A közgazdászok sokat ártottak a társadalomnak, de végre fontos lenne, hogy mi uraljuk a piacokat és ne azok uraljanak minket, így például a kormány kötelessége, hogy mindenkinek munkát adjon – állítja a magyar származású sztárközgazdász, aki Chicagóban, a főáramú közgazdaságtan fellegvárában sem hagyta, hogy „átmossák az agyát”. John Komlós most könyvet írt arról, amit minden közgazdaságtant tanuló fiatalnak tudnia kell a főáramú közgazdaságtanról.
„Emberarcú kapitalizmust szeretnék. Ez egy teljesen új paradigma” – nyilatkozta a professzor hazánkban elsőként a Makronómnak, aki új könyvét is elküldte szerkesztőségünknek. A való világ közgazdaságtana a főáramú közgazdaságtannal szemben nem kívánja magát értéksemlegesnek feltüntetni, sőt, a humanisztikus közgazdaságtan krédóját fogalmazza meg, világosan kimondva, hogy mely értékeket vallja. Nevezhetnénk emiatt akár őszinte közgazdaságtannak is.
Őszinte abban, hogy nem a közgazdászok elképzelt piacait, hanem a valós gazdaságot vizsgálja. A tantermen kívüli gazdaságról úgy vélekedik, hogy az nem szükségszerűen hatékony és nem is stabil, sőt, felerősítheti az egyenlőtlenségeket. A magyar devizahitelezésnél kevés jobb példát találhatunk Komlós állítására, miszerint a piacok megfelelő szabályozás és felügyelet nélkül veszélyessé, kaotikussá és instabillá válnak.
Különösen igaz ez korunk globális, végtelenül összetett gazdaságában, amelyben az instabilitásnak végtelen forrását látjuk. A piac kudarcai; az információs aszimmetriák; az opportunisztikus viselkedés; a szereplők eltérő, heterogén kognitív képességei; a külső gazdasági hatások; a rejtett, nem létező piacok; a tranzakciós költségek; a bizonytalanság; a fenntarthatóság; a győzelemre ítélt oligopóliumok és monopóliumok; a gyermekek védelme; a hatalmi egyensúlytalanságok; a racionalitás hiánya és a vagyon illetve a jövedelem egyenlőtlen elosztása egyaránt az instabilitás olyan forrásai, amelyekről a főáramú tankönyvek hallgatnak – véli a magyar származású professzor.
Ezek azonban szerinte nem olyan kérdések, amelyeket nem lehetne oktatni, különben a rossz közgazdaságtan rossz gazdaságpolitikákhoz vezet, ahogyan azt a világ számos országában látjuk.
„A mega-oligopóliumok kihasználják a hatalmukat a bérek csökkentésére. A bérek emelhetősége a profitrátától függ, a bérek emelése a profitból származhat” – mondta a Makronómnak, ezért könyvében is szakít azzal a hagyományos nézettel, hogy a munkaerő mindig ugyanakkora, változatlan szeletet kap a nemzeti jövedelemből.
„Hogy lenne természetes a munkanélküliség? Történik ilyesmi a természetben? Az emberek mindig is dolgoztak és kellett is dolgozniuk. Munka nélkül nincs élet, nem tudunk túlélni. Ezért kell egy rendszer, amely minden egyes embernek megadja a munkát, aki csak dolgozni akar, vagy akinek szüksége van rá” – mutat rá arra, hogy a munkanélküliséget a közgazdászok természetes jelenségként igyekeztek leírni, pedig korántsem az, hanem tőlünk, az értékeinktől és a gazdaságpolitika bátorságától függ.
A humanisztikus közgazdaságtanban az ember és az életminőség számít, nem pedig az önmagáért való gazdaság. A piacok nem rosszak, de intézményekre és kultúrára van szükségük ahhoz, hogy a megfelelő, emberhez méltó életminőséget biztosítsák az embereknek. Hogyan taníthatjuk a 2008-as válság után, hogy a piacok hatékonyak? – teszi fel a kérdést a magyar felmenőkkel rendelkező, a Chicagói Egyetemen két doktori fokozatot is szerzett kutató, aki a Nobel-díjas Robert Fogel tanítványa volt, tanított a Harvardon, a Duke Egyetemen, Bécsben és 18 évig Münchenben is.
Fordulatra van szükség a közgazdaságtanban, amely nem a tantermi elméletből indul ki, azaz nem deduktív logikára épül, hanem a való világra épít. Ha felismerjük és megismerjük a kapitalizmust, akkor leszünk képesek uralni azt és a javunkra fordítani – így tudjuk megteremteni az emberarcú kapitalizmust Komlós szerint.
Szükség lenne rá, hiszen a Makronómnak szintén nyilatkozó Dean Baker szerint nagyon hasznos lehet e kötetet a hagyományos közgazdasági tankönyvekkel együtt, párhuzamosan olvasni. Már csak azért is, hogy jobban megértsük, miért szegezték ki tételeiket a London School of Economics kapujára a főáramú közgazdaságtannal elégedetlen kutatók és hallgatók.
Minderről és a generációs szegénység évtizedek óta sikertelen felszámolásáról is szó esett az Apor Vilmos Katolikus Főiskola által rendezett konferencián. Setényi Jánost, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőjét kérdeztük az elhangzottak kapcsán.
Egyre több cikk jelenik meg arról, meddig tartható fenn a márciusban bevezetett, kedvezményesebb üzemanyagár Magyarországon. A Mandinernek nyilatkozó szakértő szerint a költségvetésben van még legalább három hónapnyi pénz a védett ár fenntartására, ez az idő pedig talán elég lesz az iráni konfliktus lezárására is.
Az új kormány tagjai letették a hivatali esküjüket, holnaptól el kell kezdeniük dolgozni.
Valódi konzervatív forradalomról majd akkor beszélhetünk, ha végre megkérdőjeleződik a neoliberális kapitalizmus alternatívátlansága.
Az Európai Néppárt vezetője kész felrúgni a tárgyalásokat, ha nem születik gyors eredmény az EU–USA egyezségről.
Hatalmasat erősödött a forint a választások éjszakája után, de ez csak minimális részben köszönhető a kormányváltásnak. A Tisza párt helyett a háttérben ismét a jegybank intézkedései húzódnak meg, a kezdeti fellángolás pedig szép lassan elszunnyad és visszatérnek az árfolyamok a korábban megszokottakhoz.
A miniszterelnök személyeskedve, üvöltözve, közbevágva próbált érvényt szerezni a vélt igazságának, semmibe véve a vele szemben állót.
Harmincegyedik alkalommal tartják meg a Budapest Pride-ot.
