A Liberálisok egyetlen parlamenti képviselője csatlakozott a héten a DK frakciójához. Megkérdeztük Bősz Anettet, hogy miért gondolta jó ötletnek a közös munkát Gyurcsány Ferenccel, és mit gondol arról, hogy a DK leszavazta az unió tengeri mentéseket fokozó tervezetét.
A DK frakciójához csatlakozva hogyan lehet vonzó alternatívát kínálni a baloldali, liberális választópolgároknak, akik a múlton túl kívánnak lépni? Hiszen ez közvetlen együttműködést jelent Gyurcsány Ferenccel is.
A Demokratikus Koalíció és a Liberális Párt egy parlamenti munkára szóló együttműködési megállapodást írt alá a múlt héten, ennek keretében csatlakoztam a frakcióhoz. Erre, amíg a NER létezik, ezen a héten volt utoljára lehetőség, mert a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítása után, a függetleneket korlátozzák a szabad mandátumgyakorlásukban, nem csatlakozhatnak frakciókhoz. Így azonban számos parlamenti jogosítvánnyal nem tudnak élni, amivel a frakciókban működő képviselők igen. A DK parlamenti képviselőcsoportja részéről nyitottságot érzékeltem és garanciákat is kaptam arra, hogy a liberális értékek erőteljesebben jelenhessenek meg a magyar parlament falain belül. Ez a döntésem politikai és technikai oka.
Van egyéb oka is?
Igen, az, hogy az ellenzéki egységet kifejezetten elvárják a választók. Ma már szinte feloldódtak a pártkülönbségek. A köztünk levő világnézeti eltérések kizárólag a Nemzeti Együttműködés Rendszerének lebontása után lesznek majd láthatók, de akkor viszont, ha sikerül közösen kormányt váltani, mind a szociáldemokrata, mind a mérsékelt konzervatív, mind a zöld, mind a liberális gondolatoknak lesz helye a kormányban. Ezt jelenti ma az ellenzéki szövetségkeresés, és annak különböző formái. A frakcióhoz való csatlakozásom ennek az egyik dimenziója.
A Demokratikus Koalíció EP-képviselői úgy szavaztak novemberben, hogy ne fokozza az Unió a tengeri mentőprojektjeit, ami egyértelműen szemben áll a Liberálisok menekültsegítő politikájával. Hogy lehet a frakcióhoz csatlakozva ezt a nézetkülönbséget feloldani?
Látható, hogy ez egy megosztó kérdés, és nagyon fontos lenne benne nem megosztani az Európai Parlamentet, hanem addig vitázni, amíg nem születhet konszenzusos megoldás. Rendkívül fontos, hogy a menekültekkel való szolidaritását eddig is kimutatta az Európai Unió (éppen ez az egyik legnagyobb problémája az Orbán-kormánynak), a tengereken hánykolódók segítésétől elkezdve, a menedékkérők befogadásáig, élelmezésééig, sok területen még túl is vállalja magát a közösség, hogy kiállhasson történelmi értékei mellett. Ez helyes egyébként. Fontos még, hogy nem a program leállítására szavazott a DK, hanem a bővítést vetette el. Ez két külön dolog. Nem bír el mindent egy költségvetés.
Mik a tervei a Liberálisok elnökeként, mit kíván folytatni Fodor Gábor munkájából, és milyen téren újítana?
Fodor Gábor egyértelműen a középen álló szavazók megszólítására törekedett, de ahogyan fokozatosan épült ki a NER, úgy fogytak el a középen álló szavazók. Ma egy rendszerváltás előtti állapotban találjuk a társadalmat, ahol léteznek a kormánynak hívei, és léteznek azok, akik a kormányváltásért szállnak síkra. Lesz majd olyan időszaka a magyar politikatörténetnek a jövőben, amikor újra megtelik a politikai közép, de az csak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének lebontása után lehetséges. Mára végletekig kettészakadt a társadalom. Mi azért dolgozunk most – egyébként szövetségben az ellenzék többi pártjával –, hogy ez megszűnjön. Egyetlen nemzet sem emelkedett még fel, amely folytonosan torzsalkodott. A kormány most arra játszik, hogy magyart és magyart minden szakpolitikai és társadalmi síkon összeveszejtsen. Az ellenzéknek történelmi felelőssége azt üzenni önmagáról, hogy a társadalmi békéért küzd, mert sajnos a kormányzati kommunikáció épp ellenirányú hazugságokat harsog. Nem baj. Megküzdünk majd ezzel is.
Ez azt is jelenti, hogy kitörhet a párt az 1%-os küszöb alól?
Arra kértem felhatalmazást, hogy az eddig nagyjából 1 százalékos mezőből ki tudjunk törni. Nyitunk azok felé is, akik eddig keresték a pártjukat, és nem találták. Hiszem, hogy a liberális közösség javarésze ma már nem középen, hanem a markáns ellenzéki szavazótáborban található. Az ő megszólításuk a fő cél, és az, hogy végre nagyobb teret kaphassanak a szabadság gondolatai az Országház falain belül és kívül is. Én erre, a tavaszi ülésszak kezdetétől látok lehetőséget, és meg is fogom ragadni.
Fénykép: Földházi Árpád
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Dobrev Kláráék országjárásba kezdenek, de nem biztos, hogy jó ötlet, ez lett az előző elnökük, Gyurcsány Ferenc veszte is.
Gyorsan reagált a NATO.
Csak Franciaország és Lengyelország hívhat le több forrást.
A kötcsei találkozón Orbán Viktor beszéde idén is programalkotó jelleggel határozta meg a jobboldali politikai közösség gondolkodását.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „az EU-tagság nem biztonsági garancia, hanem érdemalapú folyamat”.
Nem bírják a költségnövekedést.
Minden jó volt, amíg meg nem jelent a Tisza-vezér.
