Macron a könyvtárak esti és vasárnapi nyitvatartását szorgalmazza

2018. február 20. 14:32
A francia kormány 2018-ban nyolcmillió eurót fordít a közkönyvtárak nyitvatartásának bővítésére.

Emmanuel Macron francia államfő  és Francoise Nyssen francia kulturális miniszter azt kérte kedden az önkormányzatoktól, hogy hosszabbítsák meg a könyvtárak nyitvartását esténként és vasárnap „a kulturális és társadalmi törésvonalak” csökkentése érdekében.

A könyvtárak nyitvatartása „az emancipációs küzdelem” része és a kormánypolitika „vezérfonala” – fogalmazott a francia elnök kedden Mureaux-ban, az egyik párizsi előváros könyvtárában tett látogatásán.

Franciaország 16 500 közkönyvtára közül alig 135 látogatható vasárnap, és többségük dél és délután 2 óra között zárva tart – derül ki abból a jelentésből, amelyet Erik Orsenna író és Noel Corbin kulturális ügyekért felelős kormánymegbízott készített el a kulturális minisztérium megbízásából. 

Az elnökválasztási kampányban Emmanuel Macron kifogásolta, hogy a francia nagyvárosok könyvtárai hetente 41 órában látogathatók, míg Koppenhágában 98 órát tartanak nyitva az ilyen intézmények. A kulturális miniszter szerint az is problémát jelent, hogy a francia könyvtárak többségének nyitvatartási idejében az emberek dolgoznak és nem tudnak eljutni a könyvtárakba.  

Hivatalos statisztikák szerint 2016-ban a 15 évesnél idősebb franciák 40 százaléka fordult meg könyvtárban és 12 százalékuk kölcsönzött könyveket. A jelentéstevő Erik Orsenna szerint nem központilag, Párizsban kellene meghatározni a könyvtárak nyitvatartását, hanem helyi szinteken, a lakosság igényei szerint, és a könyvtárakat „kulturális közszolgáltató központtá” kell átalakítani. 

A kormány 2018-ban nyolcmillió eurót fordít a közkönyvtárak nyitvatartásának bővítésére.

(MTI)

 

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

1995. július 25-én Schlecht Csaba összesen 13, Fideszhez köthető céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű németországi török személynek, vélhetően a cégek jelentős, összesen mintegy 300 milliós köztartozás megfizetésének kikerülése céljából. Ezek a cégek ekkor mind Schlecht tulajdonában álltak, de többségében egy héttel korábban vásárolta őket Simicska Lajostól (aki ekkoriban még a Fidesz gazdasági igazgatója volt), Kövér Szilárdtól (Kövér László testvérétől), illetve Varga Tamás Fidesz-közeli vállalkozóktól. Az így „fantomizált” cégek valóban nem fizettek ki egy fillért sem az államnak tartozásaikból.

Schlecht 1997. szeptember 17-én ismét több, összesen három Fidesz-közeli céget adott el, ismét egy németországi személynek, ezúttal a horvát állampolgárságú Josip Totnak. Ezek a cégek szintén komoly köztartozást halmoztak fel és a „fantomizáció” után szintén fizetés nélkül tűntek el.

A két, egymással összefüggő ügy 1998 augusztusában kapott országos ismeretséget, amikor Rádi Antónia erről írt cikke megjelent a Népszabadság hasábjain. Az októberben indult nyomozást a rendőrség 2001. szeptember 11-én zárta le vádemelési javaslat nélkül.[1]

2003-ban a rendőrség újra elővette az ügyet,[2] amikor az ügy egyik mellékszereplője, Weisz József – mivel a bűncselekmény elévült – megtörte a hallgatást és több sajtóterméknek elismerte,[3] hogy ő továbbította Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozónak, aki egyes sajtóhírek szerint Orbán Viktor pénzügyi tanácsadója volt.[4] Weisz a cégek fantomizálásáról további részleteket is feltárt. Ekkor Kaya Ibrahim is tévéinterjút adott Juszt Lászlónak, amiben elismerte, hogy egyszer önszántából vett egy céget Weisztől, ami ugyanolyan sorsra jutott, mint az 1995. július 25-én vásároltak, de állítása szerint az utóbbiakra csak ráhamisították az aláírását. Az érintettek szerint az Ibrahim által elismert ügyletben, a Weisztől korábban vett cég papírjain található tőle származó aláírás valóban láthatóan különbözik a Schlecht által lebonyolított ügyleteken szereplőktől. Minden valószínűség szerint Kaya Ibrahim 1995-ben azon az adott napon nem is tartózkodott Magyarországon (ennek ugyanis az akkor még érvényben lévő vízumkényszer miatt nyoma lenne) de a vádemelés végül ismételten elmaradt.
Forrás: Wikipédia

Nem rossz ötlet ez önmagában, az üres könyvtárban a könyvtáros éppen töltheti az időt valami értelmessel, a külön órákért külön pénzt kapna és nyilván önként jelentkezők vállalnák a szokatlan munkaidőt, mert még mindig jobb a fizetés, mint a semmi.

A következő probléma az emberek beterelése lenne a jól fölszerelt, sok friss kiadású könyvvel tömött könyvtárba. Utóljára 4.000,-Ft-ot fizettem egy jó krimiért, szívesebben vettem volna ki mondjuk, 400-ért akár, a könyvtárunkból, de szegénykének nem telik vásárlásra, csak keveset és ritkán, viszont ingyen lehet kölcsönözni, bár elég hamar nincs nagyon mit.

Ha a Szép Makaróni célja az egyszerű, tanulatlan, nehéz sorsú migránsok könyvtárba terelése, és ez valami csoda folytán sikerülne is, nem nagyon szeretnék ott dolgozni, de gondolom, más sem, biztonsági őr nélkül.

Talán sok gyerek könyvtár jobb megoldás lenne, sok friss gyerek könyvvel, akár az iskolákban működtetve. Nálunk a gimiben még volt könyvtár.

Nagyon kedves ötlet!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés