A Londonban elkövetett késeléses terrortámadás tettese a rá kirótt 16 évnyi börtönbüntetés felének letöltése után szabadult.
A brit miniszterelnök szerint túl sok elítélt szabadul a börtönből büntetésének lejárta előtt, és a konzervatív párti kormány ennek véget vet, ha a párt megnyeri a jövő csütörtöki előrehozott parlamenti választást.
Boris Johnson hétfői kampánykörútján a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: az erről szóló törvényjavaslat készen van, és csak arra vár, hogy az új parlament elfogadja.
Szigorítás jön
A brit igazságügyi minisztérium már előző nap közölte, hogy a kormány sürgősséggel felülvizsgálja a súlyos bűncselekményekért elítéltek próbaidős szabadlábra helyezésének szabályozását.A bejelentés előzményeként kiderült, hogy a London belvárosában pénteken elkövetett késeléses terrortámadás tettese a terrorcselekmények előkészülete címén rá kirótt 16 évnyi börtönbüntetés felének letöltése után szabadult.
Usman Khan a London híd közelében elkövetett támadásban két embert megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök lelőtték.
Hétfői nyilatkozatában Johnson kijelentette, hogy a tervezett szigorítással megszűnik a súlyos, erőszakos bűncselekményekért elítéltek idő előtti elengedésének automatikus lehetősége. „Sajnos azzal a problémával kell szembenéznünk, hogy túl sok elítélt szabadul rá utcáinkra, és ezzel foglalkoznunk kell” – fogalmazott a brit miniszterelnök.
Hozzátette: nem hiszi, hogy elégséges volt az a nyolc év, amelyet Usman Khan, a pénteki merénylet elkövetője börtönben töltött a rá kirótt 16 év szabadságvesztésből, tekintettel arra, hogy milyen súlyos bűncselekményekért vonták felelősségre.
Az elkövető korábban robbantásokat tervezett
Usman Khant azért ítélték 2013-ban 16 év börtönre, mert a vád szerint két társával együtt az al-Kaida terrorhálózat szimpatizánsaként egyebek mellett a Londoni Értéktőzsde és angliai pubok ellen terveztek robbantásos merényleteket, illetve dzsihadista kiképzőtábort akartak létesíteni Pakisztánban.
Az ítélet alapján Khan minimum 8 év letöltése után kerülhetett volna feltételesen szabadlábra, azonban már tavaly decemberben elengedték próbaidőre, figyelembe véve a vizsgálati fogságban töltött időt is.
Boris Johnson már a hétvégén is nyilatkozott az idő előtti szabadlábra helyezések ügyéről. A BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: „valószínűleg 74 körül” lehet azoknak a száma, akiket terrorizmus miatt ítéltek börtönbüntetésre, de Usman Khanhoz hasonlóan büntetésük letelte előtt elengedték őket. Johnson „képtelenségnek és visszataszítónak” nevezte, hogy Usman Khan mindössze nyolc év letöltése után szabadlábra került.
Legalább 14 év börtön járhat terrorizmusért
A szigorítási tervekről a brit kormányfő elmondta: a terrorizmushoz kötődő súlyos bűncselekmények esetében a kormány szándéka szerint kötelező módon legalább 14 évi börtönbüntetést kell kiróni az elkövetőkre, és lehetővé kell tenni, hogy egyes esetekben a terrorcselekményekért elítéltek soha ne kerülhessenek szabadlábra.
Johnson hozzátette: a tervezett szigorítások alapján a terrorcselekményekért és az egyéb, szélsőséges indíttatású bűncselekményekért megállapított börtönbüntetéseket az elítélteknek az utolsó napig le kell majd tölteniük, kivétel nélkül.
Új határbiztonsági tervek
A konzervatívok a választási kampány keretében hétfőn új határbiztonsági terveket is ismertettek. Ezek közé tartozik, hogy a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett átmeneti időszak lejártával – vagyis várhatóan 2021 januárjától – az Európai Unióból érkezőknek is előzetesen ki kell majd tölteniük egy online beutazási formulát, és útlevéllel léphetnek majd be az Egyesült Királyságba.
Az uniós országokból érkezők jelenleg személyazonossági igazolvánnyal is átléphetik a brit határt. A tervezett elektronikus utazási engedélyezési rendszer – Electronic Travel Authorisation (ETA) – keretében a brit belügyminiszternek lehetősége lesz megtagadni a beutazást azoktól az EU-állampolgároktól, akiket súlyos bűncselekményekért elítéltek hazájukban vagy máshol.
Priti Patel belügyminiszter a tervezetet ismertető nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy jelenleg drogok és lőfegyverek áramlanak a brit utcákra Európából, erőszakcselekményeket és szenvedélybetegségeket táplálva, emellett „tudjuk, hogy a szabad mozgás lehetőségét kiaknázva terroristák is beutazhattak” Nagy-Britanniába.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Keir Starmer most már sajnálja, hogy a pedofilbotrányba keveredett Peter Mandelsont nevezte ki washingtoni nagykövetnek.
Egy kutatás szerint ez az arány még tovább fog romlani. A következő tíz éven belül újabb 2,4 millió embernek ítélhetik oda a segélyeket.
Nacionalista mozgalom robbantott fel egy transzformátort.
Beállt az Iszlám Államba a kislányával, majd visszament Angliába, és sztár lett. A Nyugat, az Nyugat.
A jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákkal megtámogatott tervet az Egyesült Államok is támogatja.
Egy új törvényjavaslattal újra összehangolnák a brit és az uniós jogot.
Összefoglaló mindenről, amit nem akart, de jobb ha tud Jeffrey Epsteinről, és az elit körről, amelynek botrányai kormányokat is megbuktathatnak.
A kormány nem engedi, hogy a magyarok pénzét Ukrajnába vigyék, és szembeszáll a külföldi befolyásolási kísérletekkel – mondja a külgazdasági és külügyminiszter, aki arról is beszélt, miért hordoz világháborús kockázatot egyes NATO-tagállamok politikája.
