Német csizma a lengyelek torkán

2019. augusztus 31. 9:53

Veszprémy László Bernát
Magyar Nemzet
A magyar kormány a német területi ígéretek ellenére sem volt hajlandó részt vállalni a hadműveletben, sőt a megszállást követően lengyel menekültek tömegeit fogadtuk be.

„A második világháború 1939. szeptember 1-jén kezdődött meg, amikor a náci Németország megtámadta Lengyelországot. Az egyes történészek szerint 1,5 millió katonából álló, ütőképes légiflottával, korszerű járművekkel és felszereléssel rendelkező német hadsereg könnyedén verte le a számban és felszerelésben egyaránt gyengébb lengyel erőket. Az elkeseredett lengyel ellenállás – és a német propaganda – szülte meg a mítoszt a német tankokra rontó lengyel lovasokról, mely történet azonban ebben a formában nem igaz. (Lengyel lovasegységek valóban rátámadtak német gyalogosegységekre, akiket német páncélautók mentettek fel, mérsékelt veszteséget okozva a lengyel erőknek.) Ezt követően a Szovjetunió, mely Németországgal augusztus 23-án megnemtámadási szerződést írt alá, kelet felől megszállta Lengyelországot szeptember 17-én. A két totalitárius diktatúra hadserege szeptember 19-én Breszt-Litovszknál találkozott; Varsó egy mindent elsöprő német bombázás után szeptember 27-én megadta magát: majd a lengyel katonai ellenállás összeomlott, és az utolsó, ellenállást tanúsító lengyel egységek október 6-án megadták magukat.

A Szovjetunió és Németország felosztotta Lengyelországot, melynek maradéka a Lengyel Főkormányzóság alá került, krakkói székhellyel. Lengyelország megszállása egyike volt a legszigorúbb német megszállásoknak: a főkormányzóság fennhatósága alatt az önrendelkezés minden formája tilos volt a lengyeleknek. Helen Fein történész összehasonlító munkájában Lengyelország sorsát egyértelműen a legyőzött ellenfelek között írta le, amelyeknek háború előtti önállóságát teljes egészében felszámolták a németek. Lucy S. Dawidowicz történész szerint csak a kisvárosi és falusi közösségeket irányították lengyel tisztviselők, a tényleges hatalom a német Kreishauptmann, a legfőbb kerületi tisztségviselők kezében volt. (...)

Lengyelország megszállásának magyar vonatkozása, hogy a magyar kormány a német területi ígéretek ellenére sem volt hajlandó részt vállalni a hadműveletben, sőt a megszállást követően lengyel menekültek tömegeit fogadtuk be. A lengyel emigráció olyan jól megtelepedett hazánkban, hogy amikor 1944. március 19-én Magyarországot megszállták a németek, a Gestapo kiépült lengyel ellenállási hálózattal – rádióállomással, irodákkal – találkozott Budapesten. Jellemző módon azonban a ’39-es német agressziónak akadtak hazai kiszolgálói is, akik a germán erő hódolatának oltárán a hagyományos lengyel–magyar barátságot is készek voltak feláldozni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 69 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

„A második világháború 1939. szeptember 1-jén kezdődött meg"

A második világháború Ázsiában addigra már rég folyt. Csak rasszisták tarthatják ezt figyelmen kívül.

Pótcselekvés az érvek hiánya miatt.

Tehát akkor a világháborút a hadüzenő angol és francia gyarmatbirodalom kezdte. Közölni kéne ezt is a szerzővel és a sok többi hülye hazuggal.

Orvul, igen. Mert másokat nem támadtak meg hasonlóért. Saját magukat különösen nem a fél világ gyarmatosításáért.

A Szovjetunió más turpisságra is kész volt:
Egy nyugalmazott szovjet hírszerző vezérőrnagy, Lev Szotszkov szerint dokumentumok kerültek elő arról, hogy Sztálin, a nyugatiakkal folyó tárgyalásai során, már 1939-ben felajánlotta, hogy a következő erőkkel csatlakozik Angliához és Franciaországhoz egy németellenes háborúban:

120 lövészhadosztály,
16 lovashadosztály,
legalább 9,000 páncélos,
5,000 nehézlöveg
és 5,000 harci repülőgép.

A feltétel: hogy Lengyelország garantálja e csapatok átengedését. (Amire Lengyelország nem volt hajlandó)
Forrás: The Telegraph, 2008. október 18.

A "Horthy fasizmus" által befogadott idegen menekültek története Braham szerint:

Forrás: Randolph L. Braham: A magyar holocaust, első kötet, Gondolat, 1988, 88-89.old.

“A legelső (zsidó) menekültek (Magyarországra) Németországból érkeztek, nem sokkal azután, hogy a nürnbergi törvényeket 1935-ben elfogadták. Őket követték már jóval nagyobb számban osztrák zsidók az 1938-as Anschlusst követően, amely a Harmadik Birodalmat Magyarország tőszomszédjává tette. Egy évvel később a Németországhoz csatolt Cseh-Morva Protektorátusból menekültek a zsidók, majd Csehszlovákia feldarabolását követően a függetlennek nyilvánított szlovák bábállamból.

Ezek a német, osztrák és protektorátusbeli menekültek viszonylag jómódú emberek voltak, és vagy rokonaik éltek Magyarországon, vagy üzleti kapcsolatok fűzték őket Magyarországhoz. Így azután nemigen igényeltek anyagi támogatást a magyarországi zsidó szervezetektől.”

„Kisszámú lengyel zsidó menekült még a második világháború kitörése előtt Magyarországra. Főként Galíciából jöttek, hogy egyrészt jobb gazdasági körülmények közé kerüljenek, mint aminők közepette odahaza éltek, másrészt megelégelték a lengyelországi egyre elviselhetetlenebb antiszemita légkört. Nagyobb tömegben akkor érkeztek, amikor 1939 szeptemberében a nácik (és a szovjetek) szétzúzták Lengyelországot. Elsősorban náciellenes beállítottságú értelmiségiek érkeztek, azután a szétvert lengyel hadsereg Magyarországra menekülő katonái között is voltak zsidók. Körülbelül 140-150,000 lengyel katona keresett menedéket Magyarországon az összeomlás után, soraikban 5-15,000-en lehettek zsidók. ...

Gondolom, szeptember 17-én is jelentkezik szerzőnk egy cikkel a Vörös Hadsereg támadásáról Lengyelország másik - nagyobbik - fele ellen. És arról, kik, hogyan fogadták ezt az inváziót és mennyit deportáltak a szovjetek azok közül, akik ezt nem "úgy" fogadták.

""A deportálásokért összvisz egy 100 fős SS különítményt küldtek Mo-ra "

Ugyan! Gondolkozz már!
1944. márciusában Hitler katonasága még nem járta annyira a végét, hogy Magyarországon a polgári lakosság ellenszegülhetett volna a megszállók parancsainak."

Hazudik. De nem is lehet mást várni.
Veesenmayert március 19-én nevezték ki, azon a napon, amikor négy német hadtest megszállta Magyarországot.

"világ" háborút nem kezdhettek normális emberek szemében, csak olyan szövegértők számára, mint te.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés