A kínai külügy tagadja, hogy elmozdítanák Carrie Lamot, de a Financial Times bennfentes forrásokból épp ennek az ellenkezőjéről értesült.
A kínai külügyminisztérium szerdán tagadta a Financial Times című brit lapban megjelent értesülést, miszerint le akarná váltani Carrie Lam hongkongi kormányzót. A lap meg nem nevezett, bennfentes forrásokra hivatkozva szerdán azt írta, hogy a pekingi vezetés a kormányzó leváltását és egy ideiglenes vezető kinevezését magában foglaló terven dolgozik.
Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján szóbeszédnek nevezte az értesülést, amely mögött politikai szándékot sejt. Carrie Lam hongkongi kormányzó 2017 közepe óta vezeti a Kínának 1997-ben visszaszolgáltatott egykori brit gyarmatot, ám kormányzása alatt a város eddigi legnagyobb politikai és társadalmi válságát éli egy hónapok óta tartó tüntetéshullám közepette, amelyet eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet váltott ki. A törvény módosításával Hongkong olyan országoknak - Kína, Tajvan, Makaó - is kiadhatott volna szökevényeket, amelyekkel ma még nincs kiadatási egyezménye.
Ettől a változástól sokan azért tartanak, mert úgy vélik, Peking a politikai aktivisták ellehetetlenítésére használná a kiadatási lehetőséget. Jogvédők szerint a Kínának kiadott szökevények kényszervallatás, illetve önkényes fogva tartás áldozatává válhatnának. A tervezet visszavonását Lam szeptemberben jelentette be, a formális lépés szerdán volt a hongkongi törvényhozásban.
A törvényjavaslat visszavonása már nem bizonyult elegendőnek a kedélyek lecsillapítására, a megmozdulások ugyanis mostanra a várost irányító, Peking-párti kormányzattal, illetve az egyre növekvő pekingi befolyással szembeni általános tiltakozássá alakultak. A tüntetők követelései közül az egyik éppen Carrie Lam lemondása.
A népszerűtlen javaslat mielőbbi törvénybeiktatását korábban egy gyilkossági ügy ürügyén sürgette a hongkongi kormányzat: a húszéves Chan Tong-kai tavaly februárban Tajvanon megölte a barátnőjét, majd visszautazott Hongkongba, ahol csupán pénzmosás miatt tudtak vádat emelni ellene. A hongkongi diák szerdán letöltötte 18 hónapos börtönbüntetését, és szabadon távozott, jövője pedig egyelőre tisztázatlan, mert bár úgy nyilatkozott, hajlandó lenne feladni magát a tajvani hatóságoknak, Tajvan és Hongkong vitában áll az eset kezelését illetően.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A vizsgálat eddig 14 letartóztatást eredményezett.
Hongkong történetének legpusztítóbb tűzvésze után a hatalom nem az okokat kutatja, hanem a megemlékezőket fenyegeti.
44-re nőtt a halottak száma, és még mindig 270 embert keresnek.
A tűz a magas lakóépületeket körülvevő bambuszállványzaton át terjedt el.
A tiszások úgy gondolják, hogy nem készül a Tisza Párt energiaátállásra, mert nem hallják a saját fülükkel, miket mond Magyar Péter és Kapitány István – mondja Kocsis Máté.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 69. rész.
