Az ördög jobb és bal keze

2018. május 11. 8:44

Tallai Gábor
Látószög
Kedves nyugati barátaink, a bolsevikok, az olasz fasiszták, akárcsak a német nemzetiszocialisták kivétel nélkül mind Marx gyermekei voltak!

„Amennyiben pedig az nyugat-európai bal- és pszeudo-jobboldali pártok identitásának meghatározó eleme marad Marx Károly totalitariánus életműve (most az), úgy abból több dolog következik:

1.) Hiába lett nyilvánvalóvá, hogy Marx diagnózisa, tézisei, elmélete, társadalomképe stb. jelentős eufemizmussal nem állta ki az idő próbáját, (a) a hagyományos baloldali pártok nem fognak továbblépni és elutasítani a tant, mert ez szellemi kiüresedésüket okozná, (b) a jobboldali pártok pedig inkább elfogadják a kánont, különben a történelem »rossz« oldalára kerülnének a balosok (vagyis a haladók) dominálta mainstream világban;

2.) Továbbra is számolnunk kell a marxizmusból eredeztethető »kettős mércével« (jó bűnök és rossz bűnök), aminek lényege, hogy az egyenlők között mindig vannak egyenlőbbek, akiknek tevékenységére, hatására nem érvényes az egyetemes emberi jogok szempontrendszere;

3.) Az úgynevezett »szabad világ«, a nyugati civilizáció úgy ahogy van szellemileg benne rekedt a XX. században, így a XXI. század kihívásaival szemben nem születhetnek közös megoldások, tehát fel kell készülnünk a széttöredezettség hosszúra nyúló korára. (...)

Aki picit jobban figyelt, mindig is tudta, nincs olyan, hogy szélsőjobb vagy szélsőbal. Kedves nyugati barátaink, a bolsevikok, az olasz fasiszták, akárcsak a német nemzetiszocialisták kivétel nélkül mind Marx gyermekei voltak! Legtöbben ezt be is vallották (Lenin, Mussolini), mások csak azért nem, mert országon belüli konkurenciaharcban álltak a szavazókért (Hitler). Mégis megállapítható, hogy a bipoláris világrend természetrajza nyomán Marx Károlynak kétségtelenül jelentős hatása lett a közgondolkodásra. Itt maradtak velünk gyilkos dichotómiái, melyeket csak egy történettel tudnék feloldani. Egy kisfiú azt kérdezte a paptól, miért nem segít az Isten a szomszéd beteg néninek? Az egyházfi széles mosollyal a száján megsimogatta a gyermeket és annyit mondott: Te vagy Isten keze, akárcsak a többi ember. A fiú másnaptól ápolni kezdte az idős asszonyt, aki csodásan felgyógyult. Nem tartom kizártnak, hogy az ördögnek is szüksége van kezekre. Ha ez így van, nem kétséges, a kétszáz éve született trieri Marx-fiú anno bejelentkezett mindkettőre.

Zárásképp: nincsen abban semmi meglepő, ha egy virtigli marxista (kommunista) rajong a mesteréért, de hogy az Európai Unió bizottságának elnöke vagy a katolikus egyház bíborosa tegye ezt, nem egyszerű szereptévesztés vagy az adott személy korlátozott képességeiből származó helyzetrontás (mismatch). Ez botrány.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy farkas falkában sincs lehetősége minden egyes tagnak a kiteljesedésre, tehát azon el lehet vitatkozni, hogy mi természetes.

Nem a beidézett rész a legfontosabb az írásból (az pedig aligha helytálló, hogy Hitler Marx gyermeke lett volna), hanem a következő:

"Összegezve tehát megállapítható, hogy adott egy régió, a miénk (és sokmilliónyi polgára), amely a rövid XX. század során arra kényszerült, hogy akarata ellenére a marxi tanítást biflázza, annak gyakorlatát elszenvedje. Ez a tanítás – a marxi „abszolút igazságigénynek” megfelelően – kizárólagosságot követelt és élvezett, mely kizárólagosság fölött a kommunista államhatalom minden eszközzel őrködött. Amikor pedig térségünk tengernyi kín után újra visszaszerezte szabadságát, azzal szembesül, hogy az évtizedeken át irigyelt Nyugat, ahol az egyén szabadsága és önrendelkezése, a magántulajdon szentsége, a szólás és a gondolat szabadsága, a szabad vallásgyakorlás és a folyamatos jogkiterjesztés (emancipációs folyamat) pazar életkörülményeket teremtett, szóval a szabad világ az elismerés, sőt, a hódolat hangján emlékezik meg szenvedéstörténetünk tervezőjéről."

Az a kérdés, hogy tulajdonképpen minek is tekint bennünket a nyugati elit és mit is akar tőlünk és velünk? Elgondolkoztató kérdés, különösen harminc év gyakorlati együttműködést is figyelembe véve.

Szerinted a példázatban szereplő kisfiú nem a Jóisten keze, mert pl. Jézus meghalt a keresztfán.

De ez hagyján, mert Hitler sem Marx fia, hisz okos fejecskéddel tudván tudod hogy M. korábban elhúnyt.

Hajrá kannibalizmus, hajrá tatárok! :-)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés