A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Nem önmagában a bevándorlással van a probléma, hiszen a lengyel bevándorlók például nem vernek meg zsidókat Nyugat-Európában; az viszont bizonyított tény, hogy az arab és muszlim világból érkező bevándorlók jelentős része antiszemita nézeteket vall. Fiamma Nirenstein olasz-izraeli újságíróval, Berlusconi pártjának volt képviselőjével beszélgettünk Izraelben.
Fiamma Nirenstein olasz-izraeli újságíró és volt politikus, 2008 és 2013 között az olasz parlament képviselője Silvio Berlusconi pártjában. 2013 óta Izraelben él, ahol a Jerusalem Center for Public Affairs think-tank munkatársa és újságíróként él. Izraeli látogatásunk során kérdeztük Nirensteint a mai európai politika Izraelhez való viszonyáról, illetve a bevándorlás és az antiszemitizmus kérdésköréről.
Kérdésünkre, miszerint Izrael-barát politikát folytatott-e Matteo Salvini a belügyminisztersége alatt, Nirenstein elmondta, hogy Salvini sokkal pozitívabb irányba terelte az olasz politika Izraelhez való hozzáállását, igaz ez a folyamat már korábban elkezdődött.
hiszent előtte egységesen palesztinbarát politikát folytattak a nagy pártok. Az olasz jobboldal immár Izraelt látja az egyetlen demokráciaként a régióban, illetve pozitív példaként tekint a nemzeti értékeit őrző, élet-halál harcot vívó zsidó államra.
Matteo Renzi ugyan nem helyezkedett egyértelműen Izrael-ellenes álláspontra, azonban a mostani kormányban vannak aggasztó jelek. A Demokrata Pártot ugyanis erősen befolyásolja az Öt Csillag Mozgalom, mely már a kezdetek óta a klasszikus, szovjet-típusú Izrael-ellenességben utazott. A jelenlegi külügyminiszter helyettese a BDS-mozgalom támogatója, a jelenlegi külügyminiszter, Luigi Di Maio pedig izraeli látogatása során lényegében csak Gázába akart eljutni, csak a Hamász által uralt terrorállam helyzete iránt érdeklődött.
„Nem szabad megbízni ebben a kormányban”, véli Nirenstein, ugyanis „teljes tévesen és a tényekkel szemben zártan állnak hozzá a kérdéshez”. Az olasz-izraeli újságírónő szerint a mostani olasz kormány megveti a nemzetállamokat, nem érdekli őket a nemzeti függetlenség, és nem tekinti legitimnek a zsidó nép hazájához való jogát.
Felvetésünkre, miszerint lát-e eltérést a V4-külpolitika és az uniós fősodor között, Nirenstein határozott igennel felel. „Magyarország és Csehország politikája sokkal jobb”, véli. A két ország már létrehozott különböző fajta külképviseleteket Jeruzsálemben, és a V4-ek konzekvensen tartózkodnak Izrael elítélésétől az EU-s politikában és az ENSZ közgyűlésein. Nirenstein különösen értékelte, amikor Magyarország nem volt hajlandó elítélni az Egyesült Államokat azért, amiért Donald Trump elnök áthelyezte az amerikai követséget Jeruzsálembe.
Nirenstein kijelentette, hogy a V4-et jelenleg az antiszemitizmus elleni harc fő képviselőinek tekinti. Véleménye szerint ugyanis a modern antiszemitizmus a „kollektív zsidó”, azaz Izrael gyűlöletében nyilvánul meg. „Mindenki példaként tekinthet a V4-ekre az antiszemitizmus elleni harc terén” – mondta lapunknak. Izrael szerinte sokban hasonlít a V4-ekre, ugyanis mind a zsidó állam, mind pedig a kelet-közép-európai tömörülés értéket lát nemzeti identitásában, megvédi a határait és szemben áll a fősodratú EU-s politikával.
Ezen a ponton Nirenstein külön kiemelte, hogy nem tartotta méltányosnak az Orbán Viktor magyar miniszterelnököt ért kritikákat, miszerint a Soros Györggyel való konfliktusa antiszemita gyökerű lett volna. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy Magyarországnak az antiszemitizmus elleni harc élére kell állnia, melyben már így is élen jár. Szerinte azonban ritkábban érnék támadások az országot ezen a téren, ha a zászlajára tűzné az anticionizmus elleni harcot. Az anticionista világnézet ma lényegében az uniós külpolitika egyik alapja, és ez megmutatkozik Nirenstein szerint abban, hogy a zsidók kiirtását tervező Iránt támogatja az EU.
Nirensteint a bevándorlásról és a tömeges migrációról, illetve ezen jelenségeknek európai zsidóságra gyakorolt hatásáról is kérdeztük. Mint fogalmazott, nem önmagában a bevándorlással van a probléma, hiszen a lengyel bevándorlók például nem vernek meg zsidókat Nyugat-Európában. Azonban az iszlamista bevándorlók, a Muszlim Testvériség hívei igenis problémát jelentenek. Nirenstein szerint
Véleménye szerint a legsúlyosabb antiszemitizmus ma Franciaországban és Belgiumban tapasztalható, ahol az iszlamisták jelenléte és befolyása „arcátlanul nagy”.
Mint Nirenstein hozzátette, az sem jelenthet azonban megoldást, ha Európa becsukja kapuit. Ugyanis a bevándorlás egy olyan jelenség, amelyre egyre több európai társadalom szorul rá. Egy ponton túl kevés társadalom lesz képes azt mondani, hogy „csak a jól képzettek, vagy csak az ilyenek vagy olyanok jöhetnek”. Nirenstein kiemelte, hogy nem javaslatokat tesz ezen a ponton, hanem csak tényeket állapít meg. Ráadásul úgy véli, hogy a menekült gyermekek be nem engedése különösen aggályos.
A probléma szerinte olyan hatalmas, és egyben a kulturális eltérések olyan nagyok, hogy a dilemma véleménye szerint Európa egészét fogja érinteni. Mint hozzátette, természetesen nem az olyan bevándorlókról beszél, akik egyetértenek az európai kultúra alapvetéseivel és meg akarják tanulni a befogadó ország nyelvét. Lehetséges megoldásként megemlítette, hogy az érkezőket szigorú szűrési rendszernek kell kitenni, ami távol tartaná azokat, akik erőszakos nézeteket vallanak, vagy súlyosan eltérő szokásokat hoznak magukkal, példának okáért a többnejűséget.