Daniel Freund megint nem bírta ki: odapörkölt az ünnepek előtt Orbán Viktornak
A liberális politikus a közösségi oldalán vette a szájára a magyar miniszterelnököt.
„A minket, magyarokat gyűlölő magyar és nem magyar EP-képviselőknek alaposan fel van adva a lecke” – fogalmaz Deutsch Tamás a Trócsányi-esetről és ennek nyomán Várhelyi Olivér európai biztosi jelöléséről. A Fidesz EP-képviselőjét Brüsszelben kérdeztük a fejleményekről.
Hogyan értékeli Trócsányi László biztosjelölti bukását?
Szájer József helyesen használta a politikai lincselés kifejezést. A lincselésről mindenki tudja, hogy mit jelent: mondvacsinált okokból nekiesnek valakinek, és a legbrutálisabban agyonverik. Irodalmi megfogalmazásban: kinyitották Pandora szelencéjét; közérthetőbben: ami történt, az egy olyan politikai precedens, ami kapcsán beláthatatlan eseménysor indulhat el az Európai Parlamentben, mert kinyitották a pofonosládát. Az Európai Parlament jogi bizottsága nem azt a pártatlan és elfogulatlan értékelő munkát végezte el, mely során az anyagi, pénzügyi vagy pozicionális okokból esetleg fennálló összeférhetetlenséget vizsgálták; hanem megvolt az egyik politikai tábor többsége – nevezhetjük őket baloldalnak, balliberális oldalnak vagy bevándorláspártiaknak –, és azt mondták, hogy a tények nem számítanak,
Ez a szereplő pedig sajnos most Trócsányi László volt. Az összeférhetetlenségi döntés nagyon durva visszaélés volt az ő többségükkel. Ezek szerint most már mindegy, mit mond az eljárási szabályzat vagy mik a tények, csak egy dolog számít, hogy mennyi szavazatuk van. Pontosan fogalmazott a volt biztosjelölt: olyan idők hatalmi-döntéshozatali logikája tért vissza, amiről azt gondolta minden józan ember 1990-et követően, hogy Európának mindegyik részéből eltűnt. Ezek szerint tévedtünk. A proletárdiktatúra hatalomgyakorlásának logikája a liberáldiktatúrában köszön vissza.
Tehát ha jól értem, elutasítja azokat a kritikákat, melyeket indoklásképp megfogalmaztak?
Nem elutasítás kérdése ez, hiszen mindegyik állítás hazugság vagy valótlanság. Mit jelent mégis az, hogy Trócsányinak „bonyolult kapcsolatrendszere van” a részben az ő nevét viselő Nagy és Trócsányi ügyvédi irodával? De ha még bonyolult is lenne a viszonya – ami nem igaz –, akkor miért lenne ez összeférhetetlenség? Neki mindössze annyi a viszonya az irodával, hogy még a ’90-es évek elején két ügyvéd alapított egy irodát. Ez az iroda nyilván az ő nevüket kapta, melyet ráadásul szerzői jogilag levédettek, tehát nincs is lehetőség változtatni rajta. Trócsányi az ügyvédi iroda életében 2007 óta nem vesz részt. Mi ebben a „bonyolult”?
Bonyolult viszonyom van Németországgal, mert a nevemet viseli? Körülbelül ennyi köze van a vádnak a valósághoz. Milliárdos megbízásokról beszélnek egyesek, pedig mióta Trócsányi 2014 óta miniszter, semmifajta új megbízást nem kapott az ügyvédi iroda, kényesen vigyáztak erre.
Egyetlen egy szerződést emelnek ki, ami egy igazi jávorbenedeki hazugság, hiszen még a miniszterségét megelőző időszakban, amikor Magyarország Paks 2-t illetően jogi vitában volt az Európai Bizottsággal, a Magyar Köztársaságot egy olyan ügyvédi konzorcium képviselte, aminek a magyarországi vezető tagja a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda volt. Ez 2013-ban volt, amikor Trócsányi még nem volt miniszter. Majd 2018-ban, miután az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy az európai szabályok szerint építheti Magyarország Paks 2-t, akkor Ausztria az Európai Bizottság döntését megtámadta. Ekkor újra ügyféllé vált Magyarország, és a korábban ezzel a kérdéssel foglalkozó ügyvédi konzorciumot bízták meg. Csak azért volt szerződésmódosítás, mert a magyar ügyvédi törvény azt írja elő, hogy ha a megbízónak van megbízása egy ügyvédi irodákból álló konzorciummal, de oda egy új tag lép be, akkor egy új szerződést kell kötni, mert csak akkor van képviseleti joga a konzorciumnak. Annyi történt tehát, hogy az új helyzetre való tekintettel egy angol ügyvédi irodát is bevontak ebbe, és mivel megjelent egy új partner, a törvény értelmében a korábbi szerződést is módosítani kellett.
Más lapok az orosz fegyverkereskedők Egyesült Államok helyett Oroszországnak való kiadatásának vádját emelték ki.
„Orosz kapcsolat”? A független magyar bíróság döntött arról, hogy a Magyarországon előzetes letartóztatásba került, Oroszországban és az Egyesült Államokban is büntetőeljárásban érintett emberek mind a két országnak kiadhatók. Két kiadatási kérelem volt, ezekről bíróság dönt Magyarországon, nem az igazságügyminiszter. Az egyik féllel, aki kérte, volt viszonosság, hiszen ha mi kérünk tőlük kiadatást, teljesítik.
De ha már az Európai Unióról van szó: sem az oroszok, sem az Egyesült Államok nem tagja az Európai Uniónak, két EU-n kívüli szereplőről van szó. És a két Európai Unión kívüli szereplő közül az egyik kialakított egy EU-s tagállammal egy viszonosságot, a másik nem. Az Egyesült Államokban viszont ott vannak a köztörvényes ügyekkel vádolt magyar személyek, mégsem adják ki őket. Miért is kellett volna akkor az amerikai kérelmet teljesíteni?
Mit gondol Várhelyi Olivér jelöltségéről?
Egyrészt láthatóan az a tény, hogy valaki kiválóan felkészült, vajmi keveset számít.
Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból a minket, magyarokat gyűlölő magyar és nem magyar EP-képviselőknek alaposan fel van adva a lecke, mert nem egy politikusról van szó, hanem egy technokratának is nevezhető kiváló szakemberről, akivel kapcsolatban politikai bűnöket nem lehet felemlegetni. De ne legyen kétségünk, ha egyszer már egy teljesen technikai eljárást minden elemében meg tudtak erőszakolni az EP jogi bizottságában, akkor az, hogy valaki felkészült és rátermett, nem akadályozza majd meg ezeket az erőket abban, hogy a legőrültebb érvekkel próbálják támadni. Minél több Néppárton túli frakció képviselőjét kell meggyőzni, hogy az alapján döntsön, amit lát és tapasztal, és nem az alapján, ami a politikai elvárás vele szemben. Nagy küzdelem lesz.