A 7-es cikkely szerinti eljárás és a kvóta szerinti elosztási mechanizmus is ilyen – jelentette ki az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Nem zajlanak őszinte párbeszédek az Európai Unió intézményeiben a legégetőbb kérdésekben – jelentette ki a Karc FM-en az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál úgy gondolja: lehet, hogy a nyílt beszéd nem elég elegáns Brüsszelben, de ideje lenne áttérni rá, mert akkor már a kezdeteknél tisztázni lehetne az álláspontokat és „nem évekig húzódó folyamatokban, elmaszatolt döntésekben” próbálnál feloldani a konfliktusokat.
Az államtitkár szerint ez igaz a Magyarország ellen a 7-es cikkely szerint zajló, jogállamisági eljárásra, valamint a frissen megalakult, új olasz kormány jóvoltából ismét erőre kapó kvóta szerinti elosztási mechanizmus ügyére. Az politikus úgy látja: jogi köntösbe bújtatott politikai támadások zajlanak hazánk ellen, amit jól mutat az is, hogy a Sargentini-jelentést jogi szempontból már rég lezártnak lehetne tekinteni. A felvetésekre ugyanis a magyar kormány – brüsszeli oldalról is elismerten – mindig együttműködően és kimerítően válaszolt, a vélelmezett jogsértések közül többet pedig korábban, tárgyalásos úton már rendeztek.
A skandináv országokban eleve van egy erős, liberális áramlat – felelte Völner Pál arra a kérdésre, hogy a finn uniós elnökség miért sürgeti a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást. A politikus emlékeztetett: Helsinki ugyan maradéktalanul végrehajtotta az ideiglenes kvótahatározat rá eső részét, de közben nem érzi a migrációs krízisnek azt a nyomását, amit az élhetőbb, lakhatóbb klímájú országok elszenvednek. A Finnországra jellemző, 6 hónapos, sötét, hideg időszak ugyanis nem vonzó a délről Európába tartó migránsok számára. Eközben viszont a finnek jól tudnak tetszelegni abban a szerepkörben, hogy ők mennyire befogadóak és humánusak.
Völner Pál szerint a kettős mérce esete forog fent, ugyanis a Schengeni egyezmény épp olyan súlyú uniós jogszabály, mint a Dublini, ennek ellenére előbbit, az uniós határvédelem kérdését az unióban rendre félresöprik. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy gondolja: tisztázni kellene Brüsszelben, hogy azokat a tagállamokat, amelyek a Schengenihez hasonló, alapvető jogszabályokat maradéktalanul betartják, egy másik egyezmény alapján ne lehessen ezért szankcionálni.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Áll a bál Franciaországban, még a külügyminiszter is üzent.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Mint minden forradalomban, az online lincseléseknél is az a gond, hogy soha nem lehet tudni, ki lesz a következő.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A 2025 kulcsfontosságú világpolitikai események sorozatát vagy inkább lavináját hozta magával, és még nincs vége. A legfrissebb epizódban ezt a lavinát igyekszünk egy kicsit megállítani, hogy megvizsgálhassuk csak úgy Tempósan.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
