Az otthonuk elhagyására kényszerültek fele pedig gyermek.
Az ENSZ legújabb jelentáse szerint a szíriai háború mellé az elmúlt években a Venezuelát sújtó válság is felsorakozott azon okok közé, amelyek menekülésre késztetik az adott országban élőket – írja az Euronews.
A gazdaság katasztrofális állapota miatt a dél-amerikai országot már több mint négymillióan hagyták el. Így már a 71 milliót közelíti meg azoknak a száma, akik hazájuk elhagyására kényszerültek. Az otthonuk elhagyására kényszerültek fele gyermek.
Gonzalo Vargas Llosa, ENSZ Menekültügyi Hivatalának uniós képviselője úgy véli, a menekültek ellátásának szempontjából a befogadó országoknak mindössze egy elenyésző hányada felel meg a minimális követelményeknek, az Európai Unión belül és kívül is egyaránt. Szerinte emiatt a szóban forgó államok az eddiginél jelentősebb anyagi támogatást igényelnek.
Az otthonukat elhagyók számában még mindig a polgárháború sújtotta Szíria áll az első helyen, második Afganisztán, őket követi Dél-Szudán, Mianmar és Szomália.
Törökország az első a befogadó államok sorrendjében, Pakisztánt, Ugandát és Szudánt megelőzve. Az európán belüli államok közt Németország vezet.
Az Euronews szerint kiemelt fontosságú téma volt a migrációs hullám, a világszinten érzékelhető egyenlőtlenségek felszámolásának terve Brüsszelben, az Európai Fejlesztési Napokon is. David Miliband, a Nemzetközi Mentési Bizottság elnöke így fogalmazott: „Több menekült van a Földön mint valaha, és a világ nem rendelkezik azzal a humanitárius rendszerrel, amellye kezelni tudná ezt az embermennyiséget, és amivel táomgatást tudna nyújtani a befogadó állomknak. Minden kormánynak kutyakötelessége kezdeni valamit a menekültáradattal. Nem tehetjük ezeket az embereket felelőssé. Ők az életüket menekítették el a háborúk elől, nem tehetjük meg őket bűnbaknak!”
Az ENSZ Menekültügyi Hivatalának éves globális tendenciákról szóló jelentése alapján megállapítható, hogy a világon lakóhelyüket elhagyni kényszerülő népesség már közel kétszerese az egy évtizeddel korábbinak.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Ahhoz nincs kedvem, de szívesen beszélgetek vele a háborús őrületről, a bevándorlók szétosztásáról és a Tisza által tervezett megszorításokról.
Véget ért az 5 éves per, Salvini felmentését az olasz bíróság jogerősen megerősítette, Orbán Viktor pedig üdvözölte az ítéletet.
Levelet írt az Európai Bizottság elnöke.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.
Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.
Varga Barnabásról és Tóth Alexről is beszélt.
