Visszhangkamrák helyett

Bontsuk le a mini-Magyarországok falait!

2018. április 10. 8:32

Rajcsányi Gellért
Mandiner
Kedves választás utáni ünneplők és gyászolók! Saját belterjes közegeinkben tűnődve, toporogva, toporzékolva hiába várunk a magyar feltámadásra és kibontakozásra.

A választás eredménye e sorok írójának ugyanúgy meglepetés (bár előzetesen nem elképzelhetetlen meglepetés) volt, mint – ismereteim szerint – sok fideszesnek és persze ellenzékieknek egyaránt. 

De az eredmény megszületett, és ahogy 2002-ben a még polgári Fidesz szavazóinak kellett hüledezve látniuk, ahogy egy másik Magyarország – igaz, minimális – többsége szembejött velük a történelem főutcáján; úgy most az ellenzéknek kell azzal szembenéznie, hogy a vezető híroldalak és a Facebook-közösségek kreálta látványos, hangos, befolyásosnak és hatalmasnak gondolt publikus szférák

valójában csak körbefalazott visszhangkamrák, echo chamberek voltak.

A falakat mindenki maga húzta fel maga köré, és Zuckerbergék virtuális „közösségi” hálója, működési elveinek megfelelően csak tovább erősítette azokat, a feel good-faktor érdekében a nekünk kellemes, magunkfajta kontenteket, véleményeket preferálva a kellemetlen, nem megfelelő vélemények, témák, másként gondolkodó barátok, ismerősök kiszűrésével.

Az értelmiség és nem-értelmiség, a város és a vidék közötti szellemi, virtuális falak lebontásának szükségességéről írt – helyesen – Forgács István tegnap a Mandineren: „Bontsátok le a falat, tegyétek félre a gőgöt és értsétek meg azokat, akiktől Ti várjátok el, hogy értsenek Titeket!”

Herczeg Zsolt újságíró is ennek kapcsán írt tűpontos kommentárt: „Ne hisztizz. A nép nem leváltható, a többsége nem Budapesten él és nem ismerősöd a Facebookon. Így már érted?”

Kürti Gábor Dezső, a Critical-Mass atyja pedig szintén a saját véleménybuborékaink veszélyességére hívta fel a figyelmet„Görgesd le az első 50 politikai irányultságú bejegyzést az üzenőfaladon, számolj, majd hasonlítsd össze a választási eredményekkel. Utána gondold el, hogy ez a torz visszacsatolás milyen hatással jár rád nézve és mire ösztönöz. A legsúlyosabb, hogy van ellentétes buborék is.”

Ezek egyáltalán nem mellékes dolgok. Sőt, ha egyszer a mostaninál normálisabb, polgáribb magyar közbeszédet, közéletet akarunk, itt kell elkezdeni.

Itt, újságíróként, valódi, wannabe vagy öngyűlölő értelmiségiként, tájékoztatást végző vagy tájékozódni akaró, magát felelősnek tartó polgárként, állampolgárként. Saját szemellenzőink eldobásával, saját falaink lebontásával, a magyar valóság(ok)ra való, harag és részrehajlás nélküli rácsodálkozással.

Itt, a város és a vidék, az értelmiség és a nem-értelmiség, a fiatalok és az idősek, a globalizálódó világ nyertesei és vesztesei közötti árkok aprólékos elsimításával, nem pedig további mélyítésével.

Itt, az egymással és az egyes társadalmi csoportokkal szemben felépített,

egymást és egymás szempontjait, világképét eltakaró falaink lebontásával

– legyen szó körúton belüli és kívüli liberálisokról, kültelki cigányokról, iparvárosi exmelósokról, szobatudósokról, keresztény nagycsaládosokról, orbánista kispolgárokról, lakótelep-lakókról, falusi nagyikról és a többiekről.

Próbáljunk meg empatikusan, kölcsönös tisztelettel, averziók nélkül egymással foglalkozni, párbeszédbe kezdeni, egymás szempontjait legalább megérteni, figyelembe venni.

Különben itt maradunk egymás mellett létező, ámde egymás mellett elbeszélő, egymással nem kommunikáló saját mini-Magyarországainkkal, tovább szabdalva immár belső, virtuális, szellemi határokkal ezt az amúgy is darabokra szabdalt nemzetet. Mert így, saját belterjes közegeinkben tűnődve, toporogva, toporzékolva aztán hiába várhatunk a magyar feltámadásra és kibontakozásra.

Összesen 199 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Reménytelen, csak az idő múltával várható enyhülés.

Van, akinek az M1 sok, van, akinek az Index és a 444.

94-ben föllazultak a társas viselkedés normái. A 2018-as Áder-Orbán mindent alulmúló rigmus után nincs nagyon miről beszélni egymással. Micsoda családok, Egyetemek azok, ahonnan ilyen szóhasználatú diákok kerülnek ki?

Válaszok:
marko11 | 2018. április 10. 21:20

Minel inkabb Nyilt Tarsadalmat akarnak, annal inkabb zarul a Vilag. Korulottuk. Ugy, hogy eszre sem veszik. Csapda!?
Hogyan lehetne megegyezni, kiegyezni, ha az ellenzekiek meg mindig abban a hitben ringatjak magukat, hogy gyozott a gyulolkodes, a migransok elutasitasa?
Tavolrol sem ez az egy tenyezo a fo ok; sok mindenbol tevodik ossze ez a gyozelem. Rendezetebb penzugyekbol, IMF el- es kiutasitasbol, epulo, szepulo varosokbol, terekbol, parkokbol, rendezettsegbol - gazdaja van mindennek, nem hever parlagon a taj.
Ami pedig a szavazok lenezeset illeti, ebbol a tomegbol varna az ellenzek is a tamogatoit, kar lenne oket semmibe venni.
Es most picit a fiatalokrol is; nezzenek picit utana a valasztasi eredmenyeknek: a 18-29 eves korosztalyban a fiatalok 38% szavazott a Fideszre. Vagy ott van a kovetkezo koroshtaly, onnan meg nagyobb szazalekuk.
Ugyhogy azzal riogatni, hogy ok, a fiatalok most itt hagynak, elmennek mind, hulyeseg.
A riogatok nem mennek el soha, sot, hazajonnek. Pedig milyen jo ott, a nagy joletben!
Jolet; Gyurcsany mondta volt, hogy itt nagy a jolet, minket irigyel az egesz Nyugat! Regi hazug idok, kar, hogy egyesek a foglyai maradtak! Es a gyerekeiket is mergezik vele...

"...a 6-8 elemisek" csak dolgozzanak rogyásig, a tutit meg pesti belvárosi elit mondja meg.

Az ember az a lény , aki már mindig is túl van önmagán . Ezért a párbeszédképtelenség - családi , munkahelyi és közéleti síkon egyaránt - bűn , szegénységi bizonyítvány . Mindenki érdeke , hogy saját magában is folyamatosan küzdjön az el- és bezárkózás kísértése ellen , mert érett személyiség lehetetlen a másik irányában való megnyitottság nélkül .

kedves Gellért!
Nekem a ballibes hiszti mellett, immár másodszor, ti budai konzervatív értelmiségiek vagytok meglepetés. Félelmetes, hogy mennyire vezet benneteket a pesti bal.

Innen üzenem, már 100% kijátszottatok minket, a hűségeseket.

De hogy nektek is nekünk kell ráébreszteni benneteket a valóra, az enyhén szólva is érdekes. Nézzetek már szét vidéken is könyörgöm, mielőtt felszólítja Fruzsina a kormányt az egészségügy rendbetételére. Lehet, hogy a 28. budapesti kórházon nem látszik, de nekünk azon az egyen, ami van, nagyon is látszik a felújítás, a most kapott CT és MRI. a szerény, de azért érzékelhető béremelés.

Aztán ott van az oktatásügy. Miért tanítana másképpen Judit néni, mint tegnap tanított, csak azért, mert Karácsony Gergelynek hívják a kormányfőt? Miért gondoljátok, hogy a digitális tábla, vagy a laptop tanít?

Mai hír, hogy az IMF is kívánatosnak tartja a migrációt a demografiai- és munkaerő gondok rendezésére.
Az ENSZ véleményét ismerjük.
Brüsszel véleményét ismerjük.
Ezekből vontunk le helyes következtetést nagyon sokan.

Ki az ördögöt érdekel a közmédia? Húgyagyú!
Kit érdekel a kinyomtatott internetetek?

Gyakorlatilag eltünt a ballib vidékről. Nincsenek meg a megmondó embereitek. Azok, akik értették és érezték a kisemberek problémáit. Maradtunk itt mi, a konzervatív értelmiségiek, akik szándékosan és tudatosan élnek itt. A mi befolyásunk érvényes. Ti legfeljebb lenéztek ide. Lenéztek, amit a vidékiek értenek és szavaznak.

Én is ezen gondolkodtam, hogy a polarizálódott társadalom instabil, ha már a politikusoknak a megélhetése függ attól, hogy megosszák a társadalmat, akkor nekünk kellene annyi eszünknek lenni, hogy ezt ne hagyjuk, ésszel döntsünk, és utána hagyjuk rájuk, hogy ezek bolondok.

Utópia - bár jó lenne ha megvalósulna - amit Ön akar.

Két érv az állításom mellett.

"Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz." (Jean-Jacques Rousseau)

"Le kell verni a jobboldalt. Az én feladatom az, hogy ennek a politikai versengésnek irányt adjak, feladatokat szabjak, és azokat számon is kérjem, s ezt meg is teszem hezitálás nélkül." (Népszabadság, 2004. február 9.)

Tudomásom szerint diáktüntetés rigmusa volt, de mintha táblán is szerepelt volna.

Nem használom a Facebookot. Nem érint a dolog.

"Más országokban ez nem így van, mert a vidéki városok kulturális élete is jelentős"

A lista kicsit furcsa. De érdemes lenne megnézni, hogy vannak-e olyan, Magyarországhoz hasonlóan eléggé központosított, egy igen erős fővárossal rendelkező országok, ahol a többi nagyváros is nagyon jelentős regionális kulturális-tudományos stb. centrum (a 'vidék' számomra a rurális-vidékies térségeket jelenti, tehát nem az olyan nagyvárosokat, mint Debrecen)? Nem ismerem Brno-t, Kassát, Portót, Tamperét, Aalborgot meg Odensét... Talán ezek ilyenek. Az EU kohéziós politikájában (meg mondjuk olyan kezdeményezésekben, mint Európa Kulturális Fővárosa - 2023-ban talán Győr lesz az egyik?) ez fontos stratégiai prioritás. Írország azt is megtette, hogy szétdobálta a minisztériumait, bár nem biztos, hogy az jó ötlet volt. Magyarországon Debrecenbe és Kecskemétre költöztettek államtitkárságokat, ha jól emlékszem...

Rajcsányi úr, ugye nem gondolja komolyan ezt a "szeressük egymást gyerekek" szirupot?

Mindenki a hozzá hasonlóak között érzi igazán jól magát, s ez valószínűleg a Fészbuk nevű faluban is így működik. Nem lakom ott, nem tudom, de miért lenne máshogy. Ugyanakkor mindenki érintkezik más felfogásúakkal, munkahelyen, különféle közösségekben. Alighanem azt is megtanultuk már az elmúlt harminc évben, hogyan térjünk ki a rögeszmés politikai viták elől. Merthogy nagyon is ismerjük már egymás "szempontjait és világképét".

Ó, hogyne, szükség lenne egymás értékrendjéről, preferenciáiról kulturált vitákra, "a mostaninál normálisabb, polgáribb magyar közbeszédre", különösen a választási bolondokháza elülése után. Leginkább azért, mert új nemzedékek nőnek fel, és meg kellene nekik mutatni, milyen az, és be kellene vezetni őket az érvelés világába.

De ne hülyítsük egymást, ne tegyünk úgy, mintha tabula rasa-val lehetne folytatni. Tele vagyunk forradásokkal és friss sebekkel. Tíz év alatt is sok felgyűlt, harminc év alatt rengeteg, hát még akinek 40-50-60 éve gyűlik.

Gyurcsány momentumos korában egy Szovjetunió seggét nyaló, szarházi, patkány kisztitkár volt és még mindig itt nyomatja, mint fék és ellensúly szakértő, az Európai Egyesült Államok szekértolója. S még mindig vannak, akik összeállnak vele.

Itt egy világnézet és politikai irányzat harmadszor szenvedett csúnya vereséget, de az első reakciók alapján még most sem azon gondolkoznak, hogy mi lehet a probléma, miért nem fogadja el a többség a nézeteiket, s miért fogadja el az ellenfélét, hanem kifogásokat, önfelmentést keresnek és még jobban befeszülnek. Miről lehetne velük vitatkozni?

Megosztom önnel, Rajcsányi úr, negyven éves tapasztalatom, hogy ez az elmúlt tíz évben egyfolytában vesztes oldal mindig kitért az aprólékos, szálazó, érvelő viták elől, minden politikai változatukban és nemzedéki megjelenésükben. Negyven éve pecsétes mindentudók voltak, harminc éve mindent jobban tudók, ma világító fáklyák a sötét éjszakában. És ezeket mindig kinyilvánították, nem álltak le vitatkozni mireakciósságunkkal, mimucsaiságunkkal, mirasszistaságunkkal, és a többi.

Most se fognak. Azért nem fognak, mert mindig kívülről jött világmegváltó ideológiákat, s külső politikai és gazdasági hatalmasságok érdekeit és szempontjait képviselték. S amíg ilyenek lesznek, márpedig most is vannak, addig nem szállnak le a magas lóról, nem fosztják meg magukat a kiválasztottság és felkentség orgasztikus szellemi élményétől.

Ezek viszont jóval nagyobb országok a mienknél.

Még egyszer leírom ide is: Elsősorban nem minket érint az "echo chamber" probléma, hanem a liberális oldalt.

A liberális univerzumban Mészáros Lőrinc mindent ellopott, miközben a szoci privatizátorokra már senki nem emlékszik. A liberális univerzumban a népvándorlás nme is létezik, de ha igen, az hasznos, és felszabadító jellegű. A liberális univerzumban az oktatásegészségügy nálunk felháborító, mert ezt látták egy Facebook megosztásban.

A liberális univerzum lakói teli pofával röhögnek, ha a Facebook kicenzúrázza Bayer Zsoltot, miközben vérben forgó szemekkel hörög a Népszabadság pénzügyi csődje kapcsán, hogy a sajtószabadság az hova lett.

A liberális világ bezárkózott, és eldobta a kulcsot. Én oda be nem megyek.

Szerintem, Soros neve említése nélkül is lehet hozni olyan törvényt amely nem engedélyezi azon külföldről finanszírozott civil szervezetek működését amely a mindenkori demokratikus választáson megválasztott kormány ellen tevêkenykedik.
A magyar titkosszolgálat pedig azért is van, hogy ezeket felderítse.
Jöhet ilyen pénz Sorostól, de jöhet máshonnan pl. a muszlim világból, Oroszországból, Kínából stb.

"Próbáljunk meg empatikusan, kölcsönös tisztelettel, averziók nélkül egymással foglalkozni, párbeszédbe kezdeni, egymás szempontjait legalább megérteni, figyelembe venni."

Igen! Néhány éve még ilyen volt a Mandi kommentek világa is.

Nem sok reményt látok én sem a megbékélésre a közeljövőben, de törekedni kell rá.
De hát ez, tényleg, nem lesz könnyű (és nem a diák rigmusok miatt, de még nem is bzs kocsmai stílusa miatt), hanem mert felosztották - hivatalosan - a magyarokat hazafiakra (ők természetesen a kormányzó hatalom hívei) és Soros bérencekre ( ők természetesen azok, akik kritikusan minősítik a mindenkori hatalom tevékenységét).
De ha szép sorban bezárnak az ellenzéki lapok, rádiók, tévék (és csak olyan álellenzékiek maradnak, mint az ATV vagy a Népszava), akkor legalább nem értesülünk az újmódi urizálásről és egyéb huncutságokról. (Hol van az az idő már, amikor egy Nokiás doboz pénzecske is botrány volt?)

hát itt komoly terminológiai vitára kellene sort keríteni, és nem csak kettőnknek
de a komment világ erre aligha alkalmas

én nem igen szoktam írni a saját (magán) problémáimról, hanem a társadaloméról
és bizony úgy látszik, hogy a magyar lakosság már ezeket a sok (nagyon sok!) milliárdos üzleteket, botrányokat nem tudja követni
egy nokiás doboznyi pénz, úgy látszik, az még átélhető mennyiség

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés