Nekiment Stephen Hawkingnak a magyar filozófus

2019. június 11. 14:46

Stephen Hawking tévedett, amikor azt gondolta, a természettudomány választ tud adni a végső kérdésekre Szombath Attila szerint, aki a Mindenki Akadémiája keretében beszélt arról, hogy mi a filozófia.

Azért szeretem a filozófiát, mert mély belátásokat ad abba, hogy az emberi létezés és a valóság egésze tulajdonképpen micsoda  – mondja a Mindenki Akadémiájának egyik részében a filozófiáról beszélő Szombath Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, akinek egyik professzora, egyben barátja a jezsuita Weissmahr Béla, az úgynevezett „transzcendentális tomizmus” egyik utolsó képviselője volt.

Szombath tanár úr nem csak filozófiatörténettel foglalkozik, hanem maga is filozofál, saját átfogó bölcseleti rendszert alkotott meg, s erről szóló könyvének címe A feltétlen és a véges. Ez hamarosan németül is olvasható lesz. Ennek egyik központi fogalma a szabadság.
Ha feltesszük a kérdést, hogy az ember miért filozofál, akkor ehhez a kulcsot az ember öntudatos mivolta adja, ami számunkra természetes, de ehhez fogható rejtély aligha található az univerzumban – kezdte előadását a Pázmány docense. – A saját létezését az ember igyekszik meghatározni. 

Mindenki filozofál?

Ahogy az ember rápillant saját létezésére, lesz egy alapvető hiánytapasztalata, amit Leibniz a metafizikai rossznak nevezett el. Ennek a korlátozottságaink az okai, például az időbeli korlátaink, a térbeli korlátozottságunk és a képességbeli korlátozottságaink. 
A filozófia az emberi önreflexióból, saját magunkra való visszakérdezésből származik, és ezekre a kérdésekre nem lehet pusztán természettudományos választ adni – mutat rá Szombath, hozzátéve, hogy ettől még sajnos nem mondhatjuk, hogy mindenki filozofál. A kérdésekre általában mindenki ad valamilyen választ, de azok az esetek döntő többségében nem érik el a filozófia nívóját. 

Nem filozófia a divatos minták utánzása, ahogy az sem, ha – mint régen – annyira egy hagyományos berendezkedésű társadalomban, életvilágban élünk, hogy abból nem lehet „kikérdezni”. Amikor a filozófia elkezdődik a görögöknél a Krisztus előtti 6. században, akkor már az akkori görög tradíció már nem volt erős annyira, hogy ne lehessen kitekinteni belőle. Úgyszintén sokszor lép a filozófia helyére a new age és az ezotéria; vagy a szcientizmus (fizika vagy biológia): egyes elméletalkotók úgy vélték, hogy egyes természettudományos megközelítések tudományos világképpé bővíthetőek. 

Tudományos világkép: önellentmondás

Szombath Attila leszögezte: sokan büszkék ugyan, hogy tudományos világképük van, de a „tudományos világkép” szókapcsolat önellentmondás, így ezt követni nem túl okos dolog. A tudomány definíció szerint a valóság egy szeletét vizsgálja, nem az egészet, azt is egy bizonyos szempontból, például matematizálható összefüggéseket keres. A fizika hatókörébe nem tartozó dolgokat – például a természeti szépséget – fizikai szempontból vizsgálni logikai hiba. A tudományos világkép filozófiapótléknak teljes képtelenség. Egy korlátozott területet vizsgáló tudományágnak egy adott szempontot vizsgáló módszertanát igyekszik világértelmezésre használni, hipotéziseit végső igazságnak beállítani. Ennek a szcientista világképnek az egyik fő képviselője volt Stephen Hawking elméleti fizikus.

A filozófia – érvel Szomhath Attila –  egyrészt „a helyes kiindulópontok argumentatív keresése” azzal kapcsolatban, hogy végső soron mi a valóság és mi ebben az ember rendeltetése. A filozófia nem arról szól, hogy szépeket mondunk, hanem gyakran olyan bonyolult levezetések vannak benne, mint a matematikában, amelyeket lépésről lépésre végig kell követni. 

Legalább négy féle filozófus van – szögezte le az előadó. Mindenekelőtt az, aki saját, átfogó, végiggondolt válasszal rendelkezik a világ alapkérdéseire, és azok nem mások mechanikus másolását jelentik, hanem önálló rendszert. A filozófusok egy másik kategóriája a filozófiatörténészeké, akik a nagyokat interpretálják. Aztán vannak az esszéírók, akik részletkérdésekről értekeznek. És végül sok olyan filozófus van, aki szerint a filozófiai kérdéseket nem lehet megválaszolni, tehát ők alkotják a filozófia belső ellenzékét, akik a filozófia alapvető célkitűzését tagadják. Szombath szerint valódi értelemben csak az első kategóriába tartozók a filozófusok. 

Tudománytalan-e a filozófia?

A kérdést azért szokták feltenni, merthogy a filozófusok vitatkoznak. De a vitából nem következik, hogy senkinek ne lenne igaza. Tudománynak nem csak a kísérletező természettudományokat nevezzük, így a matematika sem lenne tudomány, hiszen ott sem kísérleteznek.  A filozófia hasonlít a matematikára. 

Érthetetlen-e a filozófia? Ez egy gyakori kifogás a tudományterület ellen. El kell fogadni, hogy ahol „finomított gondolkodás van, ott a szaknyelv kikerülhetetlen” – mondja Szombath Attila.

Az előadó úgy fogalmazott: a filozófus köztes lény a költő és a matematikus közt. A filozófia sosem személytelen, a filozófus személye „átlengi” a műveit. 

 

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/149879

Ajánljuk még a témában