom védelmének utolsó és egyben legerőteljesebb védőbástyáját. Eszközeit, módszereit ezért övezik folyamatos viták. Ezek a közéleti viták eltérően alakultak Európában és az USA-ban.

A gúzsba kötött európai gondolkodáshoz képest az Egyesült Államok jóval pragmatikusabb talajon áll
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés