Az akkumulátorral hajtott, beültetett készülékeket általában 5-10 évente invazív sebészeti beavatkozással ki kell cserélni, amely így összességében rizikós technika. Az új konvertáló szerkezet mindezeket az operációkat feleslegessé teszi.
A piezoelektromosság az a fizikai jelenség, amikor a villamos energia mechanikai stressz hatására jön létre. Nyomással, hanghullámokkal és egyéb rezgésekkel érintkezve a piezoelektromos anyagokban pozitív és negatív töltések keletkeznek.
A Dartmouth College-i tudósok által kiötlött módszer lényege, hogy a mozgó szívszövet összenyom egy kicsi, piezoelektromos anyagot tartalmazó, rugalmas hüvelyt, amivel áramot generál. Ez az áram a pacemaker vezetődrótján keresztül jut el a szívritmus-szabályozó akkumulátorához. Ez az állandó töltési folyamat elméletileg lehetővé teszi, hogy a belső szervezet szüntelen mozgásban levő területeihez közel telepített készülékek külső beavatkozás nélkül is „bármeddig” működésben maradjanak.