Egy tál lencse

2017. január 3. 7:14

Hajdú Péter
Magyar Nemzet
Jobb, ha maga figyel oda, kire bízza összekuporgatott tőkéjét. Legutóbb például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti részlegéről derült ki, hogy csak konkrét hatósági és fogyasztói bejelentések alapján kezd vizsgálódni a gyanús ügyekben.

S nem csupán egyedi esetről van szó. Úgy tűnik, valami végzetesen hibás a magyar pénzügyi, befektetési piac szabályozásában, ellenőrzésében. Az elmúlt negyedszázadban szinte egyetlen olyan év sem volt, amikor ne derült volna fény valamiféle pénzügyi botrányra. Gondoljunk csak az Agrobank ügyére, amelyre szintén késve reagált a pénzügyi intézmények akkori felügyelete, s ennek kárát nagyon sokan szenvedték. De éveken át csapta be az embereket a Baumag is. A felügyelet ekkor sem állt a helyzet magaslatán, hiszen folyamatosan érkeztek a jelzések, mégsem léptek időben. Ezért folytathatta a cég vezetése közel hat évig a pilótajátékot, s húzhatott ki milliárdokat a befektetők zsebéből. Hasonló módon csapták be az embereket a Duna Profit vagy a Pilis Invest vezetői is – a felügyelet akkor is csak kullogott az események után.

De a legutóbbi idők brókerbotrányainak, a Buda-Cash-, a Hungária- vagy a Quaestor-ügy tapasztalatai is azt mutatják, bőven van még mit pótolnia a jegybank felügyeleti részlegének. Ha csak a legnagyobb port felvert Quaestor-botrány furcsaságait tekintjük, ott is találunk érdekes mozzanatokat bőven. Az MNB felügyeleti alelnöke ugyan váltig állítja, hogy a 2013 októberétől – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének MNB-be olvasztását követően – megújult ellenőrzési rendszernek köszönhető a pilótajáték leleplezése, mégis sokan vannak, akik ezt kétségbe vonják. A tények is azt mutatják, csak azután léptek fel a Quaestor ellen, hogy vezetője, Tarsoly Csaba segítségért fordult a kormányhoz gondjaik megoldására, s kért kétszázmilliárd forintnyi tőkét, illetve tárgyalt a felügyeletért felelős jegybanki alelnökkel.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Diplomáciai botrány: kínos ügyek derültek ki Junckerről
Zsuppán András / 2017.01.02., hétfő 18:45 /

Kiszivárgott német diplomáciai források szerint luxembourgi kormányfőként évtizedekig akadályozta az adóelkerülés elleni harcot Európában.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök személyében megtestesíti, mi a baj az Európai Unió vezetésével. Két évvel ezelőtt a Luxleaks-botrányban már kiderült, hogy Luxemburg kormányfőjeként 1995-től 2013-ig több száz titkos megállapodást kötött nemzetközi cégekkel, hogyan „optimalizálhatják” az adózásukat a miniállamba áttelepülve.

Most a kirakós újabb darabjára derült fény, miután a német Norddeutscher Rundfunk tévécsatorna a brit The Guardiannal együttműködésben nyilvánosságra hozta, hogyan akadályozta ugyanebben az időszakban Luxembourg, nyilván Juncker utasítására, annak a bizottságnak a munkáját, aminek az adóelkerülést kellett volna felszámolnia az Európai Unióban a tagállamok adózási politikájának összehangolásával. A testületet 1998-ban hozták létre, de mint kiderült, évtizedeken át nem tudott semmilyen eredményt elérni, mert néhány kisebb tagállam folyamatosan akadályozta a munkát. Elsősorban Luxemburg. Ahhoz, hogy bármilyen lépést tegyenek, az összes tagállam egyhangú jóváhagyása kellett volna, de ez valahogy soha nem jött össze.
Adóelkerülésből csillagos ötös

Adóelkerülésből csillagos ötös

Fotó: Getty/Europress

„Igazán látványos, hogy egyes tagállamok kifelé hogyan mutatják magukat a nemzetközi adóreform támogatóinak, és közben végignézni, hogyan viselkednek ténylegesen az EU-s tárgyalásokon, kihasználva, hogy azok bizalmasak”, írta az egyik dühös német diplomata.

A nagy tagállamokat érthetően bosszantotta, hogy a cégeik ki tudják játszani az adózási kötelezettségeket egy apró adóparadicsom segítségével – amit ráadásul nem valahol a Karib-tengeren, hanem Nyugat-Európa közepén, Brüsszeltől egy macskaugrásnyira működtetnek. Ráadásul Luxemburg mindig a leggazdagabb uniós tagállam volt, rekordmagasságú egy főre jutó GDP-vel, miközben az adókedvezmények agresszív alkalmazásának politikájával tulajdonképpen a szomszédjaiból szivattyúzta ki a pénzt, uniós tagállami jogköreit pedig arra használta, hogy ne lehessen közös fellépéssel becsukni a kiskapukat.

A rendszert évtizedeken keresztül üzemeltető politikusnál pedig ki is lehetne alkalmasabb, hogy az unió vezetője legyen?

Jobb lenne, ha minden kiderülne, még ha az eu-re omlik is az egész. Ez csak gyorsítaná a haláltusát, ami elkerülhetetlen.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés