Ön meghalna a hazájáért? Megkérdeztük a képviselőket
Október 6-án azt kérdeztük olvasóinktól, meghalnának-e a hazájukért. Érkeztek is válaszok szép számmal, ráadásul jött egy izgalmas témajavaslat is hozzászólásban:
A hétfői plenáris ülés előtt sorra el tudtuk kapni a fontosabb országgyűlési képviselőket. Elsőként Fodor Gábor jött velünk szembe, aki felidézte: volt már olyan időszak az életében, amikor el kellett gondolkodnia azon, hogy meghalna-e a hazájáért. A Kádár-rendszerért akkor nem akart. A liberális pártelnök szerint absztrakt a kérdés.
Nem így az LMP társelnöke szerint. Szél Bernadett kapásból rávágta, hogy meghalna a hazáért: „Ha arra kerül sor, hogy ez a tét, én ezt megtenném.” Párttársa, Hadházy Ákos arról beszélt: akkor tenné meg, ha értelme van. A szocialista Józsa István nevetve vetette nekünk oda: hát még szép hogy, volt ő már katona is. A fideszes Kósa Lajos is katonaéveivel rukkolt elő, hozzátéve, nem tudja pontosan, hogyan is kell ezt csinálni.
Gulyás Gergely Fidesz-alelnök reméli, hogy ha arra kerül sor, meg tud halni Magyarországért. „Ez egy olyan bátorságkérdés, ami csak a konkrét pillanatban derül ki egyértelműen.” Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese hasonlóan fogalmazott: tiszteletreméltó cselekedetről van szó, elméletileg meghalna a hazáért, és reméli, a gyakorlatban is lenne hozzá bátorsága. A jobbikos Mirkóczki Ádám bizonyos keretek között, háborús helyzetben, besorozás esetén bevállalná.
„Persze” – válaszolt Gyurcsány Ferenc, aki a Mandinernek elárulta azt is, hogy háborús helyzetben nem okozna gondot neki, hogy életét áldozza Magyarországért.
Összesen 116 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Orbán helyében és MOST megtámadnám Romániát!- mondja a végén a fiatal szerkesztő.
Ez kiváló ötlet. Ha nyerünk, a miénk újra Erdély.
Ha veszítünk, akkor meg márványtáblát avatunk az odaveszett politikai osztályunkért és közben mindenki könnyezik a röhögéstől.
Több Gulyás Gergelyt, kevesebb Németh Szilárdot!
Én úgy tenném fel a kérdést, hogy
1) küzdene -e a haza függetlenséért?
2) akár fegyvert is használna a kűzdelem során?
3) még akkoris ha ez azt is jelentheti, hogy meg is halhat?
Önmagában a meghalni a hazáért értelmetlen. Az sem rossz ha esetleg úgy kűzd, hogy nem hal meg.
Kb ezt a kérdést feszegettem 30 éve egy egyetemi dolgozatomban. Azokat a tényezőket szedtem öszze, amik arra ösztönözték, hogy a harcvonaéba menjen, és ott is keresse halált, tudván, hogy ő költő és nem katona.
"„A magyarok a tanácskozásban a görögök bölcsességét követik, ugyanis semmi fontos dologba nem kezdenek gyakori és hosszas tanácskozás nélkül. Az előkelők közül mindegyik – magával hozva székét – elmegy a király udvarába, ahol a közügyek helyzetéről tanácskoznak, s ugyanezt teszik otthonaikban a téli hideg idején is.”"
Freisingi Ottó német püspök, a 12. században Magyarországon átvonulóban
400 év alatt történt tehát a romlás, amelyről Massaro ír.
Vajon a 400 év alatt hány Fortunatus Szerencsés Imre fertőzött a mindenkori magyar királyok udvarában?
Hogy oda jutottak elődeink, amikről ír Massaro?
Hogyhogy kihalt az Árpád-ház?
Hogyhogy Mátyásnak nem lehetett törvényes utóda, amikor férfiassága töretlen volt?
A megoldás: a felvidéki aranybányászat jogának megszerzése.
Erre kellettek az idegen Fortunatusok szerencsehozásai.
Persze, az viszont az akkori udvari nemességet jellemzi, hogy nem ismerték fel a veszélyt.
B.sztak ők arra, hogy 2-án népszavazás lesz!
Majd ezzel segítik ők a királyt?
Hát egy nagy lóf.szt az Orbán királynak...
Jöjjenek csak a migránsok, minél többen, majd úgyis jól ránk szavaznak.
Azert meg mindig Fleto tud szemrebbenes nelkul kapasbol a leggyorsabban hazudni :)
Mandiner Ön meghalna a hazáért?
„Persze” – válaszolt Gyurcsány Ferenc,
akár többször is, éppúgy, mint bérmálkozni.
Az emberekben nagyon erős az életösztön, a körülmények döntik el azt, hogy mit választ. Zrinyi Miklós pl. választhatott a halál és a legjobb esetben haláláig tartó rabság között, tudjuk hogyan döntött. Az Aradi Vértanuk közül azok, akik aktív szolgálatban voltak a császári seregben biztosak lehettek abban, hogy ha elbukik az ügy, őket kivégzik, és ennek tudatában választottak. A régi erősen militáns társadalmakban pl. Spártában pedig nem volt kérdés. "Vagy ezzel vagy ezen" (pajzs) Nem volt véletlen Leonidasz hősiessége, így nevelték.
Ha azt mondja: IGEN, nem hiszed el, ha azt
mondja: NEM, akkor egy szemét állat.
De az Altust azt nem...
Bejelentkezés