Brexit után: mi lesz Skóciával?

2016. július 20. 8:12

Bakó Bea
Mandiner
Bár elmúlt a Brexit utáni első sokk és megalakult az új kormány is, azért az Egyesült Királyság szétesése továbbra is fenyegető opció az EU-tagságról szóló népszavazás után.

Ahogy az várható volt, a nagy arányban a maradásra szavazó skótok mindent megpróbálnak a Brexit-népszavazás után, hogy elkerüljék: az Egyesült Királyság akaratuk ellenére kirángassa őket az EU-ból. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök elszánt lobbizásba kezdett Brüsszelben és Londonban, miközben – egyébként normatív jogi alapokat nélkülözve – a Brexit megvétózásával és újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásával fenyegetőzik. Elszánt kardoskodása valamennyire még a Brexitet végrehajtani hivatott új londoni kormánynak is jól jöhet, hiszen így időt nyernek.

Másrészt az is érdekes kérdés, hogy mi lesz az Egyesült Királyság tengerentúli területeivel és a Csatorna-szigetekkel, valamint Man szigetével, amelyek bár nem tagjai az EU-nak, pont Nagy-Britannia EU-tagsága miatt élveztek eddig különleges státuszt és kedvezményeket. Elképzelhető lenne-e vajon egy hasonló státusz a Brexit után Skóciának? Egyelőre ezt sem a skót, sem a brit kormány nem akarja elképzelni, hiszen előbbi feltétlenül a teljes maradást, míg utóbbi a kilépést szorgalmazza a skótoknak, akik viszont hatalmasat profitálhatnának belőle, ha úgy maradnának az Egyesült Királyság része, hogy az EU-val szorosabb kapcsolatot tarthatnának fenn.

May és Sturgeon patthelyzetben: skót vétó nincs, csak politikai zsarolás

Bár elmúlt a Brexit utáni első sokk és megalakult az új kormány is, azért az Egyesült Királyság szétesése továbbra is fenyegető opció az EU-tagságról szóló népszavazás után. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy Theresa May első hivatalos miniszterelnöki útja Edinburgh-be vezetett, hogy Nicola Sturgeon skót miniszterelnökkel tárgyaljon. A megbeszélésről szóló sajtóbeszámolók szerint egy elsőre elég erősnek ható ígéretet tett May: addig nem fogja aktiválni EU Szerződés 50. cikkét – vagyis elindítani a kilépési folyamatot –, amíg nem alakul ki az Egyesült Királyság összes nemzete által elfogadott tárgyalási célrendszer és stratégia.

Persze a nagy arányban a maradásra szavazó skótok várhatóan semmilyen, az EU-ból való kilépést célul kitűző stratégiát nem fognak támogatni, szóval praktikusan ez azt is jelentheti, hogy a végtelenségig húzhatják vagy megvétózhatják a kilépést. Hogy ezt a kézenfekvőnek tetsző értelmezést elkerülje, utóbb gyorsan közölte a Downing Street, hogy szó sincs arról, hogy May vétójogot ígért volna a skótoknak Brexit ügyben. Ezt egyébként Sturgeon szóvivője is elismerte, miközben a Brexit után közvetlenül még azt is belengették, hogy eleve megvétózhatja a skót parlament a törvényt, amit majd a kilépésről kell meghoznia a westminsteri parlamentnek. Ez az ígéret bátor nagyotmondásnak bizonyult, mivel a nemzetközi és EU-s ügyek csakis London hatáskörébe tartoznak – nem véletlen, hogy nem is nagyon erőltette a skót kormány a későbbiekben ezt a vonalat.

A második függetlenségi népszavazást viszont annál kitartóbban nyomják: Sturgeon a May-jel való találkozó után is kijelentette, hogy az új miniszterelnök sem akadályozhatja meg a második skót függetlenségi népszavazást. Nos, az a helyzet, hogy de. Az olyan alkotmányos kérdések, mint a skót függetlenség, nem a skót parlament, hanem Westminster hatáskörébe tartoznak, a népszavazásokról pedig esetről esetre külön törvényt alkotnak. A 2014-es népszavazást ugyan a skót parlament által hozott törvény alapján tartották meg, de ehhez a londoni és az edinburgh-i kormány külön megállapodása is kellett, amiben kivételesen megengedték az eltérést.

Csakhogy abban a helyzetben sokkal könnyebb volt gentlemannek lenni London részéről. Akkor a Brexitről szóló népszavazásnak is még csak a halovány lehetősége létezett (hiszen a kiírás feltétele a toryk 2015-ös egyedüli választási győzelme volt), és a londoni kormány okkal bízhatott abban, hogy a skótokat a pénztárcájuk a maradásra motiválja, miközben a függetlenségpártiakat a devolúció kiterjesztésével kecsegtették. A taktika akkor bejött. Most azonban a skótoknak az EU és az Egyesült Királyság között kellene választaniuk, ami bizony érzelmileg és pénztárcaügyileg is teljesen más helyzet. Ilyen kockázat mellett már aligha lesz gentleman a londoni kormány, hogy nagyvonalúan megengedjen egy újabb népszavazást.

A skótok persze megtarthatják engedély nélkül is: jogi kötőerő híján, politikai zsarolásra így is kiválóan alkalmas eszköz. Épp ezért is zarándokolt Edinburgh-be May, hogy elejét vegye a módszerek eldurvulásának. De ha nem vétójogot ígért a skótoknak, akkor mit?

Tulajdonképpen csak egy kis időhúzást: „ne akarjatok egyelőre függetlenedni, hiszen még be se adtuk az 50. cikket”. A kilépési nyilatkozat elküldését egyébként a Brexit-miniszter, David Davis is jövő év elejére saccolja, tehát onnantól kezdve két évig ketyegne a kilépésre a határidő. A skótok sem rejtik véka alá, hogy hiszik, ha látják a Brexitet: ugyan már látványosan elkezdték jogilag előkészíteni a népszavazást, azt mindenképp csak az 50. cikk aktiválása után tartanák meg. Vagyis akkor, amikor már biztos, hogy a Brexit az tényleg Brexit.

skocia.jpg

Függetlenség helyett „társult státusz”?

Hogy a jövő év elejéig, a kilépési nyilatkozat beadásának legutóbb kikiáltott határidejéig sikerül-e dealt kötni a skótokkal, az erősen kétséges, ugyanis nem úgy tűnik, hogy a skótok bármilyen opciót elfogadnának, ami nem EU-tagság. A különféle „társult státuszokra” példaként felmerülhetnek a Csatorna-szigetek (Guernsey és Jersey), valamint az online szerencsejátékról elhíresült Man szigete, amelyeknek az Egyesült Királysággal való szoros kapcsolatuk révén sajátos társult státuszuk van az EU-hoz. Isle of Man-nek különösen, ugyanis brit EU-csatlakozási megállapodás egyik jegyzőkönyve alapján vám-, jövedéki adó és áfa-ügyekben brit, és így – egyelőre – EU-s területnek számít.

A skótok egy ehhez hasonló forgatókönyvvel valószínűleg nem elégednének meg, nekik EU-tagság kell, pedig egy „társult státusszal” sem járnának rosszul. Philip Hammond volt külügy-, új pénzügyminiszter a minap elég határozottan helyre tette a skót elvárásokat, amikor kijelentette: „elképzelhetetlen, hogy Skóciának más viszonya legyen az EU-hoz a jövőben, mint az Egyesült Királyság többi részének”. Nyilván, hiszen hatalmas helyzeti előny lenne a skótoknak, ha úgy maradnának az Egyesült Királyság része, hogy közben, ha nem is tagok, de szorosabb a kapcsolatuk az EU-val. Nem sok idő kellene, hogy már ne csak egy csóró, lesajnált régió legyen; hamar odavándorolna egy csomó cég és tőke.

Más kérdés, hogy egy ilyen forgatókönyv nem csak London ellenkezése miatt valószínűtlen, hanem az autonómiát és függetlenséget követelő kisebbségekkel és területekkel rendelkező EU-s tagállamok miatt sem. Egy külön a skótoknak tett gesztussal például Spanyolország és Románia is „lábon lőné” magát.

Egyelőre viszont nem csak a skótok, de más európaiak, sőt, maguk a Brexit-pártiak sem igen tudják elképzelni, hogy mégis milyen lesz a viszonya az EU-hoz az Egyesült Királyság többi részének?

Egyes Brexit-párti politikusok épp a Csatorna-szigeteket hozták fel arra példaként, hogy ilyen viszonyt kellene az Egyesült Királyságnak kialakítania az EU-val a kilépés után. Persze ez csak egy ötlet a sok közül, a legharcosabb Brexit-párti UKIP-osok például a szavazás másnapján már Norvégiával példálóztak, amelynek a státusza egyes területeken egészen olyan, mintha EU-tag lenne, egy sor EU-s jogszabály vonatkozik rá, és az ország a kohéziós alapba is fizet. Azt pedig mintha elfelejtenék az ötletelők, hogy kettőn áll a vásár, és talán a maradék EU-tagállamok vezetői nem fognak a legnagyobb örömmel azon igyekezni, hogy a lehető legjobb dealt kösse meg a nekik épp hátat fordító Egyesült Királyság – ami ráadásul a fél világnak beszóló Boris Johnsont küldi oda Brüsszelbe trollkodni.

Ez már konteóba hajlik, de még az is lehet, hogy Boris Johnsonék jól felbosszantják az uniós külügyminisztereket és a végén valami igazi bosszúálló deal kerül az asztalra – akkor aztán viszonylag mérsékelt arcvesztéssel ki tudna a londoni kormány hátrálni a Brexitből; még egy újabb népszavazást is lehetne tartani annak tényleges – adott esetben hátrányos – tartalmáról. Persze tudjuk, Theresa May megmondta: a Brexit az Brexit, nincs második népszavazás. Azonban a skótok se véletlenül vannak úgy vele, hogy hiszik, ha látják: lehet itt még Brexitre Scoxit, meg mindennek az ellenkezője is.

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kedves Bea!

Az Ön eszmefuttatását, legalább egy tucat hasonlóval, pro-kontra alapon el lehetne kiegészíteni. Talán olyan is lenne közte, ami meg is fog valósulni. Ennek azonban nincs sok értelme, mert nem több, mint találgatás.

Az Ön elméletének azonban van egy nagy hibája, mert nem oda-vissza elemzi az esetleges megoldásokat. Kérdezem: Ön szerint nincs olyan megoldás, amely mindenki számára elfogadható? Ön szerint az nem lehetséges, hogyha az EU betart a briteknek, az EU tagországai is rosszul járnak?
Németországénak nem volt előnyös, hogy a britek tagjai voltak az EU-nak? Ön szerint a Norvégiával, Svájccal való megállapodás csak a Norvégiának és Svájcnak kedvező és az EU-nak, Németországnak, nem?

Nem ártana ám szélesebb horizonton elmélkedni.

Tárt karokkal várjuk itthon a kint dolgozó orvosokat, ápolókat, IT szakembereket, szakmunkásokat, akikre égető szükség van az egészségügyben és mindenhol máshol is.

De legjobban a választásokon!

GYERE HAZA FIATAL!

"Ha képes volt alkalmazkodni az angliai viszonyokhoz, képes lesz a némethez is, nem fog hazajönni nevetségesen alacsony fizetésért. MENJ TOVÁBB FIATAL! Ha megszedted magad, akkor majd gyere haza vállalkozni!
A skótok meg sodródnak az árral, UK-ból nem lépnek ki mert magukra maradnak (spanyolok nem engednék őket az EU-ba)."

Csányinak, P. Sándornak, gyurcsányinak, a gázszerelőnek megint szereztél egy jó napot.

Tőled nem kell tartaniuk.

"Nem ártana ám szélesebb horizonton elmélkedni."

Mivel ismerem a "céget", én bele sem kezdek elolvasni, mit is ír a "hogyishíjják".
Úgy látom, ma zsizsegés-nap van, úgy látszik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés