Nézőpont: A közvélemény nagyobb részének pozitív a véleménye Oroszországról

A magyar közvélemény 43 százaléka pozitív, míg 36 százaléka negatív véleménnyel van Oroszországról. Ezzel Magyarország közép-európai összehasonlításban a centrista országok közé tartozik „oroszbarátság” tekintetében – derült ki a Nézőpont Intézet által 10 középeurópai országban készített közvélemény-kutatásból.

A felmérés alapján a közép-európai országok közvéleményeinek Oroszországhoz való viszonyulása három fő kategóriába sorolható. Oroszország irányában kritikus a lengyelországi, a csehországi és az ausztriai közvélemény. Lengyelország és Csehország esetében ez elsősorban történelmi okokkal magyarázható, míg Ausztria esetében az ország semlegességéből fakadóan általános, hogy a nagyhatalmakhoz fenntartásokkal közelednek.

A centrista közvéleménnyel rendelkező országok közé tartozik hazánk mellett Szlovénia, Szlovákia, Románia és Horvátország. Ezekben azországokban többségben vannak az Oroszországot pozitívan megítélő válaszadók aránya, de történelmi (Magyarország) vagy geopolitikai (Románia) megfontolásokból magas az Oroszországról negatív képpel bírók aránya is. Közép-Európa leginkább oroszbarát országai Bulgária és Szerbia, elsősorban a kulturális és a vallási közelségük miatt.

A politikai kapcsolatok megerősítése iránti igény szoros összefüggésben van Oroszország általános megítélésével, ugyanakkor érdekes eltérés, hogy az Oroszország-kritikus közvéleménnyel bíró országok közül Lengyelországban a legmagasabb (39 százalék) a politikai kapcsolatok megerősítését szorgalmazók aránya, míg Csehország esetében, alighanem aktuálpolitikai okokból, kevesebben támogatják a politikai kapcsolatok mélyítését, mint ahányan ellenzik azt. Magyarországon kiegyenlített a politikai kapcsolatok szorosabbra fűzését és lazítását támogatók aránya (25-27 százalék), a relatív többség (34 százalék) annak változatlanságának fenntartása mellett foglalt állást.

A felmérés kimutatta, hogy az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok megerősítésének szükségességében egységesebb a közép-európai országok közvéleménye. Átlagosan a válaszadók 60 százaléka támogatja a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, és mindössze 13 százaléka utasítja el azt. A magyar közvélemény is sokkal inkább támogatja Oroszország esetében a gazdasági kapcsolatok mélyítését, mint lazítását, de az egyébként Oroszországgal szemben kritikus országok
közül Ausztria és Lengyelország közvéleménye is a gazdasági kapcsolatok mélyítését pártolja. A lengyelek 53, a magyarok 43 és az osztrákok 42 százaléka támogatja a szorosabb gazdasági együttműködést Oroszországgal.