A nácik belekezdtek, Putyinék megépítették: kész a krími híd

2018. május 20. 8:09

Írta: Illés Gergő
A Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd megépítése igazi nemzetközi projekt volt: először a britek vetették fel, majd a nácik kezdték építeni, hetven év után pedig az oroszok fejezték be a hidat véglegesen, Ukrajna, az Egyesült Államok, és az EU heves tiltakozása közepette. Utánajártunk, mi a Krími híd építésének kacifántos története.

Több évtizedes tervezgetés és három évnyi építkezés után hétfőn egy macska felavatta a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő impozáns hidat a Kercsi-szorosnál.

Jól hallották, a hivatalos híradásokkal ellentétben nem Vlagyimir Putyin, hanem egy macska. A „Nap Cukisága”-díjra jó eséllyel pályázó Mosztyik, az építkezés hivatalos kandúrja már a keddi, hivatalos avatás előtt egy nappal keresztülbaktatott a 19 kilométeres hídon, magát Vlagyimir Putyint is megelőzve. 

A hídavató macska.

Az orosz elnök pedig bár köztudomásúlag mindenhez (is) ért, a keddi avatáson Kamaz teherautójába pattanva kissé bizonytalanul kacsázott végig a Kercsi-szoros fölött – a kamionsofőrködésbe is belekóstoló Putyin egy ponton kis híján leszorította a hídavató Kamaz-konvoj egyik tagját az útról, ám ettől az elhanyagolható malőrtől eltekintve az avatás zökkenőmentes volt.

A nácik megépítették, a jég elmosta

Nem úgy, mint a hivatalosan Krími hídnak keresztelt, a Kercsi-szoros fölött átívelő létesítmény megépítése, melynek története az 1870-es évekre nyúlik vissza.  A britek, miután a XIX. század végén a Krímen keresztül sikeresen telefonkábelt fektettek le, 1901-ben felvetették egy Londontól Indiáig tartó interkontinentális vasútvonal megépítésének ötletét. Két nagyobb hidat terveztek a vasútvonalra: egy gigantikus híd a La Manche-csatorna fölött, egy másik pedig a Kercsi-szoroson ívelt volna át, ám ahogyan ez lenni szokott, a tervezet végül túl drágának viszonyult, az építkezést pedig elnapolták. 1903-ban II. Miklós orosz cár vágott volna bele újra a projektbe, azonban a cári erőkre nézve katasztrofális vereséggel végződő orosz-japán háború, majd később a cárizmus bukását jelentő I. világháború húzták keresztül az orosz uralkodó számításait.

A sors iróniája, hogy a gyakorlati kivitelezésre ennek ellenére pont háború idején került sor. A Szovjetunió ellen indított náci invázió idején Hitler főépítésze, Albert Speer úgy gondolta, a Kercsi-szorosi híd segíthetne a németek észak-kaukázusi inváziójának levezénylésében. 1943 nyarán a németek hadimérnöki csoportja, az alapító fegyverkezési és utánpótlási miniszter után elnevezett Todt Társaság éppen ezért drótkötélpályás felvonót épített a szoros fölé – a pálya akár napi 1000 tonna utánpótlást is képes volt szállítani a Kaukázusban tevékenykedő Wermacht-hadosztálynak. Hitler még ugyanezen évben egy állandó vasúti és közúti híd megépítését adta parancsba a Kercs és Csuska közötti 5 kilométeres tengeri szoros fölé, mely 1943 őszére már majdnem el is készült, azonban a koncentrált szovjet támadások a híd ellen felgyorsították a németek visszavonulását: a Wehrmacht, miután visszavonult, felrobbantotta a híd már elkészült részeit.

Az 1944-es, szovjetek által fabrikált Kercsi-szorosi híd

1944 tavaszán a szovjetek visszafoglalták Kercset, és a Wehrmacht által otthagyott elemekből fél év alatt ideiglenes vasúti hidat építettek. Ám megfelelő hullámtörő gátak hiányában a téli jég három hónappal a megnyitás után lerombolta a cölöphidat, melyen csupán pár nappal annak elpusztulása előtt haladt át a jaltai konferenciáról érkező szovjet delegáció. A szovjet kormányzat később egy új, végleges híd megépítését javasolta.

A zöld emberkék hozták el a hidat

Ez olyannyira nem történt meg, hogy az újabb tervekkel a Szovjetunió összeomlásáig kellett várni – az összeköttetést kompokkal oldották meg. A híd megépítése a '90-es évek elején is felmerült, ugyanakkor az orosz és ukrán félnek akkor nem sikerült egyességre jutnia. Az események csak 2013-ban pörögtek fel újra: amikor Viktor Janukovics visszadobta az Ukrajna EU-tagságáról szóló előzetes megállapodást és elkezdődtek az Euromajdan tüntetések, a háttérben az oroszok és az ukránok már javában dolgoztak a kercsi híd megépítésén: 2014 januárjában a két kormányzat megállapodott, hogy közös vállalatot hoznak létre a híd építésére, melyet hosszú távon az orosz autópályakezelő vállalat tartott volna fenn. 

A többi már történelem: Janukovicsot elsöpörte a forradalom, február 20-án megjelentek a jelzés nélküli titokzatos „zöld emberkék” a Krím-félszigeten, március 16-án le is vezényelték az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazást (ahol kikezdhetetlenül demokratikus módon a nép 97 százaléka szavazott a csatlakozás mellett), és még nem egészen egy hónappal az intervenció után, március 18-án aláírásra került a csatlakozási szerződés.

A rejtélyes, azonosítás nélküli „zöld emberkék” a Krímen

Természetesen ez új lendületet adott a híd megépítésének, mely Oroszország egyik legkomolyabb presztízsberuházásává nőtte ki magát az elmúlt években. Nem csoda, nem is lett volna túl megnyerő, ha a Krími Köztársaság, Oroszország legújabb büszkesége és föderális egysége még évekkel csatlakozása után sincs szárazföldön összekötve „anyaországával”.

Kercsi-híd minden áron!

Így már egy nappal a csatlakozás után, március 19-én parancsba adta Putyin, hogy épüljön vasúti- és közúti híd a félszigetre – a négysávos autópályát most szerdán, a kétpályás vasútvonalat pedig 2019-ben adják át a nyilvánosságnak. Sokakat a hidat felépítő győztes vállalkozó kiléte sem lephetett meg: a Putyin közeli szövetségesének számító üzletember, Arkagyij Rotenberg, és cége, a Sztrojgazmontazs kapta a projektet, mely óriási büdzséből dolgozhatott: 2015-ös árfolyamon 212,5 milliárd rubelt különítettek el az építkezésre, most azt rebesgetik, jelenleg

228 milliárd rubelbe, vagyis mintegy ezermilliárd forintba került a beruházás.

Gigantikus összeg, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ez méterenként mintegy 53 millió forintot jelent.

Gazdálkodni tehát volt miből, gyorsan is haladt a hídépítés: 2015 januárjában kezdődött, és a közúti rész Putyin keddi megnyitójával be is fejeződött, még ha a teherforgalmat egyelőre nem is engedik rá az útra. Az elkészült beruházás pedig messze Európa leghosszabb hídját adja: 19 kilométeres hosszával még akkor is lenyűgöző, ha belekalkuláljuk, hogy a víz fölött ebből „csupán” 7,5 kilométer halad. A maradék 11,5 kilométer ugyanis a közbeékelődő Tuzla szigetén halad keresztül.

Európában ezzel a portugál Vasco da Gama híd 17,2 kilométeres hosszát sikerült lenyomni, persze a rekordertől így is messze van: a leghosszabb, víz fölött átívelő híd az Egyesült Államokban, Louisianában található: a Lake Pontchartrain Causeway több mint 38 kilométeren szeli át a pontchartraini tavat.

Ukrajnának fájhat a legjobban

Persze míg a mérnökök okkal lelkesedhetnek az új orosz hídért, a Krím-félsziget végén az ügy nem kis világpolitikai hangsúlyt is kapott. Az ukránok azzal érvelnek, hogy a híd megépítése szimplán illegális, mivel egy korábbi orosz-ukrán megállapodás szerint ahhoz mindkét fél engedélye szükséges.

A jogi kereteken túl a híd egyébként is fájhat a bukdácsoló ukrán gazdaságnak.

Eredetileg az ukrán fél elvárása az lett volna, hogy a híd íve a tengerszint fölött legalább 50 méterrel legyen, így a nagyobb hajóknak is lehetővé téve az áthaladást. Végül ez azonban 35 méterre redukálódott – az ukrán Mariupol kikötőjének igazgatója azt mondja, ezzel az ország több millió hrivnyát és számos munkahelyet veszít el: Alekszander Olejnyik kiszámolta, hogy 144, eddig a kikötőt igénybevevő hajó nem fog tudni áthaladni a híd alatt. Ez az ukránok szerint kikötőik forgalmában jelentős, 25-30 százalékos visszaesést hozhat.

Kijeven kívül persze az Európai Unió is tiltakozott a híd ellen – az uniós külügyi szolgálat szerint a híddal tovább folytatódik a félsziget „orosz integrációja”, mely növeli az „anyaországtól való függést” – ezért a Krími híd megépítése nem más, mint Ukrajna területi egységének megsértése.

Az amerikai külügy azt hangsúlyozta, hogy a Krím még mindig Ukrajna része, miközben Oroszország a hidat a másik fél hozzájárulása nélkül építette meg. Washington egyúttal megerősítette az ukrán fél aggodalmait – leszögezték, a Kercsi-szoroson áthaladó hajók méretének korlátozásával Oroszország akadályozza a hajók áthaladását az azovi-tengeri kikötőkbe.

A legbizarrabbak azonban nem is a semmitmondó külügyi nyilatkozatok voltak: az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) ugyanis csütörtökön egy amerikai újságíró ellen indított eljárást. Tom Rogan a konzervatív Washington Examiner című hetilapban ugyanis azt írta, Ukrajnának fel kéne robbantania a Krím-hidat. Az SZK szóvivője elmondta, az újságíró ellen „a döntéshozatalra való nyomásgyakorlás céljából elkövetendő terrortámadásra való felbujtás gyanúja” címén indul eljárás. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov az esetről úgy nyilatkozott, az a „silány újságírás szörnyszülött megnyilvánulása”.

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Koszovot alairta Belgrad?

De orosz felsegvizeken szoval jogosan. Azonkivul oruljenek hogy egyaltalan engedik arra menni oket azok utan ahogy viselkednek

"Nos az idő majd eldönti, én csak remélni tudom, hogy időtálló lesz"

Az oroszok az utóbbi években több nagy hidat építettek, nemcsak a Krrímit. Pld. kettő nagy hidat Vladivostokban:

Az egyik: https://www.youtube.com/watch?..

a másik: https://www.youtube.com/watch?..

Itt pld.az új Pétervári hidak: https://www.youtube.com/watch?..

vagy Moszkvában, Novoszibirszkben: https://www.youtube.com/watch?..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés