Nem szabad hátradőlni
Soros György ugyanis egy héttel az országgyűlési választás után Brüsszelbe rohant, hogy új tervet dolgozzon ki hazánk ellehetetlenítésére.
„E tekintetben már nem is a hazai folyamatokat érdemes szemlélni, hanem a határainkon kívüli eseményeket. Soros György ugyanis egy héttel az országgyűlési választás után máris Brüsszelbe rohant, hogy új tervet dolgozzon ki hazánk ellehetetlenítésére.
A jelek szerint Brüsszelben a korábbiaknál is komolyabb eszközöket igyekeznek majd bevetni a magyar bevándorláspolitika megváltoztatásáért. Az idő ugyanis sürgeti őket: egy év múlva itt az európai parlamenti választás, amelyen várhatóan az európai választópolgárok megbüntetik a Soros György megbízható szövetségeseinek számító EP-képviselőket, akik az európaiak érdekei helyett sokkal inkább az amerikai spekuláns elvárásait teljesítették.
Emiatt igyekeznek felgyorsítani a korábban megkezdett folyamatokat. Céljuk, hogy a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben folyó, 7-es cikkely szerinti eljárást vonják össze, megakadályozva ezzel, hogy a két ország vétózni tudjon a másik védelme érdekében.
A tervek szerint az új uniós ciklusról szóló költségvetési tervben összekötnék a bevándorlók befogadását az uniós források elosztásával. Mindezzel párhuzamosan pedig a nemzetközi sajtóban és a közösségi médiafelületeken igyekeznek megbélyegezni és karanténba zárni a nemzeti oldal képviselőit, sőt a Facebookon sorra cenzúrázzák és letiltják a jobboldali véleményvezéreket.
A céljuk ezzel az, hogy a júniusi uniós csúcson kisebbségbe szoruljon a kvótaellenes álláspont, és elfogadhassák azt a tervet, amelynek részeként több tízezer migránst kellene befogadnia Magyarországnak. Sokan azt mondják arra, hogy ez nem valós veszély, úgysem fognak migránsokat kényszerrel telepíteni sehova.
A brüsszeli vezetők nyilatkozataiból azonban világosan látszik, hogy a veszély valós. Dimitrisz Avramopulosz a Berliner Morgenpost című lapban nemrég közölt interjúban például elmondta, hogy »júniusig megállapodásra kell jutni, mert a jelenlegi szabályozás, az úgynevezett dublini rendszer nem működik, és nem nézhetjük tovább, hogy néhány tagállam egyedül viseli a terheket«. Arról is beszélt, hogy »egyes tagállamok nagyon vonakodnak, kormányaik csak a hazai publikumra figyelnek és nem Európára«.”
