A Száhel-övezet államai egy tizenkét éves akcióterv keretében 350 milliárd eurót (111 ezer milliárd forint) terveznek klímavédelemre költeni a párizsi klímaegyezmény régiójukra vonatkozó célkitűzéseinek valóra váltására.
Tizenhét térségbeli állam képviselői gyűltek össze hétfőn Niger fővárosában, Niameyben az akcióterv jóváhagyására. Az éghajlatváltozás által különösen erősen sújtott afrikai térségben már napjainkban is számos térség szenved a hosszantartó aszályoktól, amelyek katasztrofális következményekkel vannak a helyi lakosságra.
Almoustapha Garba nigeri környezetvédelmi miniszter szerint az akcióterv összesen hat projektre összpontosít, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését szolgálják. Mint mondta, ezek az erőfeszítések mindenekelőtt a Száhel-övezet mintegy ötszáz millió lakójának hivatottak segíteni megbirkózni a klímaváltozás következményeivel.
„Továbbra is olyan helyzet következményeit vagyunk kénytelenek elviselni, amiért nem mi vagyunk a felelősek” – jelentette ki Mahamadou Issoufou nigeri elnök az egynapos száheli klímacsúcs előtt. A résztvevő államok már kedden el akarnak indítani egy 364 milliárd forintnak megfelelő sürgősségi programot az éghajlatváltozás következményeinek kezelésére.
Issoufous hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás a térséget sújtó aszály fokozódásához vezet a sivatag további térnyerésével, valamint a vízkészletek és legelőterületek megcsappanásával, illetve az emberek további elszegényedésével.
A nigeri elnök felhívta a figyelmet, hogy mindez veszélyt jelent a térség biztonságára. Ezzel összefüggésben a Boko Haram terrorszervezetet említette, amelynek megerősödése – mint azt kifejtette – kapcsolatban áll az egyre zsugorodó Csád-tó körül élők elszegényedésével. Kiemelte, hogy a szegénység emellett egyre többeket kényszerít menekülésre a régióból.
Nagy valószínűséggel a Száhel-övezet egyike lesz azon térségeknek, ahonnan a 2050-re világszerte jósolt 250 millió migráns egy része származni fog – mondta Issoufou.
A konferencián résztvevő államok a világ legszegényebb országai közé tartoznak. Költségvetésük jelentős része külföldi támogatóktól származik.
(MTI)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
A máig a sztyeppén élő madjarok apai felmenői és a magyarországi magyarok egy részének az apai felmenői között genetikai kapcsolat mutatható ki, ami tudományos tény – hangsúlyozza Bíró András Zsolt.
Lecsupaszítva az adatokat, egész más képet kapunk.
