Frölich Róbert kitért arra: a Kossuth Lajos csapataihoz csatlakozó zsidók nemcsak a magyar nemzet szabadságát, hanem a magyarországi zsidók teljes egyenjogúságát és vallásszabadságát is remélték a forradalom győzelmétől.
De volt ennél mélyebb oka is annak, hogy csatlakoztak a forradalomhoz: a bibliai parancs, amely azt mondja, „keressétek annak a városnak a békéjét, ahova száműzettetek, és imádkozzatok érette az Istenhez, mert ha annak békéje van, csak akkor van nektek békétek”.
A zsidók „békét akartak a nemzetnek és önmaguknak, és ha ezt a békét nem lehetett máshogy elérni, csak fegyverrel, akkor fegyvert ragadtak” – fogalmazott a főrabbi.