Macron: Franciaország átalakítása nem állhat meg

2019. április 25. 21:20

Az elnök úgy véli, hogy az igazi egyenlőtlenségek a származási és születési különbségekből fakadnak, amelyek ellen fel kell venni a küzdelmet.

Emmanuel Macron francia államfő szerint a két évvel ezelőtti megválasztása óta megkezdett reformoknak folytatódniuk kell, mert azok „alapvetően megfelelnek a franciák elvárásainak” a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen ötödik hónapja tüntető sárgamellényes mozgalom okozta válság ellenére.

„Úgy gondolom, hogy a folyamatban lévő és a jövőbeni átalakulások nem állhatnak le, mert azok alapvetően megfelelnek honfitársaink elvárásainak” – fogalmazott a francia elnök a sárgamellényesek követeléseiről rendezett nagy nemzeti vitasorozat következtetéseiről a hivatalában tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön. „Az elmúlt két évben megkezdett irányvonalak igazságosak, még ha nem is elég gyorsak, radikálisak és humánusak” – tette hozzá.

Sárgamellényesek és nemzeti vitasorozat

Emmanuel Macron a sárgamellényes mozgalomnak a társadalom többsége által támogatott kezdeti követeléseit – mindenekelőtt a decentralizációt és a jobb megélhetést illetően – jogosnak nevezte, amelyeket szerinte nem homályosíthat el az, hogy egyesek erőszakos cselekményeket hajtanak végre.

A köztársasági elnök elmondta, hogy a nemzeti vitasorozatban megértette: a vidéki Franciaországnak a leszakadástól való félelme, a megbecsültség hiánya, valamint az elittel szembeni bizalmatlansága vezetett a tüntetéssorozathoz. 

„Meghallottam, megértettem, teljesen átéreztem, hogy mit élnek át” – fogalmazott Emmanuel Macron, aki az elmúlt hónapokban rendezett több mint 10 ezer lakossági fórum közül 14-en maga is részt vett, és 6-7 órán át válaszolt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről. 

Sajtótájékoztató

A megválasztása óta Párizsban először tartott sajtótájékoztatóján – amelyre több mint háromszáz francia és külföldi újságíró akkreditálta magát – az elnök megerősítette, hogy a várható intézményi reformok közül támogatja az arányosabb választási rendszer bevezetését, a képviselők számának csökkentését 25-30 százalékkal, és a mandátumhalmozás korlátozását (ezek a 2017-es választási programjában is szerepeltek), de elutasítja a sárgamellényesek egyik fő követésének számító állampolgári kezdeményezésű népszavazást. Ugyanakkor azt támogatja, hogy egymillióra csökkenjen a kötelezően összegyűjtendő aláírások száma ahhoz, hogy a parlament megvitasson egy referendum-javaslatot. Jelenleg ehhez a választópolgárok legalább tíz százalékának aláírása szükséges, de a népszavazást csak az államfő írhatja ki.

Az adópolitikát illetően Emmanuel Macron a középosztálynak „jelentős” személyi jövedelemadó-csökkentést, valamint a több száz vállalati adókedvezmény eltörlését, a 2 ezer euró alatti nyugdíjaknak pedig 2020. január 1-től az inflációnak megfelelő emelését ígérte, de megerősítette, hogy nem kívánja visszavezetni a vagyonadót, amely szintén a sárgamellényesek egyik fő követelése. 

Az elnök ugyanakkor úgy vélte, hogy a kormánynak az igazi egyenlőtlenségek ellen is fel kell vennie a küzdelmet, ezek pedig a származási és születési különbségekből fakadnak szerinte. Ezek leküzdésére az előkészítő iskolai osztályok megduplázását, a hátrányos helyzetű negyedekben új óvodai helyek létrehozását ígérte, valamint jelezte, hogy az általános iskolai osztályokban a létszám nem haladhatja meg ezentúl a 24 főt. 

Emmanuel Macron egy ökológiai védelmi tanács júniusi felállítását is bejelentette, amely olyan állampolgári szervezet lesz, ahova sorshúzás alapján hívnak meg 250 embert azért, hogy részt vegyenek a szükséges környezetvédelmi intézkedések kidolgozásában.

Társadalom

A társadalmi kérdéseket illetően a köztársasági elnök leszögezte, hogy fontosnak tartja az állampolgárok elköteleződését és részvételét a közügyekben. Jelezte, hogy az állam és egyház szétválasztását előíró 1905-ös törvényt a francia társadalom pillérének tekinti, mert annak köszönhetően „úgy lehet együttélni, hogy lehetősége van mindenkinek hinni vagy nem hinni Istenben”. Hozzátette, hogy az államnak meg kell akadályoznia az iszlamista „szektarizmust” az elővárosokban, és el kell ítélni azokat az „embereket, akik egy vallás nevében politizálnak és szakítani akarnak a köztársasággal”. Megerősítette, hogy a mecsetek külföldről érkező finanszírozásának ellenőrzését megerősíti az állam. 

Emmanuel Macron megismételte, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer új alapokra helyezését szorgalmazza, Európa külső határainak megerősítés mellett. Leszögezte, hogy „mélyen hisz” a menekültjogban, de hatékonyabban kell felvenni a harcot „azokkal szemben, akik visszaélnek vele”. Elmondta, hogy szeretné, ha ezentúl a parlamentben minden évben vitát rendeznének a migrációs politikáról a „inkluzív patriotizmus” nevében.  

Emmanuel Macron eredetileg április 15-én egy televíziós beszédben kívánta megtenni a bejelentéseket, de a Notre-Dame székesegyház tűzvésze miatt azt kénytelen volt lemondani. Az előre felvett beszédben elhangzott javaslatok azonban kiszivárogtak a sajtóba. Elemzők szerint ezek várhatóan nem adnak kielégítő választ az utcán több mint öt hónapja tüntetők számára, akiknek követelései nem egységesek. Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött, az alsó középosztályt képviselő sárgamellényes mozgalomnak több szociális jellegű követelése van, és az államfő távozását is el akarják érni. Ezek kikényszerítésére eleinte úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban, szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és a rendfenntartó erőkkel való összetűzésbe torkollnak.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/147397

Ajánljuk még a témában