Magyar siker: tudományos áttörés az evolúció történetének legnagyobb eseményéről

2019. december 10. 12:24
Hogy megtudjuk, honnan származunk, az élet ősi történelmébe kell bepillantanunk.

Az ELTE Természettudományi Karának egyik fizikusa kutatótársaival tudományos áttörésnek minősülő eredményeket publikált 2019. december 9-én a tekintélyes Nature Ecology & Evolution szakfolyóiratban az élőlények kialakulásának legkorábbi
történelméről.

Szöllősi Gergely, az ELTE Természettudományi Kar fizikusának és Tom Williams, a Bristoli Egyetem munkatársának közös kutatása megerősítette, hogy az élővilág nem három, hanem csak két nagy doménre osztható:

az archaeákra és a baktériumokra.

Az élet kialakulása óta az evolúció történetének talán legnagyobb eseménye az eukarióta sejt kialakulása, ugyanis a növényektől az állatokig a szemmel látható komplex többsejtű élőlények mind, egy már sejtmaggal rendelkező, ősi eukarióta leszármazottai.

Ahhoz, hogy megértsük azt az evolúciós ugrást, ami az ősi eukariótához vezetett, tudnunk kell, hogy pontosan ki kinek a rokona. Szöllősi Gergely és kutatótársai elhatározták, hogy megpróbálják feltárni a legősibb sejtek eredetét. Tudományos áttörésnek minősülő cikkük

az eddigieknél pontosabb megoldást kínál az első sejtmaggal rendelkező élőlények, az eukarióták eredetére. 

A tankönyvek 3 fő csoportra (doménre) osztják az élőlényeket:

•    eukarióták (sejtmaggal rendelkező élőlények, minden komplex többsejtű a zöldmoszatoktól a kék bálnákig)
•    baktériumok (sejtmag nélküli élőlények páratlanul sokféle csoportja, a kórokozóktól a joghurt élőflórájáig)
•    archaeák (sejtmag nélküli élőlények másik csoportja, jellemzően extrém környezetben élnek, folyamatosan forrásban lévő vulkanikus tavaktól a Holt-tengerig)

Egy másik elmélet szerint – amiről eddig ritkán olvashattunk tankönyvekben –, csak két domén létezik, mivel az eukarióták valójában az archaeákból fejlődtek ki.

Szöllősi Gergely és kutatótársainak tanulmánya ezt az elméletet erősítette meg. 

Az volt a cél, hogy többféle adathalmazt elemezzünk, illetve az adatok komplexitását jobban reprodukáló elemzési módszereket használjunk. Az eredményeink szerint egyértelműen két domén van” – mondja Szöllősi Gergely, az ELTE TTK Fizikai Intézet Biológiai Fizikai Tanszékének adjunktusa.

Evolúciós pálya

Az első eukarióták egy Asgard archaea gazdasejt és egy baktérium egyesülésével jöhettek létre. Ez egy olyan jelentőségteljes esemény volt, amely alapvetően alakította át a Földön lévő élet evolúciós pályáját.

Az eukarióta eredetével kapcsolatos kutatások még messze nem fejeződtek be. Azzal azonban, hogy Szöllősi Gergely és kutatótársai tisztázták, hogy az eukarióták egy archaea gazdasejt leszármazottai, nagy lépést tettünk afelé, hogy megértsük, hogyan alakult ki az első eukarióta sejt és a komplex többsejtű élőlények mai sokszínűsége, köztük mi magunk is.

Összesen 117 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hubasszus, ezt a sok lószart hogy sikerült összehoznod? Ha mind eukarióták vagyunk, akkor nem csak a disznóvágás, hanem a káposztaevés is fajunk egyedeinek a gyilkolása. Hülye-e vagy?

Kultúrtöténetileg a magadfajta idióták Darwin előtt úgy érveltek, hogy a világ mindig olyan volt, amilyennek ők látják. Állaokkal, növényekkel, stb. Nincs itt semmiféle magyarázatot igénylő jelenség.

Erre Darwin talált egy magyarázatot, mire hirtelen fölismerték, hogy van kérdés.

Az evolúció annyit jelent, hogy a különféle állatfajok egymásból fejlődtek ki a természetes kiválasztódás hatására, ami sajnos egy elég könnyen megérthető tudományos elv, ezért minden idióta örül neki. A kvantummechanikát nem tudod így lobogtatni.

Hogy miért van az, hogy kialakult ez a világ egy ősrobbanás eredményeként, és ebben idő adatott (évmilliárdok) egy nagyon lassú evolúciós folyamat kibontakozására, az ugyanúgy titok, mint ahogy minden korábbi világképben is titok volt. Csak most ezt kezeled úgy, hogy nincs itt semmiféle kérdés.

Talán érdemes tudatosítani, hogy az "ősrobbanás" fogalmát történetesen egy katolikus pap dobta be a tudományos közbeszédbe: Georges Lemaître.

Súlyos egyházi büntetést kapott érte: XII. Pius pápa őt idézte a Pápai Tudományos Akadémián tartott beszédében.

Légy erős, Lemaître idézettsége XX. és XXI. századi tudományos közleményekben kicsit magasabb, mint Lucretiusé. Dehát aki úgy szeret lopni, mint te, annak ez ugye mindegy...

Most elszégyelltem magam. Lebuktattál.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés