Ákos, aprófalvak, médiaháborúk, brit és német politikák, könyvkiadás-riport és Both Miklós – megjelent a tizenharmadik lapszámunk!

2019. december 05. 07:00

Mi motiválja harminc év után Ákost? Milyen volt a gulágra hurcolás valósága? Milyen jövő vár Tolna megye aprófalvaira? Miért kapott az ATV nem várt helyről támadást? Mit hoz a brit előrehozott választás? Mit gondol a CDU állapotáról, a német nyilvánosság problémáiról a német alkotmányvédelmi hivatal korábbi elnöke? Mennyit olvasnak a magyarok, és miért érdekel egy magyar zenészt, hogy mostanra mi maradt meg az ukrán folklórból? Mindezt megtudhatják a Mandiner legújabb számából!

2019. december 05. 07:00
null
Szalai Laura
Szalai Laura

„Nem tartom művészetnek azt, aminek nincs köze az égihez” – fogalmaz Kovács Ákos lapunknak adott nagyinterjújában. A dalszerző-énekessel többek között Idősziget című új lemezéről, a saját lányával való alkotás élményéről, Isten-ember viszonyról és a küzeljövő kihívásairól is beszélgettünk. „Úgy tűnik, Európa és a világ jövőjével kapcsolatban talán a nagy háborúk óta nem volt ennyi bizonytalanság az emberekben. A radikális mozgalmak már nemcsak a gazdasági felépítményt vagy a politikai status quót támadják, hanem az emberi élet alaptéziseit” – mondja Ákos, aki szerint a politikailag korrekt közbeszéd ugyanolyan mesterséges politikai kreálmány, mint a szocialista erkölcs. „Amíg a szavak becsülete helyre nem áll, amíg egyszerű, nyilvánvaló igazságokat nem lehet kimondani, addig a magamfajtának mindig lesz dolga a világban” – fogalmaz az énekes. 

Vezércikkünket, az Első karaktert ezúttal Constantinovits Milán jegyzi, aki az Emmy-díjas Gera Marina és az Örök tél sikere apropóján a kommunizmusról, annak a magyar társadalomra gyakorolt hatásairól írt. „Le kellene végre ráznunk negyven év káros reflexeit, és felismernünk, hogy alkalmasabb idő nem lesz a megújulásra” – írja.


Közélet

Tolna megye egyik aprófalvas területét jártuk be vidéki riportunkban: a kistelepülések lakosságmegtartó képessége csökken, de vannak, akik ellenállnak a folyamatoknak. A holland Marco de Leeuw van Weenen szerint – aki húsz éve érkezett Magyarországra misszionáriusként és tíz éve lakik a Tolna megyei Kisdorogon – meg kellene erősíteni a helyi gyülekezeteket, az egyházi intézményrendszert,

amelynek éltető kisugárzása lenne az egész helyi közösségre. 

Balos médiaháború dúl Budapesten, és lassan körvonalazódik, hogy kinek milyen pozíció juthat a baloldali választási győzelmet követően. Az utóbbi hetekben egyre erőteljesebb támadásokat kapott az ATV: utánajártunk annak, hogy miért került célpontba a csatorna, illetve a Hit Gyülekezete.

Hogyan őrlődik fel az orosz lélek két pólusa, az apokaliptikus és a nihilista között minden középút? Mi az összefüggés az orosz politika és egy történet közt, amelyben még a legszörnyűbb gyilkosság sem jóvátehetetlen? Közélet rovatunkban recenziót olvashatnak Putyin fő ideológusának regényéről, amely bepillantást enged Oroszország világába. 

„Mindenki szem a láncban” című írása második részében Szánthó Miklós az egyenlőség, a semlegesség, az igazságosság fogalmait járja körbe. „Az egalitarianista megfontolásból és a (kulturális) relativizmusból az következik, hogy ha egy »diszkriminatív” kánon alapján „ítéletet mondok” bizonyos emberek, jelenségek, társadalmi viszonyrendszerek felett, akkor felrúgom a valamennyi ember, jelenség, „szociális mező” között feltételezett értékbeli egyenlőséget« – fogalmaz az Alapjogokért Központ igazgatója.

Lánczi András filozófus véleménycikkében az ellenségekről és a konfliktusokról ír.

Külhon & Külföld

Megrendítő élettörténetekről, sorsokról és tragédiákról olvashatnak Külhon rovatunkban;

Dankai Péter a kárpátaljai Badaló falu lakóit kérdezte arról az időszakról, amikor hetvenöt éve megkezdték a magyarok elhurcolását a szovjet munkatáborokba „Édesapám azt is elmondta, hogy akik az első telet túlélték, azoknak tavasszal már kicsit könnyebb volt, mert a mezőkön kószálva találtak csalánt meg mindenféle gyökeret, amelyeket ismertek, így azokat meg tudták enni” – emlékszik vissza Erzsébet, akinek az édesapját és az anyai nagyapját, illetve az apósát is elhurcolták a szovjetek. 

Ezután irány a jelen és a távolabbi külföld: Nagy-Britannia ismét választ, a december 12-i lesz a harmadik választás azóta, hogy a Konzervatív Párt programjába bekerült az EU-tagságról szóló népszavazás. Részletes elemzésünkben a pártok és vezetőik esélyeit latolgattuk.

„Az árkot nem a keleti tagállamok, hanem a nyugatiak ásták – ők játszanak kiszorítósdit, stigmatizálósdit, elszigetelősdit, és ők nem hajlandók a tárgyról beszélni, inkább embereket járatnak le” – mondja lapunknak adott interjújában Hans-Georg Maaßen. A német alkotmányvédelem korábbi elnökével a CDU állapotáról és a német nyilvánosság problémáiról is beszélgettünk. 

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Corvinus oktatója az újabb tüntetések nyomán kialakult iráni helyzetről ír véleménycikkében.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban interjút olvashatnak Matthew Spaldinggel, a michigani Hillsdale College oktatási programjának dékánjával, aki szerint Donald Trump amerikai elnök helyes álláspontot képvisel a bevándorlás kérdésében, és joggal vetne véget a születési alapon járó állampolgárság gyakorlatának. 

„A jogok az emberi természetből fakadnak, és nem abból, hogy a többség éppen milyen igénnyel lép fel”

– hívja fel a figyelmet.

„Régebben az emberek beültek a könyvesboltba” – Makronóm rovatunkban Hatházi Attila könyvárussal beszélgetünk, aki a fővárosi, Széll Kálmán téri boltjából nézte végig, ahogy a tervgazdaságot követő vadkapitalizmusból kiemelkedve megszilárdították piaci dominanciájukat a legerősebb kiadók és terjesztők. 

„Az a civilizáció vagy nemzet, amely képtelen a színházát és a könyvkiadását megtartani, eltűnik”

– szögezi le.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Meta rovatunkban folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata, ezúttal Oliver Bullough Moneyland című könyve kerül terítékre. A szerző arról ír, hogyan épült ki és fejlődik brutális sebességgel egy globális érdekhálózat a nemzetállamokból kimenekített, adóparadicsomokban elhelyezett pénztömegekből. 

Feminens kisrovatunkban Dúll Andreát, a környezetpszichológia hazai úttörőjét mutatjuk be, aki egy a kilencvenes években feltett tudományos kérdés megválaszolására tette fel egész szakmai életét. 

Tudomány kisrovatunkban a debreceni Atommagkutató Intézettel foglalkozunk, ahonnan világraszóló hírek kerültek a napokban a nagyvilágba: a magyar tudósok felfedezései új dimenzióját nyithatják meg a fizika eddig ismert világának. 

Jegyzetében Petri-Lukács Ádám az idősödésről és az azzal változó értékrendjeinkről ír a Meta rovatban.

Élet rovatunkban Both Miklósról olvashatnak portrét, akit A Dal zsűritagjaként és a Napra gitáros-énekes-dalszerzőjeként ismerhetnek. A magyar folkzenész 2014-ben ment először Ukrajnába gyűjteni, s azóta szinte az egész országot bejárta;

százharminc faluban gyűjtött közel ötezer ukrán dallamot. 

„A falusi közösségekben nem nehéz rátalálni a jó énekesekre. Az átlátható közösségekből következik, hogy mindenki tudja, kihez forduljunk, ha ősi dalokat akarunk hallani” – fogalmaz.

Arctér kisrovatunkban Albertet, a sokszoros válogatott jégkorongozót, televíziós gyártásvezetőt és vendéglátóst ismerhetik meg. 

A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi régi szerzője, Skrabski Fruzsina ír a tíz éve szüleitől megörökölt életpárti mozgalmáról – és az élet legfontosabb dolgairól.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Valodi
2019. december 05. 15:30
..... höhöhö..... no hiszen! Pont a Mandiner meg az aprófalvak gondja! Épeszű ember evidenciaként tudja, hogy az élelmiszer elsősorban létfeltétel és nem áru. Nem "versenyképesen" és "gazdaságosan" kell megtermelni, hanem „minden körülmények között”. Ezt csakis helyben élő parasztcsaládok képesek biztosítani. A valódi falu nem lakó-, nyaraló vagy szegénytelep, nem is „jogi személy agráripari üzeme”, hanem egy emberi közösség és természeti környezete szerves egysége. Az életképes birtokméret az nem közgazdasági, hanem biológiai fogalom - életképes az a birtok, ami elsősorban a művelői saját biológiai létét, továbbá a munkamegosztás miatt a földközelből eltávolodott más családok élelmiszerét minden körülmények között - tehát kőolaj és béke híján is - képes megtermelni. Ahogyan nem létezik "életképes fegyvergyár", ugyanúgy nem lehet konkurense a helyi parasztcsaládoknak semmilyen virtuális képződmény, sem állam, sem jogi személy. Ha ilyen formáció áll átmenetileg a parasztcsalád helyén, akkor csupán közönséges, profitérdekből elkövetett tolvajlás történik a jövő generációk terhére - az összes ilyen formáció tehát káros és fölösleges.... Ne legyenek kétségeink - pusztulásra van ítélve az a falu és rajta keresztül az a nemzet, amely földjeinek jövedelme nem marad a helyi földművelő családoknál megélhetési jövedelemként „szétterítve”, hanem idegenek profitjaként elhagyja a területet! No, innen léphetünk tovább gondolati síkon....
Vainamoinen
2019. december 05. 14:42
Meg mindig ott tartunk, hogy Gacsalyi igenytelen es nivotlan cikkeket ir?
még fokozza
2019. december 05. 14:28
Laura írhatna rövidebb mondatokat. Azt első bekezdés is lehetne rövidebb, sokkal ütősebb a cím. Valójában a nagy hátszéllel éneklő, dallamtalan Ákos mit akart ezzel a katyvasszal mondani? És kit érdekel?
belpestilibsi
2019. december 05. 12:43
ezt az Ákos csávót úgy nyomjatok, mintha nem lenne holnap! igaz, ahogy ő száz millákért szignalt ír, nem tud úgy senki más!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik