Jordan Peterson: A klímaváltozás megoldhatatlan probléma

2019. október 1. 12:52
Ha nem lehet szénnel és nukleáris energiával fűteni, mivel fűtűnk? Fával? – teszi fel a kérdést Jordan Peterson, aki rámutat: a klímaváltozás extrém bonyolult probléma, és igazából nem tudjuk, mit kezdjünk vele.

Egyesíthet-e minket a klímaváltozás elleni küzdelem – kérdezte egy évvel ezelőtt valaki Jordan Petersontól a Cambridge-i Egyetemen. A kérdező a professzor egyik könyvének címére utalva megjegyezte: szerinte a klímaváltozás elleni küzdelem ma „global map of meaning”, azaz mindenki érti. (Peterson Maps of Meaning című kötete a mítoszok és vallások világát kutatja pszichológiai szempontból.)

Nem – válaszolta lakonikus tömörséggel a kanadai pszichiáter. Majd kifejtette: sokáig dolgozott az ENSZ-nek a fenntartható fejlődés területén, és beleolvasta magát a szakirodalomba. Arra jutott, hogy

„a klímaváltozás kérdésköre abszolút rémálom”

Mint mondta: ezen a területen nagyon nehéz elválasztani a tudományt a politikától. S ha még igazak is a radikálisabb állítások, akkor sem tudjuk igazán, mit kezdjünk a helyzettel. A klímaváltozásra vonatkozó előrejelzések szerinte nagyon megbízhatatlanok, és minél távolabbra projektálnak, annál megbízhatatlanabbak. Ha már ötven évre előre projektálunk, akkor sem tudjuk megítélni annak a hatását, amit most teszünk az ügy érdekében. 

Emellett nem igazán tudjuk, mit lehetne tenni. Németország – emlékeztetett Peterson – nemrég bezárta az atomerőműveit, amelyek a zöldek  fő célpontjai közt szerepeltek. Emiatt viszont újra nyitotta a szénerőműveket, s most nagyobb a széndioxid-kibocsátása, mint annak előtte. 

Vagy nem kellene annyit fogyasztanunk, mint most? Lehet – mondja Peterson –, de az emberek akkor kezdenek foglalkozni a környezettel, ha ötezer dollár felett van az egy főre jutó éves GDP. Tehát lehet, hogy a megoldás az lenne, hogy

mindenkit gyorsan ki kell emelni a szegénységből, hogy érdekelje a környezetvédelem, ez viszont a fogyasztás növekedésével jár. 

„Mit fogunk tenni a felmelegedéssel? Sok szerencsét hozzá, én nem látom a megoldást” – mondja a professzor. Peterson megemlítette Bjørn Lomborg dán környezetvédő tudós nevét, aki nem a zöldek megoldásait támogatja, és Petersonnak igen szimpatikus. Lomborg nyomán Peterson kifejtette: az ENSZ-nek kétszáz „milleniumi célja” van – szerinte ezek nem „célok”, hanem egy „kívánságlista”, mivel nem lehet kétszáz célt egyszerre megvalósítani, hanem sorrendet kell köztük felállítani, hogy melyik a fontosabb. Az ENSZ azonban nem priorizálja ezeket, mert ha ezt megtenné, azzal magára haragítaná a különböző célok szimpatizánsait – így viszont nem lehet a célokat megvalósítani. 

Lomborg ezután összehívott egy rakat magasrangú közgazdászt, hogy csináljanak ezekből a célokból egy prioritási listát, és különféle csoportokat alakított belőlük. A végén összeállt listán a klímaváltozás elleni küzdelem rajta sem volt. S minden, ami szerepelt a listán, a szegény országok fejlesztésével foglalkozott (ami fogyasztásnövekedést okoz, amit a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében nem szeretünk). 

„Oldjuk meg a klímaváltozás problémáját? Sok szerencsét hozzá”

– jelentette ki Peterson, megjegyezve: lehet, hogy a felmelegedés a legnagyobb katasztrófa, de ha nem tudjuk, mit tegyünk, akkor inkább más problémákkal kellene foglalkozni. De ezeket inkább ignoráljuk, mert épp a klímaváltozással vagyunk elfoglalva.

Ne használjunk szenet! – oké, de mit használjunk helyette (ha a nukleáris eniergiát is leírtuk már)? Fát? Régen ugyanis fával fűtöttek, a szegények még ma is azzal fűtenek. 

„Ezek a dolgot hihetetlenül bonyolultak” – figyelmeztet Jordan Peterson, hozzátéve: a klímaváltozás ügye nem fog minket egyesíteni, sőt igazából nem tudunk vele kezdeni semmit. Mert mit tudnánk csinálni? „Nem fűtűnk többé? Nem használunk áramot? Nem használunk ezentúl autót, vonatot, és kikapcsoljátok az iPhone-jaitokat?”
 

Összesen 99 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Én bírom Petersont, de ezt a mandiner-bejegyzést most nem értem.

1. Mi az aktualitása? Egy évvel ezelőtti felvételről van szó.
2. Peterson pszichológus, ő sem klímaszakértő.

Mondjuk: ha mi magyarok kis országként minden normális dolgot megteszünk a környezetünkért, de más a közelünkben nem, akkor igen kicsi eredmény érhető el.
A Föld minden országának egyszerre kéne tennie valamit-ez nem fog menni egy csomó dolog miatt.

Azt lehet tényként kezelni, hogy egyre magasabb az átlaghőmérséklet, és egy több kárt okoz szélsőséges időjárás (szupercellák, hurrikánok és társaik)
Azt is lehet tudni, hogy az üvegházhatást okozó gázokból (metán, széndioxid) egyre több van a légkörben.
Az egyéb emberi tevékenység is egyre több szennyezéssel jár.
Nyilvánvalóan a klímavédelem egyre nagyobb jelentőséget fog kapni, a politikai pártoknak és a "civileknek" kiemelt témája lesz - mindenki meg fogja mondani a tutit, viszont szerintem a legtöbb esetben vizsgálatok és hatástanulmányok nélkül, valamilyen lobbi érdekét szolgálva.
Szóval igaza van Petersonnak, a téma túlságosan szerteágazó, emiatt szétaprózódó, és rengeteg érdeket sért bármilyen beavatkozás - azzal viszont nem értek egyet, hogy ebbe bele kell törődnünk.
Amit szerintem tenni kellene:
- Felmérni a problémákat. Mindet. Azaz az üvegházhatású gázokat, a mikroműanyagokat, a szeméttelepek által okozott környezetszennyezést, a vízhiányt és társait. (persze már itt belépne az, hogy ahány szerző, annyi vélemény - esetleg működne a szokásos módszer, alsó-felső 10% eldobása, a többit átlagolni)
- Prioritizálni ezeket, globálisan és régiókra bontva.
- Megoldási javaslatokat és ezek hatástanulmányát adni mindegyik problémához, költségekkel együtt, és ezek szerint rangsorolni ezeket.

Nyilvánvalóan bejönne a "közlegelő problémája", emiatt biztosan lesznek olyan országok, amelyek semmit nem akarnak tenni. Pl. az egyik ország szigorúan bevonja az externáliák költségét a termékekébe, és azt a pénzt a mentesítésre szánja, viszont másik ország azzal akar versenyképesebb lenni, hogy externáliák nélkül termel - ilyen esetben csakis az első országba belépő árukra a vámok kiszabása lehetne a megoldás, ami kiegyenlítené a második olcsóbb termelését.

Válaszok:
vizesnyolcas | 2019. október 2. 15:36
Megtalálta | 2019. október 3. 9:03

Az biztos, hogy a túlnépesedéssel küzdő és lassan élhetetlenné váló régiókban a segítséget a születésszabályozás bevezetéséhez kellene szabni.

Szerintem a "korlátlan" tiszta energiának is lehetnek árnyoldalai, ha mondjuk a 2100-ra négymilliárdos Afrikában mindenki klímát használ majd csutkára tekerve.
A népeségrobbanás Afrikában az igazi veszély és annak meggátlása tulajdonképpen már ma is megoldható lenne.

Az ózonlyuk meg úgy döntött, osszemegy. Szerintem is káosz minden szinten.

A zsidó gyerekek perspektívája a kétezer éves diaszpórában se volt valami fényes, mégis az volt a parancs: szaporodjatok és sokasodjatok!

Unalomig ismételt hülyeségek. Még azt sem tudjátok eldönteni, hogy Orbán fasiszta, náci, vagy kommunista? Azt sem tudjátok eldönteni, hogy szabad-e az oroszokkal üzletelni, vagy sem? KGB faszszopásnak számít az Északi Áramlat II., az embargó állandó lihegése ellenére Moszkva mellett épülő Mercedes gyár, a németek, franciák üzletelése azt oroszokkal, a finnek épülő orosz atomerőműve, vagy csak a mi orosz kapcsolataink azok, mert éppen Alinsky alapján, mindig, állandóan támadni kell a hatalmat.

Tisztázd magadban a zavaros gondolatokat, mert így csak baromságok jönnek belőled.

A fával való - égetésével való - fűtéssel az emberiség évezredeket lenyomott. Az állatvilágban gyakorlatilag nem létezik égéssel való fűtés. Az állat védekezik, alkalmazkodik. Az emberiség szintén évezredeket lenyomott villamos energia nélkül.

A paksi atomerőmű eddigi legnagyobb üzemzavarát szakértő franciák okozták, akik nem tudtak a fűtőelemek kiemeléséhez egy megfelelő emelőszerkezetet készíteni.

Nem értem, miért kapod a mínuszokat, hiszen korrekt, amit írtál.
Ugyanakkor sokkal pesszimistább vagyok nálad. Ami biztos, ezek olyan problémák, amelyekre
- nem létezik píszí megoldás,
- nem létezik liberális megoldás.
Az is egy kurva nagy csapda, hogy a globális problémák megoldására kézenfekvően velük egy szinten lévő globális szervezetekre lenne szükség. Az ilyen intézmények és megoldások azonban nem működnek, és nem is fognak - Lányi András szerint. Ehhez a magam részéről csak annyit tennék hozzá, hogy ha mégis működnének, az meg annál rosszabb lenne, mert akkor csakis a globális elit legerősebb lobbicsoportjai érdekei szerint járnának el.

Válaszok:
Karvaly | 2019. október 3. 10:32

"és egy több kárt okoz szélsőséges időjárás (szupercellák, hurrikánok és társaik)"

Lehetne tényként kezelni, ha ez lenne a tény.

Válaszok:
Karvaly | 2019. október 3. 10:33

Köszönöm.
Persze, nem vagyunk túl jó helyzetben, a klímára hivatkozást nagyon jól fel lehet használni, ez már most látszik, és a későbbiekben ez nyilván erősödni fog. Az emberi természetet ismerve, ezt nagyon sokan ki akarják majd használni, és itt annak van előnye, aki a fősodorbeli médiát birtokolja.
Az már most látszik, hogy a baloldalon korábban oly szívesen hangoztatott szakértelem a sutba lett dobva, és Thunberg lett a sztár, ez tipikusan az érzelmi marketing.
Viszont ha eleve feladjuk, akkor ez csak rosszabb lesz, szóval minden tőlünk telhetőt meg kell tenni.
Az ENSZ pont ilyen globális szervezet, hasonló célokra kitalálva, szóval lehetne eszközként használni az államok közötti egyeztetésre. Most ugyan nem erre szolgál, de itt is megvan a lehetőség.

Úgy tűnik, ezt elég sokan kezelik tényként. Pl. a Scientific Americanban is:
https://www.scientificamerican..

Válaszok:
Megtalálta | 2019. október 3. 12:55

Találgatás. Az idei hurrikántermés pl. az átlagosnál enyhébb volt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés