Fürdővízzel a gyereket…

2018. július 18. 10:30

Körösényi András
Magyar Idők
Az akadémiai alapkutatás államosításával a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük.

„Mindebből látható, hogy Mari néni adóforintjaiból a kormány ezermilliárd forintos – az egész akadémiai büdzsénél nagyságrendekkel nagyobb – erőforrást fordít a közvetlenül az irányítása alá tartozó kutatásfejlesztésre, innovációra és alkalmazott kutatásokra, így az MTA szerény alapkutatási erőforrásainak államosítása nélkül is van módja prioritásait érvényesíteni.

Láthattuk továbbá, hogy sem a teljesítményhiány, sem az alapkutatások haszontalansága, sem pedig az MTA kutatóinak „politikai-ideoló­giai” elhajlásának érvei nem valósak, illetve nem igazolják az alapkutatások államosítását. A kitűzött célok (a kkv-szektor innovációs teljesítményének növelése) így nem érhetők el, miközben az intézkedés olyan »mellékhatásokkal« járhat, mint az alapkutatások tönkretétele, számos olyan terület színvonalesése (alkalmazott kutatás, felsőoktatás), amelyekre a hazai alapkutatások minősége közvetlenül hatással van.

Jogos az aggodalom, hogy az akadémiai alapkutatás államosításával a kitűzött célokkal ellentétes hatást érünk el: a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 62 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem annyira tökéletes az MTA tevékenysége, mint ahogyan azt KÖRÖSÉNYI ANDRÁS festegeti.

A filozófuspályázatok és a pereputty
Interjú Demeter Tamással, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének főmunkatársával
Hazafi Zsolt 2011. 05. 13. (XV/19) Hetek.

Részlet a cikkből:

"Mit jelent az urambátyámviszony a gyakorlatban?

Azt, hogy egy-egy filozófus kollégám tekintélye olykor csak tanítványai, barátai, kollégái és elvbarátai elismerésére épül, illetve csak hazai publikációkra, amelyek soha nem mentek keresztül összefonódásoktól mentes, független értékelési rendszeren.

Ugyanakkor a kollégák egymás teljesítményét minősítik, s ebben természetszerűleg nagy szerepük van a rokon- és ellenszenveknek, de leginkább az érdekviszonyoknak.

Egyes területeken ezért úgy válhatnak itthon szaktekintéllyé kollégák (úgy), hogy nemzetközileg nem mérettetett meg a teljesítményük, majd egyetemi tanárok lesznek, doktori iskolát vezetnek, s ösztöndíjak, kutatási támogatások odaítéléséről döntenek.

Ezek a döntések pedig jellemzően azoknak kedveznek, akik az illető kollégák tekintélyét fenntartják."

A NASA hivatalt 1958-ban hozták létre Dwight D. Eisenhower elnöksége idején.
Sok pénzt kapott az államtól, amit csak az állam által kijelölt célokra használhatott fel.

Nem használhatták fel a pénzt például a Genderelmélet mélyreható tanulmányozására, vagy a marxista-leninista lukácsista értelmiség (értelmiség?), vagy a szovjet megszállókkal kollaboráló történészek és leszármazottaik jólétének finanszírozására.

Ha mindent belekevertek volna a NASA lehetséges kutatási céljai közé ("mint Mari néni a tökös-mákos rétesbe"), akkor soha sem tudtak volna űrhajósokat juttatni a Holdra.

Fonográf:
Lökd ide a sört, ide a sört, ide a sört,

MTA: Lökd ide a pénzt, ide a pénzt, ide a pénzt, (annyit, amit mi mondunk), a többivel ne törődj!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés