Néhány hét alatt közel 10 százalékkal, 54 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik elégedettek Angela Merkellel egy friss németországi közvélemény-kutatás szerint. Érdekes adat még, hogy a németek sokkal nagyobb arányban félnek a szélsőjobb terrorjától, mint az iszlamista terrortámadásoktól. Előbbitől 84, utóbbitól 68 százalékuk tart.
Németországban ismét emelkedésnek indult Angela Merkel kancellár népszerűsége, egy új felmérés szerint a lakosság többsége elégedett a munkájával. Az ARD országos köztelevízió csütörtökön késő este ismertetett adatai szerint a kancellár munkájával elégedettek aránya az ötéves mélypontot jelentő szeptemberi 45 százalékról 54 százalékra emelkedett. A kancellárt a menekültüggyel kapcsolatban korábban élesen bíráló bajor miniszterelnök, Horst Seehofer népszerűsége viszont csökkent, a munkájával elégedettek aránya 44 százalékról 37 százalékra süllyedt.
Az ARD a DeutschlandTrend című kutatássorozatának új adatfelvételén azt is vizsgálta, hogy miként vélekednek a németek az ország demokratikus berendezkedésének működéséről. Adatai szerint 58 százalék elégedett a németországi demokrácia működésével, 41 százalék pedig nem elégedett. A keleti tartományokban, az egykori NDK területén a többség – 53 százalék – elégedetlen, míg a nyugati tartományokban jóval az országos átlagnál alacsonyabb, 37 százalékos az elégedetlenek aránya.
A merényletek, terrorcselekmények veszélyével kapcsolatban kimutatták, hogy a németek leginkább a szélsőjobb terrorjától tartanak; a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 84 százaléka nagynak, vagy nagyon nagynak nevezte a szélsőjobboldali merényletek veszélyét. Az iszlamista terrortámadások veszélyét 68 százalék tartja nagynak, vagy nagyon nagynak, a szélsőbaloldali merényletek veszélyét pedig 52 százalék.
A menekültválsággal kapcsolatban a többi között kimutatták, hogy a lakosság többsége, 56 százaléka attól tart, hogy a menekültek révén túlságosan megerősödik az iszlám befolyása Németországban. Legutóbb májusban vizsgálták ezt a kérdést, akkor 52 százalék vélekedett így.
A DeutschlandTrend adatai alapján a szeptemberben tartott két tartományi választás, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben, nemigen módosította a pártok országos választói támogatottságát. Az Angela Merkel vezette jobbközép CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 33 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, ami megegyezik az egy hónappal korábban mért szinttel. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) támogatottsága 1 százalékponttal csökkent, 22 százalékon áll.
A Bundestag ellenzéki oldalán nincs változás szeptemberhez képest, a Zöldek 11 százalékon állnak, a Baloldal támogatottsága 9 százalékos. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága 14 százalékos maradt, a liberális FDP 1 százalékpontot erősödve 6 százalékon áll.
Az ARD felmérését az infratest dimap kutatóintézet végezte 1503 ember megkérdezésével, október 4-én és 5-én. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak. (MTI)
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Érdemes egymás mellé tenni a számokat.
Az Alapjogokért Központ felmérése szerint hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A választók több, mint fele van ezen a véleményen.
A miniszterelnök személyesen küldött ajándékot egy „Edina” nevű hölgynek, mellé pedig egy sokatmondó bibliai idézetet írt.
Ez igen, fiam, ügyes, magam is így csinálnám!
