Megvédte kasmíri intézkedéseit Modi

Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos jogállásának visszavonása India egységét és gazdasági fejlődését szolgálja – jelentette ki Narendra Modi indiai miniszterelnök csütörtökön, az ország függetlenné válásának 72. évfordulója alkalmából elmondott beszédében.

Kiemelte, hogy az augusztus elején hozott döntés értelmében ezentúl minden indiai állampolgár vállalhat munkát az államban, továbbá lehetővé teszi számukra a földvásárlást is. A miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy Dzsammu és Kasmír számos korábbi törvénye igazságtalan volt. A nők például elveszítették az örökösödési jogukat, ha India más részeiből választottak házastársat.

Amellett, hogy helyi és külföldi sajtójelentések szerint sok indiai pozitívan emlegette a földvásárlásról szóló határozatot, augusztus eleje óta megugrottak az indiai keresőoldalakon a kasmíri nőkkel kapcsolatos találatok. Az új rendelkezésekkel kapcsolatban a kasmíriak már hangot adtak aggodalmuknak, miszerint ez hosszú távon megváltoztatja India egyetlen muszlim többségű államának demográfiai és kulturális összetételét.

Modi egyben bírálta az állam korábbi státusát is, szerinte ugyanis az elsősorban a korrupciónak és a nepotizmusnak kedvezett. Kiemelte, hogy az új jogszabályok előnyösek lesznek az egész ország gazdaságára nézve.

Pakisztán úgy érzi, hogy a világ cserbenhagyta

Az iszlám világ radikalizálódhat, ha a nemzetközi közösség semmit nem tesz azon jogtalanságok ellen, amelyeket Kasmír India által ellenőrzött részén követnek el – figyelmeztetett csütörtöki Twitter-üzenetében Imran Hán pakisztáni miniszterelnök. Hán, aki több pakisztáni politikushoz hasonlóan fekete színnel takarta el a profilképét a Twitter internetes közösségi oldalon, egyebek közt az immár 12 napja tartó kijárási tilalmat rója fel az indiai hatóságoknak, amit Kasmír Újdelhi által ellenőrzött részén vezettek be.

A kormányfő a második világháború utáni legsúlyosabb európai mészárláshoz, a srebrenicaihoz hasonlót sem zárt ki a vitatott hovatartozású területen. A Dawn című, angol nyelvű pakisztáni újság csütörtöki vezércikkének szerzője szintén azzal vádolja a nemzetközi közösséget, hogy cserbenhagyta a kasmíriakat.

Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte az ügyben, ám Iszlámábád szerint egyelőre csak Kína állt melléjük. Peking szintén igényt tart az indiai Kasmír kisebbik részére. Moszkva szerdán jelezte, hogy az ügyben Indiával ért egyet, a térségről Pakisztánnak és Indiának kell tárgyalnia. Washingtonból pedig azt közölték, hogy az indiai döntést, amely Kasmír indiai részére vonatkozik, Újdelhi belügyének tekintik.

Visszavont különleges státus, jöhet a kasmíri alkotmány

Újdelhi augusztus 5-én jelentette be, hogy visszavonja Dzsammu és Kasmír különleges alkotmányos státusát. Azóta az indiai hatóságok több száz embert – köztük számos politikust és munkatársaikat – vettek őrizetbe, hogy elfojtsák a döntés miatti tiltakozásokat. Az őrizetbe vettek közt van Mehbúba Mufti, az állam korábbi főminisztere is.

A korábbi jogállás lehetővé tette, hogy az államnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja legyen, saját törvényeket alkosson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezzen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Emellett minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat – meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.

A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és – kisebb részben – Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.

(MTI)