Fontosnak nevezte, hogy a két szervezetben azonos szinteken azonos jövedelmek legyenek. Mint mondta, a döntés nem egyszerű illetményemelés, hanem az igazságszolgáltatás korszerűsítéséről, a jogszolgáltatás teljesebbé tételéről szól. A legfőbb ügyész úgy vélte, az illetményemelés jó hatással lesz a két szervezet közötti átjárhatóságra is.
Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese felidézte: az alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény is úgy rendelkezik, hogy a bírói függetlenség egyik legfontosabb pillére a méltó bírói illetmény. Úgy értékelt: az illetményemeléssel „minden eddiginél erősebbé teszi a kormány a bírói függetlenséget”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem csak a bírák illetménye fog emelkedni, de korrigálják a jelenlegi illetményrendszer számos problémáját is. Példaként említette, hogy az új rendszer jobban fogja ösztönözni a fiatal jogászokat a bírói hivatás vállalására. A sokéves gyakorlattal rendelkező bírák munkáját és a vezetői felelősséget is jobban elismeri, így várhatóan többen fognak pályázni a felsőbb fokú bíróságokra.
Az elnökhelyettes történelmi jelentőségűnek nevezte az illetményemelést, mondván, „alapvető és elvi jelentősége van” annak, hogy a bíró és az ügyész ugyanolyan illetményben részesüljön. Répássy Árpád megköszönte a bíróknak, hogy évek óta olyan teljesítményt nyújtanak, ami a magyar igazságszolgáltatást Európa élvonalában tartja.
Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a döntés közel háromezer bírát és kétezer ügyészt érint. A bírák illetményemelése 2020-ban 9,5 milliárd forintot tesz ki, az ügyészeké pedig 4,5 milliárdot. Az előbbiből az OBH 3 milliárdot, az utóbbiból az ügyészség 1,5 milliárdot biztosít, a fennmaradó összeg pedig a központi költségvetést terheli.