„Pécsnek nem légből kapott szuper­kórházra, hanem átgondolt stratégiára van szüksége” – Cziráki Attila szívgyógyász professzor a Mandinernek

A pécsi Mária utcában állt a Nemzeti Casino patinás épülete. Entz Béla, az orvosi kar két háború közötti dékánja ide járt szekszárdi bort inni, s innen kelt szárnyra híres mondása, miszerint „az orvosnak nemcsak a betegséget, hanem a beteget is látnia kell. A diagnózis pontos felállítása a tisztelet jele a szenvedő ember iránt”. Magam pedig innen sétálok a Czinderi utcába, a Mathias Corvinus Collegiumba Cziráki Attila professzorral beszélgetni.

Ilyen gyönyörű városban persze az ember nehezen ér el a céljához, muszáj megállni megcsodálni mindent: a Széchenyi tér dzsámival ellentétes oldalán hatalmas tulipánmező köszönti az áprilist, akárha Hollandiában lennék, de egyik se olyan szép, mint a megyeháza. Ahogy az Irgalmasok útján haladok, ódon építészeti remekművek mindenütt, rendbe hozva, régi ragyogásukban. Bertók László így írt erről: „Pécs olyan város, ahol a köveknek is emlékezetük van. Itt a múlt nem múlik el, hanem beépül a mába, mint a római falak a házak alapjaiba.”

A kollégiumban nagy élet van, épp a középiskolás-­program résztvevői mennek be, és angolóráról jönnek ki diákok, miközben idősebb hölgyek és urak között letelepedek a szívgyógyászat élő legendája, a Fidesz országgyűlési jelöltje, Cziráki Attila mellé. Pécs most az ország egyik legjobb – sokak szerint a legjobb – egészségügyi szolgáltatását nyújtja, de a szívklinika igazgatója még jobbat szeretne.

Amikor arról faggatom, elismert orvosként mi indította arra, hogy beszálljon a politikai ringbe, lendületesen ismerteti programját. Úgy véli, van egy ügy, amely sokak szívét megmozgatta: a pécsi szív- és érgyógyászati centrum terve. Mint elmondja, 

„A betegek és családjuk sorsa függ attól, milyen gyorsan és milyen színvonalon kap valaki ellátást. Ez a fejlesztés nem lehet politikai alku tárgya, ez pártoktól független pécsi ügy” – szögezi le. Kifejti, hogy a központ Közép-Európa egyik legmodernebb intézménye lesz, ahol a szív-, az agyi és a végtagi érbetegségek diagnosztikáját és gondozását egy helyen végzik majd. Hozzáteszi: a tervezett ct- és mr-laborok érdemben csökkentik majd a várólistákat, s a legkorszerűbb technológia és a mesterséges intelligencia támogatja majd a biztonságos betegellátást.

Cziráki Attila hangsúlyozza: programjának legfontosabb pontja a teljes pécsi egészségügyi rendszer megújítása. Ennek első lépése a centrum felépítése, amit a déli klinikai tömb fejlesztése követne. „Pécsnek nem légből kapott szuper­kórházra, hanem átgondolt stratégiára van szüksége” – fogalmaz, megjegyezve, hogy ez a beruházás az egész régió biztonságát garantálná. Szerinte mindezért érdemes vállalni a képviselőséget;

A professzor tervei között szerepel a kertvárosi rendelő­intézet megerősítése is. Indokoltnak tartja, hogy a város legnagyobb lakótelepén élők helyben jussanak minőségi ellátáshoz, ezért a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjával együttműködve visszatelepítené a legfontosabb szakrendeléseket a városrészbe. Emellett szorgalmazza a Hepp Ferenc Rehabilitációs és Regenerációs Központ megnyitását a teljes pécsi lakosság számára. Szerinte a főként élsportolók által használt világszínvonalú gépparknak minden rászoruló mozgásszervi beteget szolgálnia kellene.

A számos nemzetközi kutatási eredményt jegyző és a tudását orvosgenerációknak átadó professzor a napjai négyötödét tanítványai körében tölti. Úgy látja, alacsony az egyetemisták ösztöndíja. Somolyogva hozzáteszi: „azért is állok politikusnak, hogy a gyerekeimnek kevesebb zsebpénzt kelljen adnom: kiharcolom a magasabb ösztöndíjat”.

Erős egészségipari vonatkozása is van a dolognak, hiszen már van Pécsett olyan üzem, amely labortechnikai eszközöket gyárt, világhírű külföldi partnerek, például a Pfizer részére, s e lehetőségek bővülhetnének. Cziráki Attila küzdeni kíván azért is, hogy gyógyszeripari vállalkozás is jöjjön az ipari parkba, amihez jó adottság az egyetem gyógyszertudományi kara.

A szót Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke veszi át. Őt jól ismerik helyben: több mint egy évtizede dolgozik a környékért, és nemzetközi kitekintése is van, hiszen a brüsszeli Régiók Európai Bizottságának is tagja. Azt mondja, hiányérzetük van, mivel Pécs ma még nem azt az arcát mutatja, amelyik az ott élők szorgalma, tudása és a város értékei alapján elvárható volna.

Gondolatát továbbfűzve Cziráki professzor úgy vélekedik, hogy Baranya a következő év­tizedben fel fog értékelődni, mivel a kormány a Pécsi Tudományegyetemet jelölte ki arra, hogy kialakítsa az ország legnagyobb ipari parkját és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát. Szerinte itt is olyasmi várható, mint ami Győrben zajlott az Audi érkezésével, majd Debrecenben a BMW megjelenésével, most pedig Szegeden a BYD beruházásával.

Őri László megjegyzi: olyan beruházót látnának szívesen, amely épít a térség hagyományaira, a tudományegyetemen lévő tudásbázisra, s amely húzóerejével beszállítói hálózatot és biztos felvevőpiacot ad a kis- és a középvállalkozásoknak. Cziráki Attila képviselősége szerinte garancia lenne a sikerre, hiszen az egészségügyben már bizonyította, milyen nagy harcos. A Fidesz jelöltje ezt azzal egészíti ki, hogy a város történelmi lehetőség előtt áll az Universitas Ipari Park révén. Úgy látja, a magas hozzáadott értéket képviselő, környezetbarát beruházások jelentik a garanciát arra, hogy a fiatalok helyben találják meg a boldogulásukat.

A szívgyógyászprofesszorról a beszélgetés végére az is kiderül, hogy naprakész terve van egy „zöld és okos” Pécsről, ahol erdei gyógysétányok, új kerékpárutak és technológiai innovációk segítik a mindennapokat. Kiemeli, a fejlődő Pécs elképzelhetetlen erős kulturális intézmények nélkül, ezért a város és az állam partnerségét kívánja fejleszteni, hogy Pécs újra méltó legyen az Európa kulturális fővárosa cím örökségéhez.

***

Nyitókép: Földházi Árpád