Egy nemzedék elment

2019. október 6. 11:37

Kőbányai János
HVG
Heller Ágnes interjúkötetének szerzője emlékezik az elhunytakra: Heller Ágnesre, Ungvári Tamásra és Konrád Györgyre.

„Újabb gyilkos, vagy kegyesen magához ölelő nyár…. Ha egybe olvasnám a Múlt és Jövő (magyar zsidó kulturális folyóirat) 30 évfolyamát, azzal szembesülnék, hogy egyik alaptémája-hangja, az elszorult torokból fölszakadó nekrológok jajkiáltása volt.

Jajkiáltás, kiért?

Elsősorban az elmentért, aki élete és életműve terhétől megszabadulva, ránk hagyta hiánya roppant súlyát.

S persze tágabb és közösségibb értelemben: jaj a nemzedékért.

Amely az emberi és biológiai törvényeknek megfelelően, nagyjából azonos időben vált létezésformát. S ha kollektívumuk korszakukon nyomot hagyva, jelentős értékeket hozott létre – nem minden nemzedék hasítja ki ezt a hozadékot a saját, igaz: nem maga választotta korszakából –, a veszteség annál fájóbb. Ugyanakkor a megannyi isten hozzád  hordozhatja a katarzis felszabadító érzését is.

Ha az elment életek után új, őket folytató élet fakadhat.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Heller Ágnes levele: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának
MNO, 2011. április 22., péntek 09:07
"Mint az MSzMP tagja kommunista kötelességemnek érzem, hogy a Párt tudomására hozzam, hogyan látom ma utolsó három éves tevékenységemet, hol látok ebben olyan hibákat, melyekkel szembe kell néznem s melyeket ki kell javitanom."
Ragaszkodott a 148 millió ember erőszakos, időelőtti halálát okozó elvtársakhoz.

"S ha kollektívumuk korszakukon nyomot hagyva"

Na ja "ha". Vagyis Hahaha! Rövideden: hahota.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában