Hamisítvány lenne a torinói lepel?
A legnagyobb valószínűség szerint középkori hamisítvány a Krisztus halotti lepleként számon tartott torinói lepel, amelyet ezúttal törvényszéki vizsgálatnak vetettek alá a kutatók, kizárólag a vérnyomoknak vélt vörös foltokra koncentrálva a relikvián.
Az egyebek között vérnyom-elemzést alkalmazó, valamint egy önkéntes és egy próbababa bevonásával végzett nyomozás eredményeit a Journal of Forensic Sciences című folyóiratban publikálták.
A torinói lepel néven híressé vált ereklye a legenda szerint Názáreti Jézus halotti leple: az evangéliumok tudósítása szerint Krisztus testét gyolcsba csavarták az után, hogy levették a keresztről, majd ebben is temették el. A 4,37 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálkamintásan szőtt lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata rajzolódik ki, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán.
Az ereklye eredetiségét mindazonáltal eddig nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, a tudósok a mai napig vitáznak róla. Az mára biztossá vált, hogy nem festmény a lenyomat, az azonban továbbra is kérdéses, hogy pontosan mely korból származik. A római katolikus egyház nem foglalt hivatalosan állást a relikvia eredetiségét illetően.
A szkeptikusok szerint a vászon egy mesterien kivitelezett középkori hamisítvány. Az 1988-ban elvégzett szénizotópos kormeghatározás szerint 1260 és 1390 közöttről származik, ám sokan megkérdőjelezik ezen eredmények pontosságát.
A mostani vizsgálat kizárólag azokra a vérnyomoknak vélt vörös foltokra koncentrált, amelyek az áldozat bal kezén és alkarjain lévő sebekből, valamint a Biblia szerint egy lándzsa okozta oldalsó sérülésből származhatnak. A vizsgálat során az önkéntes csuklójára illesztett apró cső segítségével szimulálták a keresztre feszítésnél használt szög okozta sebből csepegő vért. A lándzsa okozta oldalsó sérülésből származó vér folyási irányát pedig a próbababán vizsgálták.
A különböző eszközökkel végzett elemzések azt mutatták, hogy a sebekből eredő vér folyási iránya nem egyezik meg a lepelről készített nagyfelbontású képeken látható foltokkal, hiába vett fel különböző fekvő pozíciókat az önkéntes.
Az amerikai, nagy-britanniai és svájci egyetemek kutatói által elvégzett 1988-as tesztek eredményét a hívők egy része megkérdőjelezi, arra hivatkozva, hogy a leplen végzett helyreállítási munkálatok az elmúlt évszázadokban befolyásolhatták az eredményeket. Az olaszok által La Sacra Sindoneként emlegetett leplet a torinói Keresztelő Szent János székesegyházban őrzik és csak különleges alkalmakkor tárják a nyilvánosság elé.
(MTI)
Összesen 174 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Amíg nem tudjuk, hogy mi is valójában a Feltámadás, addig nem lesz hiteles a vizsgálat sem.
Ennek mi a jelentősége? Krisztus életénél sokkal távolibb
múltban játszódó eseményeket kezelnek tényként néhány
cserépdarab alapján, Jézus életét ezzel szemben írásos anyag
rögzíti. A turini lepelnek alig van jelentősége, ha Krisztus
korából származna, akkor sem lenne sokkal nagyobb.
Amit vizsgálni kéne az az, hogy van-e használható DNS-nyom
a lepelen.
Ja, még annyit, nyilván egyfajta tudatos legendátlanításról van
szó. egyelőre Jézust tagadni nem merik, de az érzékenyítési
kurzus megkezdődött. Próbálná meg valaki ezt tenni a
kábakővel, vagy tagadni a frigyládát.
Krisztus nem volt napokig a kereszten.
Elvben logikus a fémöntvény, de ehhez egy legalább Ghiberti kaliberű szobrász kellett volna, aki egy kicsit később élt. Ráadásul nincs nyoma annak, hogy ilyen bronzszobrot készített, pedig biztos lejegyezték volna, hiszen ez a még későbbi Donatello szinvonala.
A lepelről annyit, hogy egy rakás cikket végig olvastam, megnéztem több erről szó filmet, meghallgatva a szakértőket etc. és nem lettem okosabb. Még arról sincs meggyőző, elfogadott bizonyíték, hogy hogyan készült vagy jött létre....
Azért írtam a végén, hogy " jött létre" azaz nem bizonyított, hogy készítették....
A szénizotópos mintát véletlenül a lepel széléről vették, amely középkori toldás.
A lepel ugyanis tűzvészben korábban sérült, és a leégett szélén pótolták.
A központi rész: eredeti, abban semmi középkori nincs, ellenben Jézus korabeli közel-keleti szövés.
Az, hogy a kendő kívül, vagy belül volt-e, akkor lenne perdöntő, ha maga a kendő rendelkezésre állna.
Mivel nincs, így a felvetésed értelmetlen.
Miért?
Mert ez a sugárzás, ami a lepelen látható, nyilvánvalóan, ha természetfeletti, nem áll útjában semmiféle kendő.
Másfelől, a duzur-vitához, annamanna a lényegre tapint:
"Nincs zsidó vallás, csak farizeus megtévesztés."
Igen, szerintem a farizeus megtévesztés bibliáját úgy hívják: Talmud.
Ellenben, a zsidó vallásét úgy hívják: Ószövetség.
Nem kétséges, vannak a zsidóságnak tagjai, akik hittel hiszik, a Megváltó még nem érkezett el, és várják.
Itt az a kérdés, vallás-e az:
az ószövetségi zsidók, akik Jézust kurafiként, hamis prófétaként állítják be, aki emberi ürülékben fő a pokolban, vagy
Jézust egy prófétaként ismerik el, akit a rómaiak - és a velük ebben egyetértő farizeusok hatására a nép meggyilkolt - ami hiba volt.
Ezekben a lényeges dolgokban nagy a hallgatás, úgy Rómában, mint a zsidó rabbiknál és főrabbiknál.
Érdekelne, Schreiber Sándor pl. hogyan látta a dolgot, egyáltalán volt-e álláspontja.
Mindenesetre, ahogyan nincs tisztázva, sőt, még a felvetés is bűn a MIÉRT-nek, a vészkorszakkal kapcsolatban, ezek a kérdések is szőnyeg alatt.
Csak a Holokauszt, a Soha többet, az Antiszemitizmus ecetera.
Ami azt jelzi: a kérdésben maga a zsidóság van legnagyobb kutyaszorítóban.
Mint mindig, amikor a valós narratívakényszereket álnarratívákkal helyettesítjük.
Szép munka, pedig csak végtelenül egyszerű törvényszerűségre mutatsz rá.
Bejelentkezés