Magyar Napok Tel-Avivban

Virágzó kulturális kapcsolatokat építettünk Izraellel – Benkő Levente nagykövet a Mandinernek

2019. október 21. 9:00
Miért népszerű célpont Budapest az izraeli turisták körében? Hogy lehet megszólítani a zsidó állam magyar gyökerű közösséget? Benkő Levente izraeli magyar nagykövettel a két ország politikai és kulturális kapcsolatairól, illetve a tel-avivi Magyar Napokról beszélgettünk.

Mit kell tudnia a magyarországi olvasónak a tel-avivi Magyar Napok jelentőségéről?

Ez immár az ötödik alkalom, hogy a nagykövetségünk megrendezte a tel-avivi Magyar Napokat, számomra személyesen pedig ez a második ilyen kulturális fesztivál, amelynek szervezésében részt vehettem. Háromnapos rendezvényünk idén az izraeli Magyar Kulturális Évad csúcseseményeként is szolgált, amellyel a magyar kormány a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulójáról emlékezett meg.

Mennyiben tekinthető egyedülállónak ez a kezdeményezés, korábban is volt hasonló?

Soha korábban a magyar diplomácia ilyen koncentrált kulturális tartalommal még nem jelentkezett Izraelben: az elmúlt hét hónapban több tucatnyi eseményre került sor az egész országban, amelyek becsléseink szerint százezernél is több látogatót vonzottak, mostani adataink szerint pedig csak a Magyar Napokra tizenötezren voltak kíváncsiak. Ezek a számok szerintem már önmagukban is óriási sikernek számítanak. Tel-Aviv olyan pontján vagyunk most, amelyek az őszi nagy ünnepek idején kiemelt célpontjai a családoknak. Nyilván vannak sokan, akik célzottan erre a rendezvényre érkeztek, míg mások pedig kikapcsolódás közben tévedtek be ide, és találkoztak a magyar kultúrával. 

Milyen üzenetet kívánnak átadni a magyar kultúráról az izraeli látogatóknak?

A történelmi Magyarország területéről elszármazott magyar gyökerű izraeliek számát becslések 200-300 ezer fő közé teszik. Nagy részük másod- és harmadgenerációs:

a nyelvet sokan már nem beszélik, de a családi hagyományokban még ápolják a magyar gyökereket.

Ezért amikor az évadot szerveztük, természetesen elsődleges megszólítandó közönségként határoztuk meg ezt a közösséget. Nem titkolt célja volt azonban az évadnak az is, hogy kinyissuk a kapukat, és bemutassuk napjaink Magyarországát és a magyar kultúrát azoknak is, akik nem rendelkeznek családi gyökerekkel a Kárpát-medencében.

Milyen programok várják az érdeklődőket?

Ami pedig a tartalmat illeti: Izraelben először állítottuk például színpadra – a történet „eredeti helyszínén” – Goldmark Károly Sába királynője című operáját, tucatnyi neves magyar séf egy héten keresztül fúziós magyar-izraeli gasztronómiával kényeztette népszerű izraeli éttermek közönségét, fellépett a Recirquel és a Győri Balett, magyar filmhét keretében mutattuk be a Kertész Mihály rendezőről készült Curtizt, és nagy sikert aratott Jávor Ferenc „Fegya” Menyasszonytánc című klezmer musicalje és Robert Capa fotókiállítása is. Az évad összeállításakor igyekezetünk arra ügyelni, hogy bemutassuk: a magyar kultúrában tökéletes egyensúlyban tud létezni egymás mellett a hagyomány és a modernitás. Jó példája ennek az a formatervezési kiállítás, amelyet épp itt a fesztiválhelyszínen tekinthetnek meg a látogatók, és amelyet a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével valósítottunk meg. Népművészeti elemekre is építő, ám modern és innovatív kivitelezésű használati tárgyakat mutatunk be, többek között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak munkáit.
 
Hogy értékeli, mennyire tekinti sikeresnek a fent leírt nyitási kísérletet?

A visszajelzések alapján azt gondolom, hogy ez a kapunyitási kísérlet sikerrel járt. Nagyon sok olyan visszajelzést kaptunk, miszerint komoly érdeklődést váltottak ki a programok azok között is, akiknek nincsenek kötődései Magyarországhoz. Szerencsére az érdeklődés a Magyarországra látogató turisták számaiban is tükröződik, hiszen évente két számjeggyel növekszik a hazánkba látogató izraeliek száma, és talán már el is érte a kétszázezret.

A magyar főváros olyan európai turisztikai célponttá vált, ahova az izraeliek turistaként és zsidóként is szívesen látogatnak el,

mert biztonságban és barátságos környezetben érzik magukat. Ez túlmutat a turizmuson: a hazánkban befektetni kívánó izraeli üzletemberek hasonló szempontokról számolnak be, amelyek – bizonyos nyugati nagyvárosokkal összehasonlítva – komoly pluszpontokat hoznak Budapest számára.

Ön 2018 szeptemberében lett hazánk izraeli nagykövete. Ez alatt az idő alatt mennyire sikerült kapcsolatokat kialakítania az izraeli magyar közösséggel?

A nagykövetség kiemelt feladatának tartja, hogy az Izraelbe kivándoroltak számára a magyar kultúra ápolásában igényeik szerint segíthessünk. A nagykövetséggel szoros együttműködésben, magyar kormányzati támogatással működik alapítványi formában az Efrajim Kishon magyar iskola és óvoda, amely hétvégi iskolaként funkcionál, és amellyel a legfiatalabb generációt igyekszünk bevonni. Emellett van számos civil szervezet és önszerveződő közösség, olvasókörök és magyar nyelvű médiumok, akikkel kapcsolatot tartunk – példának okáért őket a Magyar Napokra is rendszeresen meg szoktuk hívni kiállítani.

Fénykép: Kallos Bea Bar

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés