Clinton és Trump

2016. július 30. 9:13

Zord Gábor László
Magyar Nemzet
Ezúttal egy nagyon más, pozitív energiának igencsak híján lévő kampány és annak főszereplői elevenednek meg a szemeink előtt.

Az Egyesült Államok első női elnökjelöltjét Magyarországon sem kell bemutatni. Az amerikai közéletben majd negyedszázada állócsillagként jelen lévő Hillary Clinton külügyminiszterként zéró diplomáciai érzékről tanúságot téve érte el, hogy a birodalmi gőg XXI. századi szimbólumává váljon a hazai közvélemény számára, az Orbán-kormány legnagyobb hasznára és a kétoldalú kapcsolatok legnagyobb kárára. Ahogy szenátorsága (Irak) és kabinettagsága (arab tavasz) is megmutatta, annak a hegemonikus, beavatkozáspárti és mindennemű alázatot nélkülöző politikának a nyilvánvaló, elkötelezett képviselője, amely felszántotta az amúgy sem rendezettségéről híres Közel-Keletet, ismét ellenségessé tette Oroszországot, s ezzel a II. világháború óta nem látott veszélybe sodorta Európát, benne térségünket. Donald Trumppal nem ilyen egyszerű a helyzet. Róla csak annyit tudunk, hogy egy milliárdos, aki fejébe vette, hogy elnök lesz, és a legvadabb kapitalizmust idéző értékesítési módszerekkel (azt mondja, amit a potenciális fogyasztók, azaz a választók többsége hallani akar) tör célja felé. Kettejük közül a 42. amerikai elnök felesége bizonyosan abból hozna többet, ami jelenlegi stratégiai problémáinkat is okozta. A festett hajú celeb ezzel szemben láthatóan hajlik Amerika globális szerepének korlátozására, amely a közelmúltban nekik is, nekünk is csak bajt hozott. Ugyanakkor teljesen kiszámíthatatlan, ami mindig kockázatos lehet, ha az atombőröndbe nyúlkálhat az illető. Ami minket illet, olyan amerikai elnökre van szükségünk, aki legalábbis nem szítja tovább az elődei, mindenekelőtt George W. Bush által a közelünkben kirobbantott konfliktusokat, s nem is kezeli őket olyan teszetosza, végső soron több kárt, mint hasznot hozó módon, mint a jelenlegi elnök. Aki vallja, hogy a világon vannak más szuverén országok, eltérő kultúrák és érdekek, amelyek nem feltétlenül kérnek a rájuk erőltetett tengerentúli modellből vagy a zászlóra tűzött globalizmusból.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 19 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Minden cikkhez odarakja.
Ez a fixa ideája.

Hallott már valaki olyanról, hogy bíróságon akarja megbüntetni egy állam azt a vállalatot, amelyik nem akar kereskedni egy bizonyos országgal, ill. az onnan gyártott termékkel?
Lásd: a mindenki fölött álló Usákisztán!
Republikánusok igen, demokraták még gondolkoznak.
Az eredmény nem kétséges.

Szép, - LEGESLEGES DEMOKRATIKUSAN - szabad világ!

Elemzők egy részének köre Clinton feleségének 2/3 esélyt ad a beiktatásra. Clintonné mellet szól: négy éve erre a célra összpontosít, korábban éppen Obama ütötte ki pl. Floridában. Tapasztalata a kampányvitelben megvan. Megvan a pénze is hozzá, egyesek szerint milliárdos a kampánykerete, s hatalmas stábot mozgat. A minoritások, bevándorlók felé megengedőbb. Nehéz viszont elhitetnie, hogy a kisemberek érdekeit védi.
Trump: kicsit érdes, szókimondó figura, akit a GOP öregjei és támogatói végül elfogadtak(?). Ellenséges a bevándoroltakkal szemben (kínai, indiai, pakisztáni, mexikói munkavállalók). A leszakad fehéreknek ígér biztonságot, munkát, 10$/óra minimálbért (előtte a 7.5$ is sokallta). Megengedőbb külpolitikát folytatna, bár itt vannak kétségek. Trump az ország középső, Texastól északra lévő államokban népszerű, ott viszont a lakosság létszáma a keleti és nyugati parthoz képest alacsony.
Novemberig 20 még messze van, a show folytatódik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés